Dr. Deli Lajos: Ismételten a helyi adókról... XXXVIII. (Jegyző, 2022/6., 33-35. o.)

A korábbi, a jelenlegihez hasonló szándékú és az előző évben több alkalommal megjelenő cikkekben kiemelt hangsúlyt kapott az adóztatás csaknem teljes körét érintő, feltételezett változások sokasága, amelyet az év végén belépett törvények módosítása miatt folytatni indokolt. Ennek okai között számos, szinte nehezen felsorolható gazdasági körülmény ténye áll, de néhány domináns tényező kiemelése az önkormányzati finanszírozás, így a tárgyévi költségvetés összeállítása és elfogadtatása miatt különös figyelmet indokol.

Az előző évben bemutatott prognózisoktól részben jelentősen, vagy csekély mértékben megjelent előrejelzések szerint 2023-ban magasabb lesz az infláció nagysága. A 2022-es 14,6%-os fogyasztói árindex-emelkedést jelentősen meghaladó 15-18%-os tárgyévi növekedés követi, amely további emelkedést mutathat a belső és külső gazdasági körülmények változatlan I. félévi szintje esetén. Az átlagos bruttó béremelkedés 15,8-16%-os volumene nem lesz érdemi hatással a fogyasztásra, továbbá a jelenlegi tervek szerint 2024-ben 4,3%-os, 2025-ben és 2026-ban 3%-os pénzromlás várható. Ide kell gondolni azt is, hogy az említett számok csak a jelenlegi gazdasági körülményekben lévő tények alapján prognosztizálhatók. A nehezen remélhető pozitív elmozdulás ennél kedvezőbb képet mutathat. Itt kell azt is megemlíteni, hogy 2023-ra a kormány 1,5%-os gazdasági növekedést tervezett, amit a fentiekben említettek miatt nem a belső fogyasztásra, hanem az exportra alapozott. Mint ismert, a 2021-es 6%-os GDP-emelkedés kiemelt sikernek számított az európai övezetben, ez a mutató a következő két esztendőben maximálisan 4,1-4,5%-os mértéket érhet el. Ha ez bekövetkezik, akkor lehet érdemben a makro- és helyi szintű adózási volumen csökkenésének lehetőségét feltételezni. A gondolatok között figyelmen kívül nem hagyható a tervezett költségvetési hiány volumene sem, amely tárgyévben 4% körüli lehet (többször módosított 3,5% helyett), illetve egyes optimista elképzelések szerint a szám két év múlva 2%-ra csökkenhet. Jelen időszakban az árfolyam alakulása csak nagyon bátor becslés alapján (400 HUF/1 Eur) és a fentiekben felsorolt összes kedvező körülmény belépése esetén legkorábban is csak a jövő évben mutat(hat) optimista szemléletre adó okot.

A 2023-as év gazdálkodásában való gondolkodást a magánszemélyek és vállalkozások részére egyaránt elősegíteni kívánja néhány szám, így: a tervezett 5%-kal szemben a várható 15-18%-os inflációnak és a rendeleti különadónak tudhatóan a makroszintű bevétel (állami) 5300 milliárd forinttal lesz magasabb a tervezettnél, tehát 17%-os a növekedés. A kiadások 19%-kal, 6300 milliárd forinttal nőnek, összege 3400 milliárd forint lesz, ami 1048 milliárdos többletigény-növekedést mutat. Az államadósság finanszírozása 2540 milliárd forintba kerül, amely szám az előző évinek csaknem a duplája, amelyet az árfolyam aktuális állapota alaposan befolyásol(hat).

A tárgyilagosság okán meg kell említeni, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum összege, az orvosok bére, a pedagógusok juttatásai (bére) szintén emelkedést mutat (uniós pénz), amely csekély optimizmust engedélyez, de azok emelésének finanszírozása a munkáltatók számára okozhat problémát.

