Viszonylag ritka, amikor hatásköri összeütközés alakul ki két közigazgatási szerv között. Még ritkább, ha ez a probléma eljut a bírói úton történő feloldásáig. Lényeges, hogy a döntésekből vonjuk le a megfelelő következtetéseket, mindnyájunk okulására, hasonló helyzetekben gyorsítva ezzel az ügyintézést.
Az adók módjára behajtandó köztartozások között sajátos helyet foglal el a közlekedési szabályok megsértése miatt kirótt közigazgatási bírság. Komplikációt okoz a végrehajtás során, ha a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedett, és az adók módjára történő behajtás - tehát a végrehajtás - folyamatban van, a kötelezett pedig részletfizetési kérelmet terjeszt elő.
Az általános szabályok szerint - melyről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezik - a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni a hatóság döntésében megállapított kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt. A hatóság döntése végrehajtható, ha pénzfizetésre irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el.
A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
Törvény, kormányrendelet vagy kizárólag kedvezőbb feltételeket állapíthat meg, továbbá a feltételek meghatározásával rendelkezhet a kötelezettség mérséklésének és elengedésének lehetőségéről.
Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult meghallgatása után - a Ket. 74. § megfelelő alkalmazásával - fizetési kedvezményt engedélyezhet, ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást elrendelő hatóság előzetesen hozzájárult.
A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető vagy mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges.
A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közlekedési törvény) alapján áttöri az általános szabályt, és kormányrendeletben történő felhatalmazás hiányában is a törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - néhány kivételként meghatározott díj és pótdíj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
