Malik Éva: Pillanatkép az alternatív polgári vitarendezésről[1],[2],[3] (JURA, 2017/1., 293-308. o.)

1. Miért alternatív vitarendezés?

Az Európai Unió hivatalos plakátja[4] 2015-ből - nyilvánosan felhívja polgárai figyelmét jogaik érvényesítésére. Az elmúlt időszakban az Európai Unió jelentős lépéseket tett nem csak a jogvédelem (például utas jogok, online fogyasztók védelme), hanem a jogtudatosság fokozása érdekében is egy olyan közösségben, mely eltérő politikai, közigazgatási, jogi berendezkedéssel és hagyományokkal rendelkezik.

Az Unió egyre intenzívebb tevékenysége fokozhatja a tagállamok polgárainak jogtudatosságát, emelkedhet a "látható" vitás ügyek száma, függetlenül attól, hogy az államok polgárainak pereskedési "hajlandósága" változó: míg Finnországban 100 emberből 0,3 pereskedik, Olaszországban 4, Oroszországban pedig majdnem 10.[5]

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elve alapvető az Európai Unióban. Ha a számokat nézzük, meglehetősen változatos képet kapunk: míg az OECD területén, mely számos Uniós tagállamot is érint,[6] 2010-ben ez első fokú eljárás átlagosan 240 napig tartott (Japánban csak 107 nap), Olaszországban például 564 napig. Amennyiben a fél/felek fellebbezéssel élnek, a jogerős határozatig átlagosan 788 nap telik el (Svájcban csak 368 nap) - de Olaszországban akár 8 évet is várni kell rá.[7] A peres eljárás költsége is változó - a perköltség várható magas(abb) összege szintén visszatarthatja a feleket polgári peres eljárástól.

Az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést biztosíthatják az alternatív vitarendezési eljárások, melyek gyorsabb és olcsóbb megoldásokat kínálhatnak - önkéntes jogkövetés vagy kikényszeríthetőség esetén - a peres eljárásnál. Az alternatív vitarendezési eljárások nem helyettesítik, hanem kiegészítik a polgári peres eljárást. Vannak olyan igazságszolgáltatási rendszerek, melyek a peres eljárás előfeltételévé teszik az ügyek egy meghatározott csoportjában.

2. Az alternatív vitarendezés (ADR)

A ma alternatív vitarendezés, mint gyűjtőfogalom alatt értett eljárások egyes fajtái minden társadalomban, a kezdetektől jelen voltak/vannak.

Ma, amellett, hogy a bíróság is megkísérelheti a per bármelyik szakában, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék[8], a békéltetést[9] és az egyeztetést[10] is ismeri polgári perrendtartásunk, melyek alternatívát nyújtanak a peres eljáráson belül. Sőt, a jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a hatályos polgári perrendtartásunk kötelező egyeztetést ír elő: a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. (Ez azonban mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek).[11] A közigazgatási hatósági eljárás is nevesíti az egyezségi kísérletet, melyet jogszabály is elrendelhet, de akkor is sor kerülhet rá, ha az ügy természete megengedi.[12]

A fent említett eljárásokon kívül is számos mechanizmus áll/állhat a vitában érintett felek rendelkezésére jogvitáik megoldására; az ügyvéd előtti megállapodás és a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás is irányulhat a vita peren kívüli rendezésére.

Az alternatív vitarendezési eljárások a jogviták peres eljáráson kívüli rendezésére szolgáló eljárások, melyek jellemzően gyorsabbak, olcsóbbak és egyszerűbben igénybe vehetők, mint a peres eljárások. Az alternatív vitarendezési eljárások önkéntesek, bizalmasak, és független harmadik személy bevonásával járhatnak. Az alternatív vitarendezés legelterjedtebb, jogszabályokban strukturált mechanizmusai: a közvetítés, a békéltetés és a választottbíráskodás.

Ezeknek az eljárásoknak számos, un. hibrid fajtája is ismert[13] (pl. semleges értékelés (ENE), tényfeltárás, választottbírósági-közvetítői eljárás[14], társközvetítői-választottbírósági eljárás, mini tárgyalás, tárgyalásos szabályalkotás, egyezetés hete, stb.). A nálunk kevéssé ismert semleges értékelés [(Early) Neutral Evaluation][15] során - mely a közvetítői eljárás és a kötőerővel bíró választottbíráskodás között helyezkedik el - és a feleknek fontos a kapcsolat fenntartása -, a felek indokolt véleményt kaphatnak a tényekről, bizonyítékokról és

- 293/294 -

az ügyük jogi megalapozottágáról egy független harmadik féltől, a közösen kiválasztott semleges szakérttől. A szakértő általában a szakterületen jártas, tapasztalt ügyvéd (vagy pl. ex-bíró). Az értékelő értékeli az álláspontok erősségeit és gyengeségeit, elfogulatlan, kiegyensúlyozott javaslatot tesz a megoldásra, és egy peres eljárás várható kimenetelét is ismertetheti. Bár az értékelő véleménye nem köti a feleket, a felek általában a véleményre alapozva próbálnak egyezségre jutni. Bár széles körben lehet alkalmazni, különösen eredményes lehet, amikor technikai vagy tudományos kérdésen vitáznak a felek, vagy amikor a vita tárgya a kár összege. Nem biztos, hogy megfelelő az eljárás, ha jelentős személyes vagy érzelmi akadályba ütközik a vita megoldása. A semleges értékelés egyezség hiányában folytatódhat és megalapozhat egy sikeres közvetítői eljárást.

Az alternatív vitarendezési eljárások egy vitarendezési kontinuum mentén írhatók le, három fő változó: a végeredményre gyakorolt kontroll, a folyamatra gyakorolt kontroll, illetve az eljárás költségei mentén, melyet kiegészít a folyamat formalizáltsága, illetve a folyamat bizalmassága. Ahogy a felek az informálisabb folyamattól a formálisabb felé mozdulnak, úgy növekednek a költségek, úgy válik egyre nyilvánosabbá a vita és úgy csökken a felek végeredményre gyakorolt kontrollja. Az alternatív vitarendezési eljárásokat facilitált (pl. strukturált tárgyalás (harmadik fél bevonása nélkül), közvetítés), értékelő (pl.: semleges értékelés, egyeztető tanácskozás), illetve eldöntő (pl. választottbíráskodás) eljárásokra oszthatjuk.[16]

Mindegyik alternatív vitarendezési mechanizmusnak vannak előnyei és hátrányai; nem mindegyik mechanizmus alkalmazható minden esetre; ugyanakkor a mechanizmusok kombinálhatóak is. A megfelelő alternatív vitarendezési eljárás kiválasztása függ az elérni kívánt céloktól, illetve attól, hogy a felek mekkora befolyást szeretnének a folyamatra és az eredményre gyakorolni, azzal, hogy az alternatív vitarendezési eljárásoknak is megvannak a maga korlátai és nem minden esetben célszerű alternatív vitarendezési mechanizmust alkalmazni.

3. Az államok alternatív vitarendezési eljáráshoz való hozzáállása

Az államok alternatív vitarendezési eljáráshoz való hozzáállását több tényező befolyásolja, például az állam kontinentális vagy common law jogrendszere, meglévő tagsága regionális vagy nemzetközi szervezetekben, stb.[17] Az egyes nemzeti szabályozást és hajlandóságot nem függetleníthetjük a társadalmi-kulturális környezettől.[18]

Az igazságszolgáltatást befolyásolja:

- 294/295 -

4. A jogszabályokban strukturált alternatív vitarendezés fajtái és elterjedtsége a tagállamokban

a) Közvetítés

A közvetítés olyan strukturált eljárás - függetlenül megnevezéséről vagy az arra való hivatkozástól -, amelyben egy jogvitában részt vevő két vagy több fél önkéntes alapon, közvetítő segítségével maga kísérli meg vitájának megállapodással történő rendezését. Ezt az eljárást a felek kezdeményezhetik, bíróság javasolhatja vagy rendelheti el, vagy egy tagállam joga írhatja elő.[19] Nem alkalmazható olyan jogokra és kötelezettségekre, melyekről a felek a megfelelően alkalmazandó jogszabályok alapján nem rendelkezhetnek.[20] A közvetítő eljárás hozzájárulhat a felek közötti jó kapcsolat fenntartásához, szemben a peres eljárással; nincs "győztes" vagy "vesztes" fél, mely különösen fontos például családjogi vitákban.

Az Európai Unióban a közvetítést egymástól igen eltérő módokon és területeken alkalmazzák.

