https://doi.org/10.55194/GI.2026.3-4.7
A Jog-Állam-Politika periodikát 2009-ben alapították azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson a hazai és nemzetközi jog-, állam- és politikatudományi kutatásoknak. A periodika megjelenése óta folyamatosan, évente négy lapszámmal jelentkezik nyomtatásban és digitális formátumban, elérhető az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) és a jap.sze.hu honlapon is. Kezdetektől fogva lektorált tanulmányokat, recenziókat és tudományos közleményeket közöl. Bár elsődlegesen magyar nyelvű, a folyóirat befogad angol és német nyelvű kéziratokat is, támogatva a tudományos diskurzus nemzetközivé válását. A folyóirat cikkei a MATARKA adatbázisában és a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) is kereshetőek. Írásunkban a folyóirat történetét, a cikkek megjelenésnek folyamatát és egy rövid statisztikai felmérést mutatunk be a tudományágak szerint a közölt cikkekről az elmúlt öt évre visszatekintve.
Kulcsszavak: folyóiratszerkesztés, tudományos írás, államtudomány, jogtudomány, tudománymetrikai statisztika
The Jog-Állam-Politika (Law-State-Politics) journal was founded in 2009 with the objective of providing a forum for national and international research in the fields of legal, state, and political sciences. Since its inception, the journal has been published continuously, with four issues per year. The periodical is available in print and can also be accessed digitally via the Electronic Periodicals Archive (EPA) and the official website (jap.sze.
- 125/126 -
hu). Since its inception, the journal has published a variety of scholarly works, including studies that have undergone the peer-review process, book reviews, and scientific communications. While the journal is primarily published in Hungarian, it also accepts manuscripts in English and German, thereby fostering the internationalization of scientific discourse. The journal's articles are indexed and searchable in the MATARKA database and the Hungarian Scientific Bibliography (MTMT).
Keywords: journal editing, academic writing, state sciences, jurisprudence, scientometrics
A Jog-Állam-Politika évente 4 alkalommal jelenik meg nyomtatott és digitális formában, a jogász és társadalomtudományi szakma neves képviselőinek írásait publikálja elsősorban a jogtudomány, az államtudományok, a politikatudomány és a társadalomtudomány területéről. A folyóirat 2026-ben immáron a XVIII. évfolyammal jelentkezik. Cikkeket változatos módon magyarul, angolul és németül közöl.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa 2008. június 5-én döntött a kar kiadványa, a Jog-Állam-Politika megalapításáról. A Kari Tanács felkérte a szerkesztőbizottság elnökének Bihari Mihály egyetemi tanárt, aki a főszerkesztői feladatokat 2009. február 11-étől látja el. A folyóirat első száma 2009 decemberében jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának Állam- és Jogtudományi Bizottsága a 2011. január 19. napján megtartott ülésén "A" kategóriás minősítést adott a lapnak, amely azóta is "A" kategóriás minősítésű - ennek megőrzése a folyóirat eredményességét is igazolja. A szerkesztőbizottság elnöke és a folyóirat főszerkesztője kezdetektől Bihari Mihály, a szerkesztőbizottság elnökhelyettese Révész T. Mihály.
A folyóirat alapítása óta a szerkesztőbizottság összetétele szinte változatlan: hazai és külföldi, nemzetközileg elismert jogtudósok. A JÁP 2019 óta nyomtatott és digitális verzióban is megjelenik, 2020-tól pedig DOI-számmal. A kiadvány honlapján a 2009 óta megjelent számok is elérhetők, ami nagymértékben növelte a lap egyes írásaira való hivatkozások számát.[1]
Az alapítás óta eltelt időszakban a Jog-Állam-Politika megszakítás nélkül megjelenik, a kiadvány külső megjelenése nem változott. Továbbra is az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a kiadó, a nyomdai munkálatokat a győri
- 126/127 -
Palatia Nyomda végzi, a műszaki tördelésért a Cégarculat Kft. munkatársa, Nagy Anita grafikus felel, az olvasószerkesztést Németh Richárd okleveles gazdaságinformatikus, a Széchenyi Egyetem tanársegédje, doktorandusza végzi. A folyóiratot 2022 óta Szerényi Gábor Munkácsy-díjas grafikus képei, sajtógrafikái díszítik. A szerkesztés és kivitelezés teljes menedzseléséért Szoboszlai-Kiss Katalin habilitált egyetemi docens felel, aki immáron 17 éve a Jog-Állam-Politika vezető szerkesztője. Munkájában Bihari Mihály főszerkesztő, valamint Deli Gergely szerkesztő és Kukorelli István, a szerkesztőbizottság tagja vannak nagy segítségére. A folyóirathoz érkezett tanulmányok a beérkezést követően szakmai lektorálási folyamaton vesznek rész, két külső, anonim lektor véleménye alapján kerülnek publikálásra a kéziratok. A szerkesztőség örömmel közöl tematikus számokat, amelyek szélesíthetik a folyóirat ismertségét. 2022-ben Stumpf István szerkesztésében jelent meg az Identitás különszám,[2] amely a nemzeti identitást és az európai identitást volt hivatott körvonalazni. Ugyanebben az évben jelent meg a Szladits Károly emlékére összeállított tematikus rovat,[3] amelyet Takács Péter szerkesztett. Nagy sikert ért el a folyóirat Kukorelli István[4] 70. születésnapjára kiadott ünnepi különszámával, amellyel még abban az évben a Jogi Könyvszalon Közönségdíját is elnyerte a szerkesztőség.
