2006 februárjában az Unió Kiadó gondozásában jelent meg Prof. Dr. Lőrincz Lajos szerkesztésében a Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban című mű, amely bizonyos aspektusokból az uniós tagállamok közigazgatási rendszerét mutatja be, az összehasonlítás módszertani igényességével.
A könyv 2006. február 15-én a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-Tudományi Karán rendezett könyvbemutatón került első ízben bemutatásra a nagyközönség számára.
Az EU közös joga, amelynek valamennyi uniós országban egyaránt azonosan érvényesülnie kell, az Unió közvetlenül hatályos rendeleteiből, a tagországok joga által a saját jogrendszerébe emelt irányelveiből, az uniós szervek határozataiból, és az Unió Bíróságának az ítéleteiből áll. A mára már igen tekintélyes mennyiségű joganyag döntő része az egyes uniós politikák területére, illetve az Unió felépítésére, működésére vonatkozik, és az uniós szerződések egyik alapvető elve, hogy az uniós jog a jogforrási hierarchiát tekintve megelőzi az egyes tagországok belső jogát. Az Unióhoz bármikor csatlakozó, tagországgá válni kívánó országok számára a tagság egyik feltétele, hogy az uniós jog intézményeit átvegyék, és megalkossák azokat a jogszabályokat, amelyek ehhez az átvételhez szükségesek. Az uniós jogot ebben a vonatkozásban nevezzük acquis communautaire-nek.
Az Európai Unió közigazgatási jogfelfogása minden uniós jogszabály végrehajtását közigazgatásnak tekinti. Ebben az értelemben egyrészt az Unió szervei maguk járnak el, másrészt az egyes tagországok közigazgatásai hajtják végre az uniós jogot. A két közigazgatási szint között nincs hierarchikus kapcsolat, sőt az Uniónak épp a közigazgatásra vonatkozóan nincsen közösségi politikája. Ennek megfelelően a közigazgatás szabályozása és szervezése, végrehajtása megmarad a tagországok hatáskörében.
Az uniós országok közigazgatási jogrendszerei megtartották a történeti fejlődésük során kialakult sajátosságaikat, sajátos intézményeiket, és az arra vonatkozó közigazgatási jogukat. A közigazgatási jogok egységesítése az Unió politikájának, programjának nem része.
A szerkesztő az Előszóban tömören, de egyértelműen megfogalmazza, mit is jelent a közösségi közigazgatási jog fogalma: "A közigazgatási feladatokat valójában a tagállamok közigazgatási szervei látják el, tehát aki az Unió közigazgatását meg akarja ismerni, annak a tagországok igazgatási gyakorlatát szükséges felderítenie."
A mű ennek megfelelően az Európai Unió tagállamai közigazgatási rendszerének bemutatására vállalkozott. A feldolgozás terjedelmi korlátok miatt nem lehetett teljes körű, a szelektálás elvét követve a legjelentősebb, a szerkesztő szerint a legreprezentatívabb országok kiválasztására hagyatkozott.
A kötet alcíme: Összehasonlító közigazgatás. Az összehasonlítással már sokan, sokféleképpen foglalkoztak, gondoljunk csak Arisztoteles vagy Montesquieu, vagy a magyar szerzők közül, Eörsi, Szabó, vagy Hamza munkáira.
Az összehasonlítás a társadalomtudományok nagy részében az objektivitás igazolásának egyetlen eszköze. Lőrincz Lajos egy korábbi tanulmánya szerint az összehasonlítás révén a társadalomtudományok kettős célt valósíthatnak meg.
Egyrészt értékviszonyítást végezhetnek, vagy legalábbis ennek kezdetlegesebb formáját hely megjelölést, vagy kijelölést, melynek során a fellelhető intézmény-, jelenség-tömegben meghatározzák a konkrét vizsgálati tárgy helyét és értékét, egyedi vonásait. Másrészt a társadalomtudományok orientációs célokra is felhasználják az összegyűjtött információkat.