Az Unió 2008-ban alkotta meg a 2008/52/EK irányelvet a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (mediációs eljárás), melyet 2011 májusáig kellett végrehajtani és ma már alkalmazzák a tagállamokban.[21],[22] Vannak olyan országok, melyek az Irányelvet csak határon átnyúló viták megoldására adaptálták, kettős jogi szabályozást fenntartva, mint például Ausztria[23], míg mások - eltérő mértékben ugyan -, de az országon belüli jogvitákra is érvényes, egységes szabályozást hoztak létre, mint Magyarország. Az Irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára a kötelező közvetítés elemeinek használatát, beleértve a szankcionálást is, azért, hogy a közvetítői eljárást gyakrabban alkalmazzák. Azonban csak Olaszországban tették a peres eljárás előfeltételévé, meglehetősen széles körben. Anglia[24] egy bizonyos pénzbeli értékhez kívánta kötni[25] (kis értékű követelések), aztán visszalépett; Franciaország bizonyos (családjogi) területeken teszteli; több tagállam pedig csak a közvetítői eljárást bemutató informális megbeszélést tette kötelezővé. Vannak tagállamok, amelyek pénzügyi ösztönzőkkel próbálják a közvetítői eljárásban való részvételt növelni (ilyen például a Magyarországon biztosított illetékkedvezmény).[26]

Az irányelv hatása a tagállamokra attól függően változó, hogy milyen volt az irányelv hatálybalépését megelőző rendszer a tagállamban:

Forrás: European Commission: Study for an evaluation and implementation of Directive 2008/52/EC - the 'Mediation Directive'. Final Report. October 2013. 32. o., 63. o., http://bookshop.europa.eu/en/study-for-an-evaluation-and-implementation-of-directive-2008-52-ec-the-mediation-directive--pbDS0114825/ Letöltve: 2016. április 20.

Öt és fél évvel a Mediációs Irányelv (2008/52/EK) megszületése után az Európai Parlament Jogi Bizottsága tanulmányt készíttetett Giuseppe De Palo[27] vezetésével 2013-ban, hogy lássa, mennyire váltotta be az Irányelv a hozzá fűzött reményeket, megoldotta-e az EU mediációs paradoxonját[28]. A válasz egyértelműen NEM: az eljárás bizonyított és többszörös haszna ellenére a polgári és kereskedelmi ügyek még mindig kevesebb, mint 1%-ában veszik igénybe a közvetítői tevékenységet az Unióban.[29] Az irányelv érdeme ugyanakkor, hogy felhívta a tagállamok jogalkotóinak figyelmét a közvetítői eljárás előnyeire, a közvetítői eljárás bevezetésével vagy a meglévő közvetítői rendszer kiterjesztésével, anélkül, hogy jelentősebb költséggel terhelte volna a nemzeti költségvetéseket.[30]

Számos javaslat, tanulmány[31] született már a közvetítői eljárás népszerűbbé tétele érdekében, és számos jó gyakorlat működik, mint az un. "közvetítői klauzula", melyre Nagy Britanniában, Írországban, Szingapúrban, Lengyelországban, Fran-

- 295/296 -

ciaországban is van példa. Nagy Britanniában például több mint 4000 működő vállalat és 1500 ügyvédi iroda írta alá, mutatva elköteleződésüket, hogy pereskedés előtt meggondolják az alternatív vitarendezés lehetőségét. A Szingapúri Mediációs Központ például ezen túlmenően különböző kedvezményeket (díjkedvezmény, ingyenes 1 órás konzultáció, stb.) kínál a klauzulát alkalmazó szervezeteknek.

Magyarországon Jelenleg három rétegű szabályozás van hatályban: általános szabályozás, kiegészítő szabályok, illetve szektor-specifikus jogszabályok.[32]

Általános közvetítői eljárás. Magyarországon az 1990-es évek közepétől figyelhetők meg törekvések a közvetítői eljárás intézményének a meghonosítására.[33] Hazánkban a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény[34] - amely 2003. március 17. napján lépett hatályba - határozza meg a közvetítői eljárás általános szabályait - a határon átnyúló közvetítői eljárást is beleértve.[35] A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 15. § szerint a közvetítő, illetve a jogi személy minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárásokról. 2013-ban 560 családi és 203 egyéb polgári jogi jogvitáról kapott a miniszter adatot; 2014-ben 1111[36], 2015-ben 1318[37] ügyet regisztrált a minisztérium. A vita jellegét tekintve a családi jellegű viták a meghatározóak: 2014-ben a viták 65%-a, 2015-ben a viták 80%-a családi jellegű volt. A közvetítői eljárásban lefolytatott egyéni munkaügyi viták száma alacsony és csak az esetek kb. 2%-ában került rá sor[38] (ugyanakkor a munkaügyi peres eljárásokban az esetek 4-5 százalékában születik egyezség[39]), gazdasági jellegű viták pedig (7 darab 2015-ben) alig oldódtak meg az általános közvetítői eljárás keretében.

Az általános közvetítői eljárás széles körben alkalmazható, igénybevételének lehetőségét több jogszabályunk nevesíti is; például a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény.

Külön szabályok vonatkoznak a bírósági közvetítésre.[40] Jelentős változást vezetett be a 2014. március 15. napjától hatályos 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről családjog területén, mert a házasság felbontása iránti perben a bíró javasolhatja a feleknek a közvetítői eljárást (PTK 4:22.§, önkéntes), a szülői felügyelet gyakorlása és a kapcsolattartás iránti perekben (PTK 4:172.§) pedig kötelezővé teheti a feleknek a közvetítői eljárásban való részvételt a felek gyermekkel összefüggő együttműködése érdekében. A bírói kötelezés a közvetítő előtti megjelenésre, a tájékoztatás meghallgatására való kötelezést jelent. A felek választhatnak, hogy bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmet terjesztenek elő a bíróságon, vagy az Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzésben található "külső", nem bírósági közvetítőhöz[41] fordulnak. A bírósági közvetítői eljárás jelentősen eltér az általános közvetítői eljárástól céljaiban, eljárási szabályaiban és következményeiben[42]. Az eljárás azért is kedvező a felek számára, mert a bírósági közvetítő[43] illetékmentesen jár el mind a bírói kötelezésre, mind a felek saját kérelmére induló belföldi és határon átnyúló polgári ügyekben, az eljárásra nem kizárt ügytípusokban[44]. Míg 2013-ban 14 törvényszéken 20 bírósági közvetítő, addig 2014-ben 20 törvényszéken 120 bírósági közvetítő működött (41 bíró és 79 bírósági titkár). A törvényszékeken 2013-ban 295 közvetítői ügyből 201 lefolytatott eljárásban 108, 2014-ben 656 lefolytatott bírósági közvetítői eljárásból 363 zárult megállapodással.[45] 2015-ben már 1099 lefolytatott eljárásból 495 eljárásban kötöttek megállapodást.[46] Ugyanakkor a közvetítői eljárás "eredménytelen" befejezését követő első bírósági tárgyaláson a Kecskeméti Járásbíróságon például az ügyek mintegy 20%-ában kötöttek egyezséget a felek.[47]

A 2002. évi LV. törvényt a Polgári Eljárásjogról szóló törvényünk mellett több jogszabály is kiegészít.

Gyermek- és családvédelem. Az általános közvetítői eljárás mellett a gyámhatóság is kezdeményezheti vagy a gyermek érdekében elrendelheti a konfliktus - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lefolytatott - közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás keretében történő rendezését a gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerült konfliktusok megoldására.[48] A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:177. § szerinti, a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén - a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében - közvetítőt biztosít. A közvetítő a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára.[49] A közvetítői eljárás díja jogszabályban szabályozott[50]; a támogatott

- 296/297 -

közvetítői eljárás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő szülő számára - bizonyos feltételekkel[51] - ingyenes. A családsegítő szolgálatok mediáció és konfliktuskezelés tevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a következőképpen alakultak[52]: 5.471 (2010), 2.542 (2011), 2.600 (2012), 2.492 (2013), 2.358 (2014), amely nem mutat lényeges változást az ezt megelőző időszakhoz[53] képest, mikor az ügyek 1%-a sem került mediátorhoz. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat bevonása a közvetítői tevékenységbe várhatóan közvetítői eljárások számának növekedésével fog járni (a közvetítők számának emelkedését követően).

Munkaügyi viták. Magyarországon a közvetítői eljárás törvényi szintű szabályozása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel kezdődött, melynek egyeztetés - közvetítés - döntőbíráskodás hármas szabályrendszerét sok kritika érte. Bírálatként fogalmazódott meg, hogy a közvetítés megközelítése nem felelt meg a nemzetközi irodalomban többséginek tekintett álláspontnak.[54] A 2012. évi I. törvény, az "új Mt." az egyeztető bizottság és a döntőbíráskodás lehetőségét - nem említve a közvetítői eljárást - biztosítja a munka világának szereplői számára.