A Jog-Állam-Politika szerkesztősége büszke arra, hogy modern korunkat érintő kihívásokra is nyitott, a klasszikus jogi tudományterületek mellett számos kurrens, nagy etikai vitát kiváltó témákban is iránymutató publikációt közölt, mint amilyen a mesterséges megtermékenyítés etikai kihívásai vagy a géntechnológiák jogi kihívásai, a mesterséges intelligencia és kiberbűnözés problémái.
2024-ben egy új rovatot is indítottunk, amely Bibó István életműve előtt tiszteleg. A Bibó örökség-rovat örömmel fogad új, eddig fel nem dolgozott Bibó-dokumentumokat, -értelmezéseket, de korábban közölt és eddig nem közismert, fontos írásokat is. A szerkesztőség fontosnak találja a pártállam éveiben perifériára szorult tudósok emlékét ápolni, ezért rendszeresen jelennek meg az összmagyarság előtt példaértékű alkotókról, tudósokról szóló írások.
- 127/128 -
Az elmúlt években különös figyelemmel voltunk a dunántúli régió közigazgatás- és vallástörténeti értékeinek bemutatására is, szélesítve a lap ismertségét és megbecsült voltát regionális szinten. Ezen tanulmányok a lap Műhely rovatában kapnak helyet, a folyóirat szaktudományos jellegét a Tanulmányok és a Fórum rovatok határozzák meg, megőrizve a lap fő profilját.
Az elmúlt években a jogtudományi területek eloszlását tekintve igyekeztünk minden jogágnak teret adni, így a közigazgatástudományi, polgári jogi, nemzetközi jogi és jogelméleti tanulmányok mellett római jogi, büntetőjogi és kriminológiai cikkek is megjelentek szép számmal. A kiadvány cikkeire való hivatkozási számok is mutatják, hogy a folyóirat cikkeit szakértők olvassák és figyelik. Az MTMT[5] adatbázisa szerint a Jog-Állam-Politika folyóiratnak 2025. április végén 1069 idézése volt. Összehasonlításképpen: a Pro Futurónak ugyanekkor 673 volt, míg a nagymúltú és évente nem négyszer, hanem havonta megjelenő Magyar Jog idézettségi száma 5379 volt a vizsgált időpontban.
A szerkesztőség mindig örömmel fogad hazánkban tanuló, de nemzetközi területről érkező PhD-hallgatóktól kéziratokat, a folyóirat ismertségéhez az ilyen írások is sokat adnak hozzá. Az idegennyelvű írások közül az angol nyelvű szövegek a mérvadóak, a szakmai lektorálást követően nyelvi lektoráláson is átesnek, ezt Hontvári Tamás doktorandusz, szerkesztőtársunk végzi.
A modern társadalomtudományi publikációs trendeket figyelve, a szerkesztőség is igyekszik azokkal lépést tartani. Az angol nyelvű absztraktok és kulcsszavak mellett a szerzői bemutatkozást és affiliációt is kérjük, a jövőben pedig az egyes szerzőknél a vezető tanulmányaikra kapott citátumokat is szeretnénk feltüntetni, különösen a Jog-Állam-Politikában megjelent cikkek esetében, ezzel is ösztönözve a preferált lapválasztást leendő szerzőinknél.
