A szövetkezetekről szóló, 2006. július 1-jén hatályba lépett 2006. évi X. törvény (Szvt.) a szövetkezeti üzletrészeket végérvényesen megszüntette. A törvény átmeneti rendelkezései ugyanis előírták valamennyi még meglévő üzletrész átalakítását, s ennek elmulasztása jogkövetkezményét.
Amennyiben az üzletrész átalakítására nézve az Szvt. 98-100. §-ban foglalt eljárási rendben, s módozatok szerint nem született érvényes döntés az üzletrészek jogi sorsáról (átalakítás, csere stb.), akár azért, mert a szövetkezet nem hozta meg határidőben a szükséges közgyűlési határozatot, akár, mert az üzletrész-tulajdonos jogszabályban biztosított határideig a felajánlott lehetőségek közüli választási jogával nem élt, valamennyi meglévő üzletrész 2007. május 1-jei hatállyal a törvény erejénél fogva átalakított befektetői részjeggyé alakult át. Ezen mulasztáshoz kapcsolt "szankció" jellegű átalakulás valamennyi üzletrészt azonosan érintette, függetlenül tehát attól, hogy annak tulajdonosa a szövetkezet tagja volt, vagy csak kívülálló üzletrész-tulajdonos.
Nyilvánvalóan ugyanezt a jogi helyzetet idézte elő az a körülmény, ha a közgyűlés fenti tárgyban hozott határozatát esetlegesen törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a cégbíróság, vagy a határozat felülvizsgálata iránti perben a perbíróság hatályon kívül helyezte, és azt követően 2007. május 1-jéig már nem született újabb közgyűlési határozat, és tulajdonosi döntés. Ilyenkor tehát az üzletrészek a jogszabály erejénél fogva szintén átalakított befektetői részjeggyé alakultak át.
E sajátos részjegyfajta néhány lényeges eltérést mutat a "sima" részjegyhez és a befektetői részjegyhez képest.
Az átalakított befektetői részjegyhez - szemben a másik két részjegyfajtával - tagsági jogviszony nem kapcsolódik.
Ugyancsak lényeges különbség, hogy az átalakított befektetői részjegy örökölhető (öröklődik, átszáll a jogutódra). Ezzel ellentétben a befektetői részjegy, illetve részjegytulajdonos szövetkezeti tag halála (megszűnése) a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi, s főszabályként a szövetkezetnek a tag örökösével (jogutódjával) el kell számolnia. Ha az örökös (jogutód) a szövetkezet tagjává kíván válni, erre kérelem alapján, tagfelvétellel kerülhet sor. Utóbbi esetben értelemszerűen a szövetkezetnek elszámolási kötelezettsége nem keletkezik. [Szvt. 61. § c) pont, 51. § (2) bekezdés.]
További fontos eltérés, hogy az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetre is átruházható, míg a részjegy, befektetői részjegy esetében erre nincs jogszabályi lehetőség. (Utóbbi részjegyfajták csak tagra, befektető tagra, illetve belépő tagra, vagy belépő befektető tagra ruházhatók át.) [Szvt. 101. § (2) bekezdés, 60. § (7) bekezdés c) pont, 51. § (1) bekezdés.]
(Azonos jogosultság kapcsolódik azonban az átalakított befektetői részjegyhez, a részjegyhez és befektetői részjegyhez az adózott eredmény utáni részesedés tekintetében. [Szvt. 101. § (3) bekezdés.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