Az összehasonlítás térben, valamint az időben képzelhető el: az időbeli összehasonlítás elsődlegesen az azonos területen ugyanazon jelenségekben az idő múlásával végbemenő változásokat követi figyelemmel. A hazai és nemzetközi szakirodalom igen gazdag időbeli összehasonlító munkákban, ehhez képest szegényesebb az összehasonlítás másik, területi vagy térbeli vetületének az alkalmazása.
Talán az általánosnál is nehezebb az összehasonlítás a közigazgatás területén, mivel az oly mértékben szerteágazó szervezet- és funkciórendszer, teljes körű megismerése szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Ennek fényében még nehezebb egy olyan mű megalkotása, amely több ország, hasonlóan bonyolult közigazgatási rendszerének a bemutatására hivatott. Talán éppen ezért értékes az elemzett mű, mivel hasonló próbálkozás mindeddig alig található a nemzetközi irodalomban, még kevésbé a magyarban.
Ahogy a szerkesztő is írja, az összehasonlítás nem egyszerű leírás, hanem tudatos és rendszerezett egybevetés, az igazi problémát a szerteágazó és állandóan változó jelenségek kiválasztása és rangsorolása jelenti. Ebből következően mindenre kiterjedő, teljes körű egybevetés egyrészt parttalan, másrészt vélhetően hasznavehetetlen, áttekinthetetlen munka lenne.
A legtöbb jogtudós a jogtudomány mostoha gyermekeként kezeli a közigazgatási jogot, holott annak kialakulása a civilizáció hajnaláig visszavezethető.
A közigazgatási összehasonlítás értékét mindenek előtt az gyengíti, hogy az összehasonlítók saját igazgatási rendszerüket sem ismerik kellő mélységben. Amennyiben az összehasonlítást végzők saját közigazgatásukat sem ismerik kellő mélységben más országokét még kevésbé.
A fentiekre figyelemmel is egyedülállónak tekinthető az elemzett mű, de a leírtakat néhány gondolattal még ki kell egészítenünk. A közigazgatási jog területén végzett összehasonlítás minden szempontból túlmutat az egyéb jogterületeken végezhető hasonló célú munkákon, tekintettel arra, hogy a közigazgatási jog területén nem elegendő egyetlen vagy néhány jogszabály érintette terület összevetése, hanem kívánatos jogintézmények és jogszabályok százainak alapos ismerete. Ez utóbbi hiányában ugyanis nem lehetséges egyetlen ország közigazgatásának bemutatása sem. Gondoljunk csak a hazai közigazgatási jogra: akár a helyi, akár a központi igazgatást vesszük górcső alá, csupán a vonatkozó jogforrások száma több tucatra rúg, nem is beszélve a hasonlóképpen terjedelmes közigazgatási jogi szakirodalom feldolgozásáról.
A nagyszerű kötet az olvasó számára, legyen az gyakorló jogász vagy elméleti szakember, a közigazgatási jog legfontosabb területeit mutatja be, amelyekkel leginkább megragadható egy állam, illetve az államok közösségén keresztül az Európai Unió közigazgatása, a maga heterogenitásában.
A mű kezdő tanulmánya a szerkesztő nevéhez fűződik: ebben a fejezetben az összehasonlítás közigazgatási módszertanával, illetve annak magyar lehetőségeivel találkozhatunk.
Ezt követően a kötet szerkezetileg két nagy részre bomlik: az első részben az egyes, kiemelt tagállamok közigazgatásának különböző szempontok alapján történő elemzésére kerül sor, majd a második részben a tagállami kormányzati működés, a központi szint alatti közigazgatási rendszerek jellemzői, a közigazgatási hatékonyság és a teljesítmény, illetve az agrárpolitika, valamint a regionalizmus tagállami szabályozásának elemző bemutatásával találkozhatunk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
