Dr. Kajó Cecília: Átminősítheti-e az adatkezelő a közérdekű adatkérőt az Ákr. hatálya alá tartozó ügyféllé a válaszadás teljesítése céljából? (Jegyző, 2023/3., 22-23. o.)

Mi a jogi háttere annak, ha közérdekű adatigényléssel fordultunk környezeti információk tárgyban egy közigazgatási szervhez, az azonban az Ákr. hatálya alá tartozó ügyfélként azonosít minket, összekötve az előtte folyó hatósági eljárásokban szereplő azonos nevű ügyfelet velünk, és erre hivatkozva nem adja ki a kért adatot, ugyanakkor tájékoztat minket az Ákr. szerinti, megfelelő formátumban benyújtandó kérelem formai kellékeiről? Cikkem bemutatja a jogi hátteret és a joggyakorlat lehetséges jogi megítélését.

Amennyiben az átminősítésre hivatkozva tagadják meg számunkra a közérdekű adatok rendelkezésre bocsátását, úgy mindenképpen célszerű vizsgálati eljárást kezdeményezni az adatkezelő közigazgatási szervvel szemben az adatvédelmi hatóságnál.

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: aarhusi egyezmény) rendelkezik az adatok hozzáférhetővé tételéről, ezen adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében közérdekű adatnak minősülnek.

Az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

Az Infotv. 32. §-a alapján a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet, valamint a fővárosi és megyei kor-

- 22/23 -

mányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2020. (II. 28.) MvM utasítás együttes értelmezése alapján a kormányhivatal közfeladatot ellátó szerv.

Az aarhusi egyezmény preambuluma kinyilvánítja, hogy az egyezményhez csatlakozó felek elismerik azt, hogy a hatóságok a környezeti információt a közérdek szolgálatában birtokolják, meggyőződése továbbá, hogy a nyilvánosság, illetőleg a szervezetek számára hatékony igazságszolgáltatási mechanizmusnak kell rendelkezésre állnia érdekeik védelme és a jogszabályok érvényesítése érdekében. Az aarhusi egyezmény nem ismeri az információ "kedvezőbb rendelkezésre bocsátásához" vezető eljárási jogi szemléletű elemzést, sem olyan szabályozási logikája nincsen, hogy egyes jogágak vagy jogterületek információhoz való hozzáférési útja dominánsabb lenne (pl.: a kormányhivatalok által érvényesített közigazgatási hatósági eljárásban ügyféli jogként nevesített iratbetekintési jog kontra az információszabadság keretében a közérdekű adatkéréssel érvényesíteni kívánt információhoz való hozzáférés joga).