A fentiekben vázlatosan ismertetett adatokkal, a makroszintű gazdasági környezetre reprezentatív számokkal és azokból következő gondolatok bemutatásával a cél az volt (és jelenleg is az), hogy a kedvező és kedvezőtlen problémahalmaz ismeretében a települések politikai és gazdasági vezetőinek a figyelmét felébressze és továbbra is racionális megoldásokra, lehetőségek keresésére ösztönözze. A rendszerbe illik az önkormányzati költségvetés tárgyévi összeállítása és elfogadtatása érdekében a saját bevételi források mozgásterében, a helyi adókban bekövetkezett változások bemutatása, ezek között néhány szempont szükségszerű kiemelése és ajánlása is.

A helyi adók körében változatlanul meghatározó forrásként szerepel az iparűzési adó, amelyben az időközben ismert indokok alapján csökkentett adótétel belépése a differenciált bevételi nagyságrend függvényeként 1%-ban maximált kényszerű alkalmazása jelentős forráscsökkenést okozott. Az adónemet érintő 2023-as esztendőtől belépett változások közül a fontosabbak:

- lehetővé vált az adó alapjának egyszerűsített meghatározása. A kisvállalkozások esetében, tehát akinek az évi adóbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (rövidebb adóév tekintetében arányt kell számítani), illetve kizárólag (!) kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot, az érintettek körében nem kell levezetni az adóalapot, mert a törvény különböző sávok figyelembevételével fix összegben állapítja meg azt. A bevétel definíciója a törvény szerint értelmezendő.

- Az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerint átalakul, így ha éves szinten a számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg, akkor 2,5 millió forintban, ha meghaladja, de a 18 millió forintot nem éri el, akkor 6 millió forintban, harmadik sávban, ha éves szinten a bevétele meghaladja a 18 millió forintot, de a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot nem éri el, akkor 8,5 millió forintban meghatározott az adó alapja.

- A továbbiakban megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti egymástól eltérő megosztásának kötelezettsége (nincs az adónak szabályozási funkciója), tehát minden önkormányzatnak azonos nagyságú adóalappal kell számolnia. Az újonnan kezdő vállalkozónak a bejelent-

- 33/34 -

kezéskor a szokásos nyomtatványon kell részleteznie az összes körülményt. Ha a kisvállalkozás az új módszert 2023-ban alkalmazni kívánja, akkor a (2022. évről) május 31-ig benyújtandó iparűzési bevallásában erről nyilatkoznia kell, de az új katát választó adózóknak - mint korábban ismertetésre került - ettől eltérő szabályokat kell betartani. A bonyolult módszer az adminisztrációt kívánja egyszerűsíteni, szándéka szerint a kisvállalkozónak bevallás benyújtása nélkül május végéig adóelőleg címén ugyanazt az összeget kell megfizetnie évente, addig amíg a bevétel növekedése/csökkenése miatt adóalapot nem vált. Kizáró oknak kell kezelni a módszert adómentesség, adókedvezmény, adócsökkenés igénye esetén, ezért nem szabad alkalmazni.

- Szükséges és e témakörhöz kapcsolódó az a törvényi változás, hogy a kisvállalkozói minősítés megilleti az egyéni vállalkozót is attól függetlenül, hogy milyen adózási technikát, módot alkalmaz. A kata alanya is alkalmazhatja az egyszerűsítést, ahogy az átalányadózó, vagy a normál vállalkozó, aki a személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozói körben van [Htv. 39/B. § (1) bek.]. Azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak és éves bevételük nem haladja meg a korábban már említett bevételi korlátot, élhetnek az egyszerűsítés lehetőségével, ha tevékenységi profiljuk alapján indokoltnak, kedvezőbbnek értékelik.

- Az adóigazgatás rendszeréből következik, hogy ha a vállalkozó nettó árbevétele év közben meghaladja a tevékenységére felvállalt árbevétel határértékét (25 millió vagy 120 millió forint), akkor köteles jelezni az önkormányzati adóhatóság felé, hogy normál módon kívánja megállapítani az iparűzési adóalapját.