Kollektív munkaügyi viták (érdekviták) esetére a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot, akár állandó bizottságot alakíthat, melynek döntése alávetési megállapodás esetén kötelező. Bizonyos esetekben - az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek és a jóléti célú pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban felmerült viták esetében - döntőbíró dönt.

A döntőbíráskodás egy olyan, a felek önkéntes részvételével zajló vitarendezési eljárás, amelynek során egy pártatlan, semleges harmadik személy (vagy ilyen személyekből álló testület) a felek álláspontjának meghallgatása után a feleket kötelező döntést hoz.[55]

Kollektív munkaügyi viták esetében lehetőség van a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)[56] közreműködésének igénybevételére is. A szervezethez a tevékenysége megkezdését követő 16 év alatt 110 felkérés érkezett, ugyanakkor több száz esetben kérték fel hivatalosan, írásos formában a szolgálat szakembereit tanácsadási tevékenység ellátására, mely nem igényli minkét fél hozzájárulását.[57] A szervezet által kezelt konfliktusok nagy része a közszférából érkezett, vagy magas állami érdekeltségű vállalatoktól.[58]

Az egyéni munkaügyi jogviták alternatív rendezését az 1990. évi XCIII. törvény 58.§ (3) bekezdése támogatja az illetékkedvezménnyel[59]. Ezekre az eljárásokra az általános szabályok vonatkoznak. Az Igazságügyi Minisztériumnak 2014-ben 43, 2015-ben 27 egyéni munkaügyi közvetítői eljárásról adtak adatot az általános közvetítői eljárás keretén belül. Ugyanakkor jelentős - 4-5% - a munkaügyi perekben született egyezségek száma: 934 (2011), 828 (2012), 868 (2013), 738 (2014), 696 (2015), mely tartalmazza a másodfokú eljárásban kötött egyezségek számát is.[60] Bár az egyezségek darabszáma csökkent, mivel a peres eljárások száma is csökkenő tendenciát mutat, arányaiban mégis lassan nőtt - 4 százalékról 5,2 százalékra - az egyezségek száma.[61]

A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítési érdekében a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz nyújthat be a jogszabályban meghatározott esetekben közszolgálati panaszt.[62] Míg 2012-ben 21, 2013-ban már 115, 2014-ben 99, 2015-ben pedig 225 (203 panasz és 22 véleménykérő levél) ügyben járt el a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.[63]

Munkaügyi viták rendezésére több megoldás is létezik. Nagy-Britanniában például 2014-től a munkavállalóknak munkaügyi perekben kötelező, ingyenes egyeztető szolgáltatást kell igénybe venniük a keresetlevél benyújtása előtt, melyet a munkaügyi bíróságokon megállapított eljárási díjakkal párhuzamosan vezettek be. A bírósági ügyszám a változás első fél évében (2013/2014 második félév) 60 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva.[64] A 2016-os, interjúkon alapuló felmérés azt mutatja, hogy az esetek valamivel több, mint 50 százalékában a felek a szolgáltató által elismert (COT3) egyezséget kötnek; körülbelül ötödük esetében került sor tárgyalásra; az esetek 7-8 százalékában pedig a felek magán-egyezséget kötöttek.[65] Bár a szolgáltatással kapcsolatos elégedettségi mutatók magasak, máig megoszlanak a vélemények a szolgáltatás hatékonyságáról és hatásáról.[66]

Közvetítés az oktatásügyben. Bár 2004 óta létezik az oktatásügyi közvetítés intézménye, az eljárás az olyan vitás kérdések rendezésére szolgál, mint például az intézmények átalakulása kapcsán kialakult viták, oktatási intézmény és fenntartója között i szerződés vitatott kérdései vagy a fegyelmi ügyeket követő, vagy megelőző egyeztetések.[67]

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza a hatályos oktatásügyi közvetítői eljárást (62. §), mely szerint, ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagó-

- 297/298 -

giai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.[68]

"Az iskolai erőszak megelőzése, valamint a konfliktusok erőszakmentes feloldása érdekében minden nevelési-oktatási intézményben legalább egy fő iskolai mediátort kell képezni, aki a módszer alkalmazásával enyhíteni tudja a szülők és tanárok; tanárok és tanárok; tanárok és diákok; diákok és diákok; szülők és diákok között felmerülő konfliktusokat."- áll a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában, melyhez évi 2 millió forintot biztosít 2018-ig a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács költségvetése, mediátor képzés formájában. Bár a program a bűnmegelőzési stratégia része, az iskolai közvetítők várhatóan nem csak az erőszakos magatartás- és viselkedésmintákat fogják helyben kezelni, hanem a magánjogi konfliktusokat is. Ugyanakkor azzal, hogy az eljárás általánosan elterjed az általános iskolákban és a felnövekvő generációk számára mindennapossá válik (válhat), a későbbi felnőttkori elterjedést/gyakoribb használatot is magában hordozhatja.

Közvetítés a hagyatéki eljárásban. Nem az általános közvetítői eljárás miatt, hanem annak végrehajtása miatt érdekes a hagyatéki eljárásban zajló közvetítői eljárás. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a közjegyző kötelezettségévé teszi, hogy felhívja a felek figyelmét a - külön törvényben meghatározott - közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére az idézésben,[69] melynek speciális eljárási szabályait a különleges eljárások között[70] szabályozza a jogalkotó. A felek a rendelkezésre álló határidő alatt jóváhagyás céljából egyezséget terjeszthetnek be a közjegyzőnek, aki azt részben vagy egészben végzéssel jóváhagyhatja vagy az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó, végrehajtható végzést hozhat. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre a hagyatéki eljárásban megvalósuló eljárások számáról; azt az általános közvetítői eljárás számadata tartalmazza.

Szektor-specifikus eljárási szabályok vonatkoznak az egészségügyi és a hatósági közvetítésre. Láthatjuk azonban, hogy ezeken a területeken a szektorspecifikus eljárásokat nem, vagy csak alig veszik igénybe, mely megkérdőjelezheti a szektor-specifikus szabályok szükségességét.

Közvetítés az egészségügyben. Az alternatív vitarendezési megoldások három típusa terjedt el az egészségügyben:[71]

- a felróhatóságot nem vizsgáló biztosítási alapon történő vitarendezési mód,

- a választottbírósági eljárás egészségügyi jogvitákra specializálódott formája,

- a közvetítői típusú eljárás.

Az egészségügyi közvetítői eljárást[72] a 2000. évi CXVI. törvény és a 4/2001. (II.20.) EüM-IM rendelet szabályozza[73]. Az egészségügyi közvetítés is az önkéntességen és a titoktartáson alapul, szabályozása azonban mind az eljárás folyamatában, mind a jogkövetkezményekben számos ponton különbözik az általános eljárástól.[74] Bár a törvény hatálybalépése óta több mint tíz év telt el, az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti jogvitákban a közvetítői eljárás nem nyert teret. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarán belül gyakorlatilag nincs lefolytatott egészségügyi közvetítői eljárás.[75] Decastello Alice az egészségügyi közvetítő eljárás sikertelenségének okait elsősorban abban látja, hogy az egészségügyi szolgáltatók vonakodnak a felelősségüket elismerni és a biztosítók sem preferálják a közvetítői eljárást a peres eljárással szemben.[76] Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségügyben nincs alternatív vitarendezés: a szolgáltatók azonban a peren kívüli egyezséget preferálják a közvetítői eljáráshoz képest.