A folyóirat lapszámainak statisztikai[6] elemzése több szempontból is jelentősnek tekinthető, annak tudományos hasznossága több dimenzióban is értelmezhető. A hasonló kutatások hozzájárulnak a tudományos diskurzus strukturális és tartalmi mintázatainak feltárásához, lehetővé
- 128/129 -
téve a jelen publikációs trendek értelmezését, a szerzők egymás közti kommunikációja hatékonyságának növelését, a kutatói közösség összetételének megismerését.
A kurrens, legutóbbi trendek közül kiemelendő a digitalizáció hatása a tudományos kommunikációra, amelyet a folyóiratok online elérhetősége és a DOI-azonosítók használata is erősít, akárcsak a lehetőség, hogy szerzőink immáron az OJS-rendszeren is beküldhetik kézirataikat, és a teljes lektorálási folyamat ezen platformon keresztül bonyolítható, a beküldéstől a korrektúrán át az elfogadásig. Emellett napjaink tudományos munkásságában egyre nagyobb teret kapnak az interdiszciplináris kutatások, és szép számmal jelennek meg jelen cikkünkhöz hasonló írások. A nemzetközi együttműködések számának növekedése, az egyre inkább kiterjedt, szélesedő kutatási háló jellemzi napjaink kutatási irányzatát, ami a magasan jegyzett, indexált folyóiratokba való publikálási arányok növekedésében is megmutatkozik. Bár a Jog-Állam-Politika elsősorban magyar nyelvű cikkeket közöl, teret ad idegen nyelvű írásoknak is, ami összhangban áll a nemzetközi trendekkel. Az aktuális irányvonalat tekintve, ugyanígy megfigyelhető a nemi szerepek egyensúlyba kerülése is, a tudományos közösségekben egyre nagyobb hangsúly kerül a nemek közötti egyenlőség és diverzitás vizsgálatára.
Legvégül, lapunk célul tűzte ki a Bibó-örökség fenntartását, ápolását, melynek keretében lapszámaink hasábjain rendszeresen adunk teret a Bibó Istvánnal kapcsolatos publikációknak, megemlékezéseknek. Ahogy azt már említettük, fontosnak tartjuk a leendő tudományos, értelmiségi generáció kiépülésének támogatását; ennek keretében rendszeresen biztosítunk publikálási lehetőséget doktorandusz hallgatóknak, sok esetben értékes tanácsokkal, pontról pontra kifejtett változtatási javaslatokkal és korrektúrákkal segítve előrehaladásukat.
Kutatásunk eredményei lapunk számára is hasznosíthatóak: hozzájárulhatnak a folyóirat szerkesztési politikájának finomításához, továbbá a jogtudományi kutatások metodológiai fejlesztéséhez, különös tekintettel az adatalapú komparatív elemzések lehetőségeire.
A szerzők intézményi eloszlása az elmúlt öt évben így alakult. Az összesen 163, felsőoktatási intézményhez tartozó szerzőnk 13 egyetemről vagy főiskoláról érkezett, ezek a következők:
• Széchenyi István Egyetem, Győr: 70 fő;
• Debreceni Egyetem: 23 fő;
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest: 23 fő;
- 129/130 -
• Szegedi Tudományegyetem: 14 fő;
• Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 9 fő;
• Miskolci Egyetem, 7 fő;
• Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest: 5 fő;
• Pécsi Tudományegyetem: 5 fő;
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest: 4 fő;
• Milton Friedman Egyetem, Budapest: 2 fő;
• Budapesti Corvinus Egyetem: 1 fő;
• Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem: 1 fő, és végül
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 1 fő.
Nem meglepő módon a legtöbben a Széchenyi István Egyetemről érkeztek (70 szerző, azaz 42%), de szép számmal képviselteti magát a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi is (23-23 fő, 14%). A Szegedi Tudományegyetemről 14-en, az ELTE-ről 9-en, Miskolcról pedig 7-en publikáltak kiadványunkban - hogy csak a jelentősebb intézményeket említsük.
A tanulmányok nyelvét vizsgálva kiderül, hogy a vizsgált öt évben 200 magyar nyelvű, 28 angol nyelvű és 3 német tanulmány kapott helyet a megjelent írások között. Az idegen nyelvű írások jóval nagyobb arányban jelentek meg a Műhely vagy a Fórum rovatban, mint a Tanulmányok között.
