A hagyatéki eljárás a polgári nemperes eljárások körében különleges helyet foglal el. A közjegyző sajátos eljárási rendet követve folytatja le az eljárást, amelyek közül kiemelkedik a hagyatéki tárgyalás. 2020. február 1. napjától elsődleges szabály a hagyaték tárgyalás nélküli átadása, emellett pedig 2020. március 31-én hatályba lépett az első veszélyhelyzeti szabályozásunk, amely ugyancsak érintette a hagyatékátadás rendszerét. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakult át a hagyaték átadásának rendje a jogszabályváltozás nyomán, a veszélyhelyzeti szabályozások eredményeztek-e további változásokat, és a közjegyzői gyakorlat hogyan reagált a tárgyalás nélküli hagyatékátadás elsődlegességére.
The probate proceeding has a special place in civil non-litigation proceedings. The notary shall conduct the proceedings, according to a special procedure including the holding of a probate hearing. From 1 February 2020 the legislature provided, as a primary rule, for the transfer of the estate without trial. The first emergency regulation, entered into force on 31 March 2020, also affected the system of legacy transfer. Several questions are asked by those interested in the topic: How has the system of legacy transfer changed as a result of the change in legislation? Did the emergency regulations result in further changes? How did the notarial practice respond to these changes?
Tárgyszavak: hagyatéki eljárás, hagyatéki tárgyalás, veszélyhelyzet, közjegyzői gyakorlat
Az ipso iure anyagi jogi öröklési rendhez kapcsolódó, tág értelemben vett öröklési eljárás lefolytatásának két szakasza különíthető el, a jegyző előtt zajló közigazgatási és a közjegyző előtt lefolytatott polgári nemperes eljárás, melyek egymástól hatáskörben elkülönülő, de mégis összefüggő szakaszait képezik az eljárásnak. A közjegyző mint a hagyatéki eljárást lefolytató hatóság igazságszolgáltatási hatóságként, a jegyző közigazgatási hatóságként minősül a hagyatéki eljárás alanyának.[1]
A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás fő tárgya az örökhagyó után maradt hagyaték átadása, azaz annak a - közjegyzői végzéssel történő - megállapítása, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) alapján a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre, vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel.[2] A hagyaték átadásáról hozott közjegyzői végzés jogalakító (konstitutív) döntésnek tűnhet, valójában azonban egy megállapító (deklaratív) tartalmú határozat.[3] Tekintettel arra, hogy a magyar öröklési rendszer ipso iure alapú, az örökséget az örökös az örökhagyó halála pillanatában (öröklés megnyílta) minden külön jogcselekmény nélkül megszerzi,[4] így a közjegyzői eljárás lezárását jelentő hagyatékátadás mindezek alapján már csak egy "utólagos cselekmény". Ki kell azonban emelni az eljárás azon jellegét is, hogy lehetőséget biztosít az öröklésben érdekeltek számára, hogy jogalakító jelleggel eltérjenek a halál tényével bekövetkezett vagyonátszállás, az általános vagy különös jogutódlás jogkövetkezményeitől. A hagyatéki eljárás ezért nem egyszerűen jogmegállapító, hanem a felek rendelkező cselekményei folytán jogalakító, jogkeletkeztető eljárás is.[5]
A hagyatéki eljárást a közjegyzői nemperes eljárások körében a joggyakorlást segítő eljárások körében helyezhetjük el.[6] A hagyatékátadó végzés közhitelesen tanúsítja a hagyatéki eljárással érintett vagyontárgyakat, az öröklés rendjét és az örökösök örökösi minőségét. A hagyatéki eljárás garanciái keretet és lehetőséget adnak az örökösök, illetve más érdekeltek jogai gyakorlásához, továbbá segítik jogaik érvényesítését. A hagyatéki eljárás mindemellett a jogviták megelőzésére is szolgál.[7]
- 200/201 -
A hagyatéki eljárás a polgári nemperes eljárások körében is különleges helyet foglal el, ugyanis azt a nemperes eljárások általános jellemzőit egyes pontokon felülíró eljárási rend szerint folytatja le a közjegyző.[8] Egyik legfontosabb eleme a kontradiktórius jelleg megjelenése. Az eljárás során öröklési jogi vagy más természetű jogvita alakulhat ki az örökösként érdekelt személyek között, valamint harmadik személy is megjelenhet az eljárásban a hagyaték iránti igényérvényesítéssel. A nemperes eljárási keretek ugyan nem teszik lehetővé ezen jogviták végleges eldöntését, az eljárás szabályaiba azonban erre tekintettel garanciális elemek kerültek beépítésre.[9] Ezek egyike a hagyatéki tárgyalás, melyre a feleket meg kell idézni, és a hagyaték átadásáról a közjegyzőnek tárgyaláson kell dönteni. Emellett az eljárás során a felek egyezséget köthetnek, melyet a közjegyző végzéssel hagy jóvá.[10]
Jelen tanulmány megírásának elsődleges célja a 2010 márciusában hatályba lépett Hetv. hagyaték átadásra vonatkozó eljárási szabályozásának áttekintése, melynek során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a hagyatéki tárgyaláshoz fűződő - a fentiekben is jelzett - garanciális szempontok hogyan érvényesülhetnek olyan szabályozási környezetben, mint amelyet a Hetv. III. fejezetének módosítása[11] eredményezett 2020. február 1. napjától.[12] Különösen érdekes volt a kutatás során megvizsgálni azt is, hogy a veszélyhelyzetek ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendeletek által bevezetett rendelkezések - a világjárvány nyomán megváltozott körülményekre tekintettel - hogyan kívánták szabályozni a hagyatékátadás rendjét.[13] A témában végzett kutatás során a jogszabályváltozások értékelése mellett megjelent az az igény, hogy a közjegyzői gyakorlat tekintetében is vizsgálatokat végezzünk, és a joggyakorlat tapasztalatait is megjelenítsük a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmányban.
2020. január 31. napjáig a hagyaték átadásának főszabály szerinti módja a tárgyaláson történő eljárás volt.[14] Különleges eljárásként jelent meg a törvényi szabályozásban a hagyaték tárgyaláson kívüli átadása. Ehhez konjunktív feltételként határozta meg a jogalkotó az örökhagyói végintézkedés hiányát és az egyetlen örökös létét, vagy az örökösök között egyetértés (megállapodás) tényét, vagy az örökhagyó után maradt öröklési illetéktől mentes ingóság esetét.[15] Emellett póthagyatéki eljárás esetén is rendelkezésre állt a tárgyaláson kívüli hagyatékátadás, azonban itt is alapvető feltétel volt a végintézkedés hiánya.[16] Megállapíthatjuk tehát, hogy 2020. január 31. napjáig a közjegyző tárgyalást tartott, és csak kivételes esetetekben, a Hetv. által meghatározott feltételek fennállása esetén járhatott el tárgyalás tartása nélkül a hagyatékok átadása során.
2020. február 1. napjától főszabályként jelent meg a tárgyalás nélküli hagyatékátadás: a közjegyző a hagyatékot tárgyalás tartása nélkül adja át.[17] A főszabály mellett, annak alkalmazásához kapcsolódóan azonban számos kivételt teremtett a jogalkotó. A főszabály alkalmazhatósága feltételekhez kötött, így az akkor alkalmazható, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