Hatósági közvetítés. A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.[77] A közigazgatási eljárás számos ponton eltér az általános közvetítői eljárástól: például a hatóság - és nem a felek- veszi a közvetítőt igénybe, aszimmetrikus az információ áramlása[78] (pl. a hatósági közvetítő tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról; a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket). A hatósági közvetítőkről a 185/2009. (IX. 10.) kormányrendelet rendelkezik, mely a tevékenységet speciális szaktudáshoz (hatósági közvetítői vizsga vagy közigazgatási szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség) köti; díjazását[79] pedig a 42/2009 (IX. 15.) IRM rendelet tartalmazza. Költségeinek megtérítésére a költségviselés szabályai szerint tarthat igényt. A hatósági közvetítői eljárás máig nem terjedt el polgári ügyekben: 2013-ban 1, 2014-ben 11, 2015-ben pedig 19 hatósági közvetítői eljárást folytattak le az országban; 16 megyében még nem folytattak le hatósági közvetítői eljárást.[80]

b) Békéltetés

A békéltető testület eljárásának alapvető célja és funkciója a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás

- 298/299 -

ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése; ha ez nem lehetséges, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése.[81] Döntése azonban csak alávetési nyilatkozat esetében köti a feleket, azaz a vállalkozás egyoldalú magatartásától függ.[82]

A Békéltető Testületek hazánkban 1999. elején alakultak a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A hazai békéltető testület ingyenesen igénybe vehető és az ország egész területén igénybe vehető vitarendezési fórum, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.[83]

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások

- minőségével, biztonságosságával,

- és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,

- valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével

kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

2013-ban 9026, 2014-ben 10210 - melyből 16 volt a határon átnyúló -, 2015-ben 11377 ügyet - melyből 42 volt határon átnyúló - zártak le a békéltető testületek. 2015-ben az eljárások közül a békéltető testületek 2651 esetben fogalmaztak meg ajánlást, 1370 esetben (12%) egyezség született és 141 esetben végződött az eljárás kötelezéssel. 1047 alkalommal került sor elutasításra. A 6171 megszüntetett ügy közül is 412 a felek megállapodása miatt szűnt meg. 2014-ben a 10210 lezárt ügyből 1088 esetben született egyezség és 329 esetben a felek megállapodása miatt szűnt meg az eljárás. Az érdemi eljárások közül, melybe nem számítjuk bele azokat a megszüntetéssel végződő ügyeket, melyben az eljárás lefolytatása lehetetlen, vagy a kérelem megalapozatlan, illetve nem tettek eleget a hiánypótlási felhívásnak, 2013-ban az esetek 20,7%-ában, 2014-ben az esetek 22%-ában, míg 2015-ben az esetek 25%-ában született az eljárásnak köszönhetően, az eljárás keretein belül vagy kívül egyezség. A vállalkozások együttműködési készsége a békéltető testülettel a fogyasztóvédelmi törvény 2015. szeptemberi változását[84] követően javult.[85]

A békéltető testületek alapvető intézményi és eljárási szabályairól a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-37/A. § rendelkezik.

Pénzügyi Békéltető Testület. Pénzügyi fogyasztói jogvitákban a Pénzügyi Békéltető Testületet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 2011. július 1-jén hozta létre, ezt megelőzően nem volt pénzügyi békéltetés Magyarországon. 2013. október 1-től a Testület a Magyar Nemzeti Bank önálló és független belső szervezeteként működik. Amikor a pénzügyi jogviták megoldása is még az általános békéltetés rendszerében zajlott 2010-ben, összesen 880 kérelmező vette igénybe ezt a lehetőséget. 2011-ben - a Testület működésének első féléve alatt - 1196 fogyasztói kérelem érkezett, még ebben az évben 857 ügy zárult le, összesen hét eljáró tanács munkájának eredményeképpen. A 2012. év volt a pénzügyi békéltetés első teljes éve, ekkor már nőtt az ügyek száma, 3224 kérelmet nyújtottak be a pénzügyi fogyasztók. 2013-ban újabb 4320 ügyben kezdeményeztek eljárást, 2014-ben pedig összesen 4181 új ügy érkezett.[86] 2015-ben 15 százalékkal több, 4833 új ügy érkezett, melyből 42 ügy volt határon átnyúló.[87]

A Pénzügyi Békéltető Testület működése a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 96-130. §-ában foglalt szabályokon alapul. A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata az elszámolási törvény[88] értelmében jogszabályban meghatározott esetekben minden érintett pénzügyi intézményt kötelez, még akkor is, ha egyébként sem általános, sem egyedi alávetést nem tett. (2015-ben egy kötelezést tartalmazó határozatot hozott a Testület; az esetek 36,71 százalékában egyezség született).

Fogyasztói jogviták az Európai Unióban - szektorspecifikus szabályozás

- 299/300 -

Az Unónak készült tanulmány[89] 2011-ben összegezte a fogyasztói jogviták kezelésére szolgáló eljárásokat:

A határon átnyúló, ma még alacsony szintű kereskedelem elősegítése érdekében az Európai Unió létrehozott egy online platformot (az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről), melynek célja, hogy a fogyasztók számára probléma esetére a segítséget "karnyújtásnyira" hozza, ezzel növelve a fogyasztók biztonságérzetét.[90] Minden Uniós online módon működő kereskedőnek és szolgáltatónak a honlapján meg kell jelenítenie az ODR platform linkjét.[91] Nem az ODR platform fogja a vitát megoldani, hanem segít a vitát "becsatornázni" a megfelelő alternatív vitarendezési eljárásba - mindkét fél egyetértésével. Az elektronikus úton benyújtott panasz és a releváns dokumentumok csatolása mellett a felek kiválaszthatják a megfelelő ADR szolgáltatót az akkreditált szolgáltatók közül. A vitarendezés - az ADR szolgáltatótól függően - történhet az ODR platformon keresztül is.[92] Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület látja el az online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait és rendelkezik kizárólagos illetékességgel 2015. szeptember 11-től a határon átnyúló online fogyasztói jogviták elbírálására.[93] A Budapesti Békéltető Testület eljárása ingyenes. Az online platform használata nem szektor specifikus és a fővárosi és megyei békéltető testületek mellett a Pénzügyi Békéltető Testület is eljárhat, például a biztosítási szektorban, pénzügyi fogyasztói jogvitákban.

Az irányelv és így a platform is csak az internetes úton létrejött adásvételi vagy szolgáltatási szerződések kapcsán, a fogyasztó és kereskedő közötti vitákra alkalmazandó.[94] Az online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról a Bizottság (EU) 2015/1051 (2015. július 1.) végrehajtási rendelete rendelkezik.

c) Online vitarendezés (ODR)

Az online vitarendezés más, mint az eddig bemutatott alternatív vitarendezési eljárások online változata: egy olyan online technológiával támogatott alternatív vitarendezési eljárás[95] (ADR),[96] melynek kezdetei az 1990-es évekre tehetőek.[97] Lehetővé teszi, hogy a felek vitájukat online eszközök - mint például az internet vagy a virtuális kommunikációt lehetővé tevő más eszközök - segítségével oldják meg, anélkül, hogy a feleknek egy helyiségben kellene tartózkodniuk. Nem nevezhető ODR-nek, amikor az informatika az eljárások egyes elemeit helyettesíti csak, vagy nyújt hozzá segítséget és a hagyományos vitarendezés elemeit (például telefon- vagy videokonferencia, de akár a számítógépes büntetéskiszabási rendszer[98]) váltja fel. Richard Susskind[99] hangsúlyozza, hogy ODR-ről csak akkor beszélhetünk, ha a jogvita rendezésének folyamata és különösen a megoldás megfogalmazása teljesen vagy nagyrészt az interneten keresztül történik.[100],[101]

Az ODR-t széles körben lehet alkalmazni az online békéltetéstől a teljesen automatizált online tárgyaláson (pl.: eBay) keresztül az online közvetítői programig (pl.: eBay, Wikipedia). Az ODR több mint az ADR online változata: az online vitarendezés harmadik, szakértő fél bevonása nélkül is megvalósulhat, új típusú megoldásokat kínálhat. Már ma is számos online vitarendezési platform[102] működik[103], a bírósági gyakorlatban is[104]. Az egyik legismertebb platformot az eBay működteti, amelyen 2010-es adat szerint évi 60 millió vita oldódik meg.

Magyarországon 2005 óta működik a .hu felső szintű internet domain közdomainjei alá delegált domain nevek tárgyában keletkezett viták eldöntésére szolgáló Regisztrációs Döntnöki eljárásban használt online platform. A Regisztrációs Döntnök, mint a Domainregisztrációs Szabályzatban meghatározott Alternatív Vitarendező Fórum, eljárhat minden, a közvetlenül a .hu felső szintű domain

- 300/301 -

alá delegált közdomain tárgyában keletkezett vitában. A Regisztrációs Döntnök eljár továbbá mindazon vitás ügyben, amelynek eldöntését a vitás felek rá bízzák, és amelyben a felek alávetik magukat a Regisztrációs Döntnök, mint alternatív vitarendező fórum hatáskörének. A .hu alá delegált közdomainek tárgyán kívüli vitás ügyekben az eljárási szabályokat a Regisztrációs Döntnök eljárását kérő felek és az eljárásra kijelölt Döntnök együttesen állapítják meg. A Regisztrációs Döntnök eljárása magyar nyelven, írásban, elektronikus úton történik.[105] Döntései 2009 óta nyilvánosak, az infomediator.hu oldalon megtalálhatóak, mintegy 54 2015-ben.[106] Az eljárás nem kötelező, viszont gyorsasága miatt vonzóbb a bírósági eljárásnál.