A rovatok esetében, az állandó kategóriák (Tanulmányok, Műhely, Bibó Örökség, Fórum és Recenzió) mellett időnként jelentkeztünk tematikus rovatokkal (Szladits, Hírek, Kriminalisztika, Megemlékezés) is. Itt messze a Tanulmányok a legfoglalkoztatottabb csoport, csaknem annyi írást közöltünk e kategóriában (105-öt), mint az összes többiben együttvéve - a Műhely 57, a Fórum pedig mindössze 33 írással képviselteti magát.
Elsősorban a nemzetközi jog területéről közölt a folyóirat publikációkat, a vizsgált időszakban 40 szakcikk erős mezőnyt mutat. A jogtörténet, a polgári jog és a büntetőjog szinte azonos számban, közel harminc cikkel képviselteti magát, a jogelmélet (18 írás) és a jogászi etika (21 írás) a harmadik legpublikáltabb csoportba sorolható, de a 10 feletti írások számával a politológia (13), az alkotmányjog (12), valamint a közigazgatási jog (11) számossága is jelentős. Némileg alacsonyabb a munkajogi tudományágba besorolható cikkek száma (8), a római jog esetében pedig láthatunk némi visszaesést a korábbi évekhez képest, a négy év alatt csupán három cikket közöltünk lapunk hasábjain e témakörben. A vizsgálat tárgyát képező időszakban a jogtörténeti, bioetikai és jogelméleti tematikus számok vendégszerkesztővel történő közlései magyarázatul szolgálnak az etika,
- 130/131 -
jogelmélet, jogtörténet témákban publikált cikkek relatíve magas számára. A nemzetközi jog kategóriába soroltuk az európai uniós jog témakörében közölt írásokat is, a többi kategóriához viszonyítva emelkedett szám ezzel is magyarázható.
Az utóbbi öt év publikációi között olyan érdekességet figyeltünk még meg, miszerint a polgári jog területéről több, fogyasztóvédelmet érintő tanulmány is megjelent, a nemzetközi jog esetében pedig a digitális kultúra, a mesterséges intelligencia és kiberbűnözés témakörök is több esetben jelentek meg. Az alkotmányjog esetében az emberi méltóság fogalma, az alapjogok kérdése dominált. Politológia tárgykörben érdekességképpen jegyezzük meg, hogy Orbán Balázs doktori védése során a médiában is vita tárgyát képező cikk ebben a kategóriában jelent meg, mely vita a folyóiratra is ráirányította a figyelmet, és emelte is lapunk ismertségét és értékét. Tudománytörténeti szempontból a Jog-Állam-Politika így ismét - és nem csupán a mesterséges megtermékenyítés témában közölt cikkeknek köszönhetően - erős sajtóvisszhangot kapott.
A "Recenziók és megemlékezések" kategóriába soroltuk azokat a szerkesztőség által közölt írásokat is, amelyek neves professzorainkról, tudósainkról, a szerkesztőséghez közel álló művészeinkről szóló megemlékezésekként jelentek meg: Gábor Lucáról, Schmidt Péterről, Kőrösi Tamásról, Őrsi Zsuzsannáról. A folyóirat jogtörténeti és jogelméleti kategóriáiban számos, Bibó Istvánról szóló tanulmányt is közöltünk, amelyek megalapozták a 2025-ben elindított új rovatot, amelynek címe "Bibó István örökség". A rovat ötletadói Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin szerkesztők voltak, akik évek óta közösen kutatják Bibó István életművét.
Érdemes még említést tennünk a PhD-hallgatók által írt cikkek időbeni változásáról. Itt releváns következtetéseket nem lehet érdemben levonni, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy átlagban egy lapszámban 4 hallgató jelentette meg kéziratát (a mediánérték 3), a 2022. évi első számba mindössze 1 doktorandusz, a 2023 negyedik negyedévi kiadványba pedig 9 doktorandusz is beküldte írását.
A statisztikai 'dömping' mintegy zárásaként néhány érdekes adatot szeretnénk kiemelni a korábban közölt információk óceánjából:
• A leghosszabb lapszám a 2024/4. szám volt (324 oldal).
• A legtöbb cikket szintén ebben a számban jelentettük meg (17 írás).
• A 2023/4. számban 9 doktoranduszt is szerzőink között üdvözölhettünk.
• A 2024/3. számban igazán prominens szerzők jelentették meg tanulmányaikat; 3 professor emeritus mellett egyetemi tanárok, tudományos
- 131/132 -
főmunkatársak és habilitált docensek is publikáltak, tovább emelve lapunk színvonalát.