SOLVIT rendszer. A közigazgatásban - mely egyre inkább preferálja az online ügyintézést Magyarországon is - sem ismeretlen az online vitarendezés: az Európai Unió 2002-ben hozta létre SOLVIT hálózatot, mely a határokon átnyúló olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek oka a belső piacot szabályozó uniós jog közigazgatási hatóság általi esetleges megsértése, amennyiben és amilyen mértékig e problémák nem képezik nemzeti vagy uniós szintű jogi eljárások tárgyát.[107]

A SOLVIT arra törekszik, hogy 10 héten belül megoldást találjon a problémákra - attól a naptól számítva, amikor a panaszt befogadja a helyi SOLVIT-központ abban az országban, ahol a kérdéses probléma felmerült. A SOLVIT használata ingyenes, eljárása informális. Amennyiben a SOLVIT eredményes megoldást talál, tájékoztatja a kérelmezőt, mit kell tennie a javasolt megoldás végrehajtása érdekében. Amennyiben az ügy nem oldható meg a SOLVIT keretén belül, az ügyet lezárják és tájékoztatják a kérelmezőt a lehetséges nemzeti vagy uniós jogorvoslati lehetőségekről. A meg nem oldott ügyeket az adatbázison keresztül jelenteni kell a Bizottságnak.

2014-ben a Solvit rendszer több mint 4.000 embernek segített a probléma megoldásával, a kérdés tisztázásával vagy a probléma megfelelő helyre irányításával. Magyarország a legtöbb panaszt benyújtó országok között van:[109]

Van-e jövője az online vitarendezésnek? A Z generáció felnőtté válása várhatóan nem csak az online eszközök térnyerését fogja eredményezni, de a vitarendezés módjára, a különböző vitarendezési eljárások igénybevételére is hatással lehet.

d) Választottbíráskodás[110]

A választottbíróságok olyan magánbíróságok, amelyek egy vagy több választottbíróból állnak, és akikre az állami bíróságok helyett a felek magánjogi akaratnyilatkozattal (választottbírósági szerződéssel vagy kikötéssel) ráruházták a polgári jogi jogvitájuk eldöntését.[111] Az ilyen megállapodásban a felek szabadon dönthetnek arról, mely ügyleteikre[112], illetve az adott ügylet keretében mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását és szabadon határozzák meg az eljáró választottbíróságot is, melynek döntése a feleket kötelezi.

- Magyarországon az 1949 óta egyetlen állandó választottbíróságként működő kamarai (Magyar Gazdasági Kamara) választottbíróság jogutódja 1995. január 1-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság, mely - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólagos jogosultsággal rendelkezik[113] az 1994. évi LXXI. törvény 46. § (3) bekezdése értelmében nemzetközi választottbírósági ügyekben. Az 1994. évi LXXI. törvény hatályba lépése óta több, mint 6600 peres ügyet nyújtottak be a Választottbírósághoz[114]. Eljárásainak száma az elmúlt öt évben stagnált; ügyforgalma 200 és 400 között változik, melyből a határon átnyúló ügyek száma 10-15% között ingadozik. Igaz, Magyarországon a választottbíráskodásról szóló törvény értelmében csak akkor van helye az eljárásnak, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos.[115] Az eljárási

- 301/302 -

szabályzat közvetítői eljárás lefolytatását is lehetővé teszi.

- Állandó választottbíróságként működik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, melynek működését a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (376. §) szabályozza. Szabályzatai azonban nem teszik lehetővé, hogy az eljárások adatai megismerhetőek legyenek.

- A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak[116] alávetés esetén kizárólagos hatásköre van a kamarai tagok agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő jogvitáikban. Más választottbíróság elé ezen jogviták nem utalhatók a 2013. március 28-át követően indult eljárásokban.[117] Az eljárás gyors, a válaszottbíróság az eljáró tanács megalakulásától számított hat hónapon belül az eljárást lehetőleg befejezi.[118] A Választottbíróság Eljárási Szabályzata lehetővé teszi, hogy ha a válaszottbírósági eljárás még nem indult meg, a Válaszottbíróság a jogvita békés rendezését célzó egyeztetőközvetítő eljárást folytasson le (48. § (1)). Amennyiben egyezség jön létre, az egyezető-közvetítőnek kijelölt egyesbíró a felek között létrejött és aláírt egyezséget választottbírósági ítéletbe foglalja (54. § (2)). Az eljárási díj kedvező, mértéke nem lehet nagyobb az azonos perértékű, egyesbírói eljárásban folyó válaszottbírósági eljárás díja 50%-ánál.[119],[120]

- A 2000. évi CXLV. törvény hozta létre a Sport Állandó Választottbíróságot[121], melynek működési feltételeit a MOB biztosítja, és amely a válsztottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni. Az eljárások száma alacsony.

- 2008. év végén a törvényi háttér létrejöttével a Magyar Energia Hivatal megalapította az Energetikai Állandó Választottbíróságot[122], amelynek hatásköre a Villamos energiáról és Gázenergiáról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közti jogvitákra, illetve az engedélyesek és (ipari) nagyfogyasztók közti vitarendezésre terjed ki hazai és nemzetközi ügyekben a jogszabályok értelmében. A Választottbíróság jogosult közvetítői eljárás lefolytatására is.[123] Az eljárások száma csökken.

Az állandó választottbíróságok ügyforgalma az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság kivételével eddig nem mondható jelentősnek. Dr. Kecskés László ennek okát abban látja, hogy a választottbíróságok általában egy meglévő, vagy egy hajdani gazdasági, ágazati, adminisztratívszakmai struktúrára, vagy annak nyomaira épülnek. Az ügyfelek egyike szükségszerűen közelebb van a centrumhoz, mint a másik. Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság ágazatokon átfekvő módon működik, tehát a centrumhoz közeliség, centrumtól távolság problematikája nem jelentkezik erősen.[124]

Az állandó választottbíróság(ok) eljárása mellett a felek un. ad hoc választottbírósági eljárást is választhatnak. Bizonyos államokban specializálódott választóbíróságokat is létrehoztak (pl. egészségügyre specializálódott választottbíróságok az Egyesült Államokban vagy Németországban[125]).

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok az irányadóak. Az 1958. évi New Yorki Egyezmény[126] alapján a magyarországi választotbírósági ítélet külföldön, még ez Európai Unión belül is könnyebben végrehajtható, mint egy magyar rendes bírósági ítélet.[127] Annak ellenére, hogy a külföldi végrehajthatóságot a választottbíráskodás egyik fő előnyének szokták tekinteni, a határon átnyúló eljárások száma alacsony; a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság eljárásaiból a határon átnyúló ügyek száma 15 és 30 között ingadozik. Ennek okát Lukács Józsefné részben abban látja, hogy a külföldi cégek mára már üzleti kapcsolataikat a hazánkban alapított leányvállalataikon keresztül bonyolítják, így az ügyek "belföldivé" váltak.

5. Hogyan tovább?

Magyarországon a bíróságokra 2013-ban 331 475 bírói hatáskörbe tartozó polgári peres ügy érkezett (az év végi ügyhátralék 159 085 ügy), 2014-ben 309 453 polgári peres ügy érkezett[128] (év végi ügyhátralék: 141 564 ügy, tehát az érkezettnél több, 326 974 ügy került befejezésre.). 2014-ben az előző évhez hasonlóan a perek több mint 77%-a egy éven belül befejeződött a bíróságra érkezéstől számítva.[129]

Visegrády Antal szerint Magyarország közelebb áll a rövid perek országaihoz, de átlagosan minden típusú per valamivel tovább tart Magyarországon, mint Németországban (hat hónap) vagy

- 302/303 -

Franciaországban (négy hónap). Bár Németország után Magyarország dicsekedhet a lakosság arányában második legnépesebb bírói karral (2800 bíró), az elsőfokú és a másodfokú eljárások átlagosan egy végi tartanak, de a legleterheltebb bíróságokon (pl. Pest megye) a perek időtartama a két évet is elérheti.[130]

Az Unióban az Európai Bizottság 2015-ös igazságügyi eredménytábláján Magyarország a hatodik helyen áll a polgári peres és kereskedelmi ügyek első fokon történő megoldását illetően: [131]

A folyamatban maradt ügyek tekintetében - ugyanebben a szegmensben - a hetedikek vagyunk:[132]

Ugyanakkor polgári és kereskedelmi pereskedési "hajlandóságunk" az alacsonyabbak közé tartozik az Unióban - a 18. helyet foglaljuk el (három tagállamról nincs adat):[133]

A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek iránti bizalom terén az Eurobarométer 2013-as felmérése szerint azonban az emberek csak 58%-a bízik az igazságszolgáltatási rendszerben Magyarországon:

Forrás: 385. Eurobarométer felmérés, 2013. november - Igazságszolgáltatás az EU-ban[134]

Az Európai Unió igazságügyi politikájában a 2014-es év fordulópontot jelentett: új politikát fogalmazott meg az Európai Bizottság a kölcsönös bizalom fokozása, a mobilitás ösztönzése és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás "hármasában". Az EU Igazságügyi Politikája 2020[135]- a bíróság előtti hatékony jogorvoslat mellett - a tagállamokat a viták gyors megoldásának további elősegítése érdekében a nem bírósági jogorvoslati lehetőségek (például közvetítés, alternatív vitarendezés, online vitarendezés, SOLVIT, a kis értékű követelések európai eljárása és polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében létrehozott ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés[136]) további népszerűsítésére bíztatja.

6. Az alternatív vitarendezési mechanizmusok sarokkövei: költsége és kikényszeríthetősége

Az adatokból látszik, hogy Magyarországon az évi kb. tizenötezernyi jogszabályokban strukturált és jelentett polgári vitával ma a polgári peres eljárások 4-5 százaléka terelődik el és oldódik meg részben vagy egészben jogszabályokban strukturált alternatív vitarendezési eljárással.

Magyarországon a jogalkotó két oldalról: egyfelől eljárási kedvezményekkel próbálja az alternatív vitarendezési mechanizmusok elterjedését növelni, másfelől szankciókkal próbálja az alternatív vitarendezési eljárás során született egyezségek betartását biztosítani.

- 303/304 -

A kedvezmények Magyarországon kettős rendszert alkotnak:

- az egyik rendszer az eljárást teszi kedvezővé az illetékmentességgel (pl. bírósági közvetítő eljárása[138], a békéltető testületek eljárása)

- másrészt mérsékli a peres illetéket (50[139]70[140]- vagy akár 90[141] százalékkal is)[142].

A szankciók Magyarországon a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére, illetve a békéltetőtestületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában perlekedő felet sújthatják - pernyertességre tekintet nélkül - a költségek viselésének terhével.[143]

Bár több kezdeményezés is elindult az alternatív vitarendezési eljárások ismertebbé tétele érdekében, visszatartó erő lehet az alternatív vitarendezési eszköz igénybevételére az eredmény kikényszeríthetőségének megkérdőjelezhetősége. Kikényszeríthetőség hiányában az alternatív vitarendezés nem feltétlenül éri el célját, azaz nem nyújt gyors és olcsó megoldást, sőt: elvesztegetett idő és pénz lehet, hiszen később indulhat a peres eljárás.

Ideális esetben a felek tiszteletben tartják az általuk kidolgozott megállapodást és magas az önkéntes jogkövetés aránya - de nem mindig. Mivel a választottbírósági eljárás során hozott ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, és a békéltető testületek döntései is kötelezőek (bizonyos esetekben alávetési nyilatkozat esetén), a kérdés a közvetítői eljárás során létrejött megállapodások esetében merül fel, és a végrehajtás általában már nem az eredeti vitát, hanem a létrejött megállapodást, egyezséget érinti.[144] A közvetítői eljárás eredményeképpen létrejött megállapodás polgári jogi szerződés. A Mediációs Irányelv alapján a megállapodás tartalmát bíróság vagy egyéb illetékes hatóság ítéletben vagy határozatban vagy hiteles okiratban végrehajthatóvá nyilváníthatja, a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban.[145] Belgium, Csehország, Magyarország és Olaszország nem követeli meg minden fél kifejezett beleegyezését a közvetítői eljárás eredményeképp létrejött megállapodás végrehajthatóvá nyilvánításához. Görögországban és Szlovákiában végrehajtás iránti kérelmet az egyik fél a másik fél (felek) kifejezett beleegyezése nélkül is benyújthat. A lengyel jogban, a megegyezés aláírásával a fél automatikusan beleegyezik abba, hogy a másik fél végrehajthatóvá nyilváníttassa a megegyezést.[146] Egy adott tagállamban végrehajtatóvá nyilvánított, közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás másik tagállamban történő elismerése és végrehajtása a 44/2001/EK tanácsi rendelet[147], illetve a 2201/2003/EK tanácsi rendelet[148] alapján történhet,[149] mely az illetéktörvény 57. § (1) t) pontja alapján illetékmentes.

Az alternatív vitarendezési eljárás nem kötelező eljárás; ugyanakkor a bíróságok a megfelelő esetekben a megfelelő alternatív eljárás alkalmazását annak előnyeinek ismertetésével bátoríthatják. Az alternatív vitarendezési eljárásokról szóló tájékoztatás meghallgatására kötelezés nem ismeretlen sem Magyarországon, sem az Unióban; alkalmazásuk nem sérti az EJEE 6. cikkelyét.[150]

Az elvi lehetőség tehát adott, ugyanakkor az alternatív vitarendezési eljárások sikeres alkalmazásához megfelelő politikai támogatás, intézményi és kulturális háttér, valamint megfelelő személyi és pénzügyi források szükségesek. ■

JEGYZETEK

[1] Köszönet témavezetőmnek, dr. Király Lillának, a PTE ÁJK adjunktusának a tanulmány megírásában nyújtott támogatásáért.

[2] Köszönöm az Igazságügyi Minisztériumnak, az Országos Bírósági Hivatalnak, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának, a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának és a Központi Statisztikai Hivatalnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak, valamint a fővárosi és megyei kormányhivataloknak, hogy adatokkal segítették a tanulmány megírását.

[3] Kézirat lezárva: 2016. október 30.

[4] http://bookshop.europa.eu/en/bundles/posters-cbcWuep2Ixvv8AAAEuyyUD0Ufc/ (2016. január 13.)

[5] 'What makes civil justice effective?', OECD Economics Department Policy Notes, No. 18 June 2013. 7. o. http://www.oecd.org/eco/growth/Civil%20Justice%20Policy%20Note.pdf (2016. február 8.)

[6] Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság.

[7] Az OECD i.m. tanulmány vizsgálja az államok GDP arányos, az igazságügyi szervezetrendszerre fordított költését is, és megállapítja, hogy az nem függ össze az elsőfokú eljárás hosszával. A különbség inkább az igazságszolgáltatásra fordított költségek struktúrájával és a bíróságok struktúrájával és irányításával függ össze.

[8] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, 148. §.

[9] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, 285. § (3).

[10] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, 355. §.

[11] 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 121/A. § [(1).]

[12] 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 64. §, 75. §.

[13] Lásd bővebben: Alternative Dispute Resolution. Practitioners Guide. USAID. www.usaid.gov/sites/default/files/documents/1868/200sbe.pdf (2016. március 11.)

[14] Egy egyszerűsített választottbírósági eljárást - melynek eredményét a felek csak a sikertelen közvetítői eljárás után

- 304/305 -

ismerhetnek meg - követ a közvetítői eljárás. Az, hogy létezik egy döntés, ugyanakkor annak tartalma bizonytalan, gyakran serkenti megegyezésre a feleket a közvetítői eljárásban. BLAKE, i.m. 188. o.

[15] Government of Canada, Department of Justice alapján. http://www.justice.gc.ca/eng/rp-pr/csj-sjc/dprs-sprd/res/drrg-mrrc/eval.html (2016. február 29.)

[16] ADR Recent Development. New Judges Seminar, January 5-9, 2015. 13-15. o. Michigan Judicial Institute. http://courts.mi.gov/education/mji/New%20Judges%202015/ADR%20Recent%20Developments.pdf (2016. március 7.)

[17] Melissa Hanks: Perspectives on Mandatory Mediation. University of New South Wales Law Journal 39, 2012. 929. o.

[18] Bár a szocialista időszakban létezett például a munkaügyi döntőbizottság jogintézménye, igénybevétele nem az önkéntességen, hanem a jogszabály kötelező előírásán alapult. A döntőbizottság sem volt szervezetileg független a munkáltatótól.

[19] 2008/52/EK Irányelv 3. cikk a).

[20] 2008/52/EK Irányelv, Preambulum (10).

[21] Dániát kivéve.