• A 2023/4. szám kifejezetten "nemzetközire" sikerült: 5 angol nyelvű cikk jelent meg akkor, ami a teljes lapszám egyharmadát jelentette.
• A leghosszabb, a vizsgált időszakban megjelent cikkünk Takács Péter cikke a Szladits családról (40 oldalas).
• A legtöbb hivatkozás szintén a Szladits-kötetben található, Révész T. Mihály tollából (176 darab hivatkozás).
• Messze a legtöbb DOI-s hivatkozást az SZTE külföldi PhD-hallgatója, Muhammad Abdul Khalique használta, Evaluating the Evolution of International Investment Law c. írásában (57 doi-számos hivatkozás).
• És végezetül: összesen 205 olyan cikk született, ami egyetlen szerző nevéhez fűződik, 26 cikket írt egynél több szerző.
A modern kor nem kedvez a nyomtatott publikálásnak. Folyóiratunk mégis őrzi a gutenbergi hagyományt, és nyomtatva is megjelenik a digitális verzió mellett. Az elektronikus könyvtárak gyors elérhetősége kedvez a kutatásoknak - a jogtudomány világa változó tudományág, éppen ezért az új digitális váltásra gyorsan reagál. Tudományos munkák közlésénél nem lehet ezt a változást sem figyelmen kívül hagyni. A Jog-Állam-Politika honlapján terveink között szerepel a közeljövőben egy olyan keresőmodul működtetése, amely az eddig megjelent cikkek között teszi lehetővé a gyors, kulcsszavas keresést, és amely a folyóirat hivatkozási indexét, olvasottságát nagymértékben tudná befolyásolni.
Az hazai jogi folyóiratok között a Jog-Állam-Politika majd húsz éves múltja szép eredmény. A kezdeti kizárólag nyomtatott formát a digitális és nyomtatott megjelenés váltotta fel, jelenlegi adataink szerint a legtöbbet letöltött cikkeink Bibó István örökségét ápoló rovatunkban és az ünnepi különszámokban szerepelnek. A legutóbb kiadott különszám a Celebri nostri - Memoria dulcis című, a győri jogász képzés harmincadik évfordulójára kiadott jubileumi különszám volt.[7] A kötet különlegessége, hogy az alapító mesterek (Bihari Mihály, Hack Péter, Kukorelli István, Lamm Vanda, Stumpf István, Szalai Éva és Révész T. Mihály) és az első évfolyamokban a karon végzett, 30 egykori diák emlékeit adja közre. A különszámban egy
- 132/133 -
tudományos összefoglalás is található a győri jogászképzés történetéről és a régióban betöltött szerepéről.[8] ■
JEGYZETEK
[1] Ld. https://jap.sze.hu, ezen belül a "Megjelent számaink" menüpont kiválasztásával tölthetők le a korábbi lapszámok.
[2] Stumpf István (szerk.): Jog-Állam-Politika, 2022/1, különszám. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam.pdf
[3] Takács Péter (szerk.): Jog-Állam-Politika, 2022/1, 7-111. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2022/01/JAP_2022_01.pdf
[4] Deli Gergely - Szoboszlai-Kiss Katalin - Váczi Péter (szerk.): Ünnepi különszám a 70 éves Kukorelli István tiszteletére. Jog-Állam-Politika, 2022, 14 (2), különszám. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2022/kukorelli_kulonszam/JAP_2022_kulonszam_2.pdf
[5] MTMT: Magyar Tudományos Művek Tára. A nyilvános keresőfelület elérhető: https://m2.mtmt.hu/gui2/
[7] Gyurita Rita Erzsébet - Kukorelli István - Németh Richárd - Szoboszlai-Kiss Katalin (szerk.): Celebri nostri - Memoria dulcis. Jog-Állam-Politika, 2025/17, különszám. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2025/kulon_szam/JAP_2025_kulonszam_0926.pdf
[8] Kukorelli István - Szoboszlai-Kiss Katalin: Jogászság (hivatásrendek) és a jogászképzés Győr (a régió) vonzásában. Jog-Állam-Politika, 2025/17, különszám, 11-24. https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2025/kulon_szam/Bevezeto_Kukorelli_Istvan-Szoboszlai-Kiss_Katalin.pdf
Lábjegyzetek:
[1] A szerző habilitált egyetemi docens (SZE DFK), tudományos főmunkatárs (NKE ÁNTK).
[2] A szerző professor emeritus (ELTE ÁJK, SZE DFK).
Visszaugrás