[22] 2008/52/EK irányelv (1)-(4)

[23] 'Bundesgesetz über bestimmte Aspekte der grenzüberschreitenden Mediation in Zivil- und Handelssachen in der Europäischen Union, EU-Mediation-Gesetz'

[24] Angliában a 2004-2005 közötti időszakban már próbálkoztak egy un. "Automatikus Közvetítésre Ajánlás" kísérleti programmal a Londoni Megyei Bíróságon, melyben havi körülbelül 100 esetet terveztek közvetítői eljárásra utalni. Azonban 10 hónappal a projekt zárása után készült értékelés szerint az 1232 közvetítői eljárásra utalt esetnek csak 22 százalékában egyeztek meg a közvetítői eljárás időpontjában. Az esetek 81 százalékában legalább az egyik fél ellenezte a közvetítői eljárást. 2011-ben egy konzultációs dokumentum a megyei bíróságoknak az automatikus közvetítői eljárásra utalást javasolta kis értékű követelések esetében, mely ha megvalósul, a bírósági eljárás részeként ismerte volna el a közvetítői eljárást. A 2012. április 2-ától tervezett szabályozás a 10.000 font érték alatti követelések estén utalta volna az ügyeket automatikusan közvetítői eljárásra. Hanks, i.m. 933. o.

[25] Igazságügyi Minisztérium (UK) 2011-es sajtóközleménye: 'Solving disputes in the county courts: creating a simpler, quicker and more proportionate system' https://www.gov.uk/government/news/clarke-stamping-out-compensation-culture-fears

[26] Directorate-General for Internal Policies, Policy Department c: Citizens' Rights and Constitutional Affairs, Legal Affairs: 'Rebooting' the Mediation Directive: Assessing the limited impact of its implementation and proposing measures to increase the number of mediations in the EU. Tanulmány. 162. www.europarl.europa.eu/studies

[27] Giuseppe De Palo az amerikai Hamline Egyetem Minneapolis Jogi Karának professzora, a római székhelyű ADR Center SpA elnöke

[28] Míg a közvetítői tevékenység darabszáma kevés, ugyanakkor 70%-át sikeresnek jelentik.

[29] 'Rebooting' the Mediation Directive', i.m. 1. o.

[30] European Commission: Study for an evaluation and implementation of Directive 2008/52/EC - the 'Mediation Directive'. Final Report. October 2013. 12-13. o.

[31] Például 'Rebooting' the Mediation Directive: Assessing the limited impact of its implementation and proposing measures to increase the number of mediations in the EU.

[32] Tajti Tibor: Hungary. In: David Richbell: How to Master Commercial Mediation. Bloomsbury Professional Limited, 2015. 436. o.

[33] Nagy Márta: Bírósági mediáció. Bába, Szeged 2011. 173. o.

[34] A 2002. december 17-én kihirdetett törvényt a 2002. április 19-i COM (2002) 196 final Zöld Könyv is befolyásolta.

[35] A mediátorok tevékenységét szabályozó további jogszabályok: 3/2003. (III. 13.) IM rendelet a közvetítői névjegyzék vezetéséről; a közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a 3/2006. (I. 26) IM rendelet rendelkezik; a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzést pedig a 63/2009. (XII.17.) IRM rendelet szabályozza. A bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatot a 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítás tartalmazza.

[36] 851 eredményes és 260 eredménytelen eljárás. Az adatokat az Igazságügyi Minisztérium szolgáltatta.

[37] 841 eredményes és 477 eredménytelen eljárás. Az adatokat az Igazságügyi Minisztérium szolgáltatta.

[38] A 2014-ben jelentett 43 egyéni munkaügyi vitáról 27-re 2015-ben.

[39] Bővebben a 10. oldalon. Az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia adatai és a http://birosag.hu/kozerdeku-informaciok/statisztikai-adatok/ugyforgalmi-adatok (2016. június 27.) alapján.

[40] Háttérjogszabály a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény.

[41] Ebben az esetben a feleknek jogszabályban meghatározott díjat kell fizetniük.

[42] Lásd bővebben: Nagy i.m.

[43] Bírósági közvetítői kijelölést szakmai képzettséget szerzett bírósági titkár vagy bíró kaphat az OBH elnökétől.

[44] A feleknek lehetőségük van arra is, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzékben található közvetítőt válasszanak, ekkor azonban az eljárás nem ingyenes: az első megbeszélés, illetve a további ülések óradíja legfeljebb 4.000 Ft és a felek számának szorzata; a közvetítő igazolt költségei megtérítésére is igényt tarthat.

[45] Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója. 32. o. http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/obh/elnoki-beszamolok/elnoki_beszamolo_2014.pdf (2016. március 11.)

[46] Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015. évi beszámolója. 34. o. http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/obh/elnoki-beszamolok/2015._eves_elnoki_beszamolo.pdf (2016. augusztus 30.)

[47] I.m. 35. o.

[48] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 132. § (6) bekezdés. A közvetítői eljárást a gyámhatósági eljárásban a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 30/A. § szabályozza.

[49] I.m. 62/E. §.

[50] 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 30/A. § (5), 2002. évi LV. törvény 38/D. § 1997. évi XXXI. törvény 133/A. § (3a) bekezdés b), (3b).

[51] 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, 30/D. § (6).

[52] Központi Statisztikai Hivatal: Szociális Évkönyv 2012. 129. o. (2010-2012 adatok). Elérhető: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2012.pdf és KSH: Szociális Évkönyv 2013. 140. o. Elérhető: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/szocialis_evkonyv_2013.pdf. Letöltve: 2016. március 14.

[53] Bővebben: Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga. HVG-Orac, Budapest 2009. 112. o.

[54] Rácz Zoltán: Quo Vadis, MKDSZ? Az alternatív vitarendezés helyzete a munkajog területén. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica. Tomas XXXIII (2015), 326-334. o.

[55] Kovács Géza: Munkaügyi mediáció. In: Mediáció. Közvetítői eljárások. Szerk.: Sáriné Simkó Ágnes. HVG-Orac Kft., Budapest, 2012. 409. o.

- 305/306 -

[56] http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_MKDSZ_A_szervezetrol Letöltve: 2016. február 1.

[57] Kovács, i.m. 416-417. o.

[58] Az MKDSZ tevékenységét részletesen elemzi a Rézlet Gyula Mediációs Intézet: Kutatási beszámoló. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tevékenységének társadalmi hasznossága c. kutatás (elérhető: http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_MKDSZ_Hirekrolunkirtak) és Rácz. i.m.

[59] Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.

[60] Az adatokat az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia szolgáltatta.

[61] Az adatok az OBH honlapján elérhetőek: http://birosag.hu/kozerdeku-informaciok/statisztikai-adatok/ugyforgalmi-adatok

[62] 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, illetve 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti perről szóló 358/C.-359/A. §

[63] Az adatokat a Kormánytisztviselői Döntőbizottság Titkársága szolgáltatta.

[64] Richard Saundry, Duncan Adam, Ian Ashman, Chris Forde, Gemma Wibberley and Sally Wright: Managing individual conflict in the contemporaty British workplace. Research Paper. 2016. http://www.acas.org.uk/media/pdf/c/4/Managing-individual-conflict-in-the-contemporary-british-workplace.pdf 10. o.

[65] Matthew Downer, Carrie Harding, Shadi Ghezelayagh, Emily FU, William Pitt and Andrew Thomas (TNS BMRB): Evaluation of Acas conciliation in Employment Tribunal applications 2016. http://www.acas.org.uk/media/pdf/2/t/Evaluation-of-Acas-conciliation-in-Employment-Tribunal-applications-2016.pdf 4. o.

[66] Lásd erről bővebben: Saundry et al., i.m.41-42. o.

[67] Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (2013-2023), 1 melléklet az 1744/2013. (X.17.) Kormányhatározathoz. Magyar Közlöny 2013. 172. sz. 74058. o. http://www.bitegyesulet.hu/letoltesek/20150824114601/Nemzeti%20B%C5%B1nmegel%C5%91z%C3%A9si%20Strat%C3%A9gia.pdf (2016. március 30.)

[68] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 62.§ (1).

[69] 2004. évi CXL. törvény 57. § (c).

[70] 2004. évi CXL. törvény 93. §.

[71] Dr. Decastello Alice: Mediáció az egészségügyben. HVG-Orac, Budapest 2010. 20. o.

[72] A felhatalmazás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 34. §-án alapul.

[73] Melyek megalkotását az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tette lehetővé.

[74] Az eljárás lebonyolításának feladatait a szabályozás a területi igazságügyi szakértői kamarákhoz telepítette. Az eljárásban - a felek eltérő megállapodása híján - egészségügyi közvetítő tanács jár el és észrevételezési joga van a szolgáltató biztosítójának, stb. Az egyezség a biztosítóval szemben azonban csak akkor hatályos, ha azt a biztosító részben vagy egészben tudomásul vette. Előnye, hogy a beteg az első üléstől számított négy hónapon belül hozzájuthat a kártérítés összegéhez. Bővebben: Dr. Decastello Alice: Mediáció az egészségügyben. HVG-Orac, Budapest 2010

[75] Köszönöm a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának az adatszolgáltatást.

[76] Sáriné Simkó Agnes (szerk.): A mediáció. Közvetítői eljárások. HVG-Orac, Budapest 2012. 261-262. o.

[77] 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 41. §.

[78] Bővebben: KRÉMER András: Hatósági közvetítés. In: Mediáció. i.m. 76-79. o.

[79] A hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 Ft, mely az ÁFÁ-t nem tartalmazza.

[80] Az adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szolgáltatták.

[81] http://www.bekeltetes.hu/ (2016. március 7.)

[82] 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 32. §.

[83] 1997. évi CLV. törvény 18. § - 37/A. §.

[84] I.m. 47/C. § (5) e) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettséget. A jogsértésről a békéltető testület értesíti a 29. § (12) bekezdése alapján a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.

[85] Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2015. évi tevékenységéről. Budapest, 2016. február. A beszámolót összeállította: dr. Korcsog Tamás jogtanácsos. MKIK: Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2014. évi tevékenységéről. Budapest, 2015. február. A beszámolót összeállította: dr. Korcsog Tamás jogtanácsos.

[86] A PBT története. https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/a-pbt-tortenete (2016. február 1.)

[87] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről. 2015. 14. o. https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2015.pdf (2016. május 2.)

[88] 2014. évi XL. törvény és 2014. évi XXXVIII. törvény.

[89] Directorate General for Internal Policies. Policy Department A: Economic and Scientific Policy. Internal Market and Consumer Protection. Cross-Border Alternative Dispute Resolution in the European Union. June 2011. IP/A/IMCO/ST/2010-15. 17. o.

[90] Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete Preambulum (2).

[91] Az ODR alacsony alkalmazási szintjének legfőbb oka, hogy nem ismerik, nem terjedt el a köztudatban. Cortés & Lodder, i.m. 5-6. o. Az EU-nak ez a rendelkezése segít a módszer ismertté tételében.

[92] Bár a platform az Unió hivatalos nyelvein elérhető, az eljárás nyelvét az ADR szolgáltató fogja meghatározni.

[93] 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 19. §

[94] 524/2013/EU (15).

[95] Jogviták bíróságon kívüli rendezésére szolgáló eljárások, melyek jellemzően gyorsabbak, olcsóbbak és egyszerűbben igénybe vehetők, mint a peres eljárások. Nem számít alternatív vitarendezésnek, amikor a fogyasztói panaszokkal közvetlenül maga a kereskedő foglalkozik, vagy amikor a fogyasztó és a kereskedő peren kívül megállapodik. http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-840_hu.htm (2015. július 1.)

[96] http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-840_hu.htm (2015. július 1.)

[97] Pablo Cortés & Arno R. Lodder: Consumer Dispute Resolution Goes Online: Reflections on the Evolution of European Law for out-of-court Redress. Maastricht Journal of European

- 306/307 -

and Comparative Law, 2014/1. 2014. március 24. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2414098 (2015. augusztus 3.) Pablo Cortés a Leicesteri Egyetem Jogi Karának adjunktusa, Arno R. Lodder az internet szabályozásának professzora az amszterdami VU Egyetem Transznacionális Jogi Tanulmányok Osztályán.

[98] mely jogi, ténybeli és statisztikai adatokkal segíti a bírót

[99] A brit ODR Advisory Group vezetője, a Számítógépek és Jog Társaság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnökének IT tanácsadója.

[100] Richard Susskind: Az ügyvédség vége? A jogi szolgáltatások természetének újragondolásáról. CompLex, Budapest 2012.196. o.

[101] Az ODR-nek ma még számos megfogalmazása létezik. Az infokommunikációs technikát általában "negyedik fél"-ként emlegeti a szakirodalom, ezzel is hangsúlyozva fontosságát a folyamatban, amely nem csak a harmadik felet segítheti eszközként, hanem időnként át is veheti a harmadik fél szerepét, pl. automatizált tárgyalás során.

[102] Az ODR platform az elektronikus kommunikáció generálására, küldésére, fogadására, tárolására, cserélésére vagy feldolgozására szolgáló rendszer - ügykezelő rendszer is a kommunikációs platform mellett. Philppe: ODR Redress System for Consumer Disputes. International Journal of Online Dispute Resolution. Issue 1. 2014.

[103] Online Dispute Resolution Advisory Group: Online Dispute Resolution for Law Value Civil Claims. February 2015. https://www.judiciary.gov.uk/wp-content/uploads/2015/02/Online-Dispute-Resolution-Final-Web-Version1.pdf

[104] Lásd erről bővebben: Malik Éva: Polgári vitarendezés online. Jura 2016. 1. sz. 245-252. o.

[105] http://infomediator.hu/alternativ-vitarendezo-forum/regisztracios-doentnoek-eljarasi-szabalyzata (2016. október 10.)

[106] Ma már ezren felüli az ügyszámuk.

[107] A Bizottság ajánlása (2013.9.17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről. C(2013) 5869 final. 5. o. http://ec.europa.eu/solvit/_docs/2013/20130917_recommendation_solvit_hu.pdf

[108] http://hu.euronews.com/2015/10/02/solvit-az-unios-problemamegoldo/ (2016. május 6.)

[109] Single Market Scoreboard. Reporting period: 01/2014-12/2014. http://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/performance_by_governance_tool/solvit/index_en.htm (2016. május 19.)

[110] Boronkay Miklós - ifj. Wellmann György: A választottbíráskodás helyzete Magyarországon. MTA Law Working Papers, 2015/12. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015_12_Boronkay-Wellmann.pdf (2016. március 10.)

[111] Horváth Éva: Nemzetközi választottbíráskodás. Budapest, HVG Orac, 2010. 25. o.

[112] 3/2013. Polgári jogegységi határozat fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelenné nyilvánításáról, Indokolás IV. pont.

[113] 2015-től például az Energetikai Állandó Válsztottbíróság is eljárhat a felek erre irányuló megállapodása esetén a hatáskörébe tartozó eljárások esetében nemzetközi ügyekben (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 169. § (3)-(4)), a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, illetve ad hoc választottbíróság is eljárhat nemzetközi ügyekben.

[114] Az ügyszámok alakulásáról és magyarázatáról lásd bővebben: Lukács Józsefné: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2006-2011. évi tevékenységének számszerű adatai. In: Kecskés László - Lukács Józsefné: Választottbírók könyve. HVG-Orac Kft., Budapest, 2012. 231-240. o. és http://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/hasznos-informaciok-8720 (2016. október 10.)

[115] A fogyasztói szerződésekben tisztességtelennek minősül az a kikötés, mely kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót. PTK, 6:104. § i).

[116] 1997-től működik az agrárgazdaságban felmerült jogviták elbírálására választottbíróság. Bővebben: Kecskés, i.m. 179. o.

[117] 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 32. §.

[118] Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 12. §. (2016. november 11.) http://www.nak.hu/images/Kamara/Letoltheto/VB_ELJARASI_SZABALYZAT.pdf

[119] i.m. 57. § (2).

[120] A válsztottbírósági díj az adminisztratív költésgek, az egyesbírói honorárium és a közterhek összegéből tevődik össze, melynek mértékét a Válaszottbíróság eljárási díjtáblázata tartalmazza.

[121] 2004. évi I. törvény a sportról 47. § és 40. § h).

[122] Hatályos szabályozás: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 169. §.

[123] I.m. 169. § (8).

[124] Kecskés, i.m. 182. o.

[125] Gutachterkommissionen and Schlichtungsstellen

[126] New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. Magyarországon kihirdette az 1962. évi 25. tvr.

[127] A New Yorki Egyezmény alapján a végrehajtás megtagadási okok köre szűkebb, mint a 1215/2012/EU Rendelet alapján.

[128] A bírói hatáskörbe tartozó peres ügyek számának csökkenése azonban csak látszólagos, tekintettel arra, hogy módosult az iratkezelési szabályzat a tekintetben, hogy mely ügyeket kell peres, illetve nemperes számra lajstromozni. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója. I.m. 20. o.

[129] Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója. I.m. 20-21. o.

[130] Visegrády Antal: A magyar jogi kultúra az uniós tagállamok jogi kultúráinak rendszerében. In: Az Uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya (Szerk. Tilk Péter) Pécs 2016. 35. o.

[131] European Commission: The 2015 EU Justice Scoreboard. http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2015_en.pdf 9. o. (2015. március 19.)

[132] European Commission: The 2015 EU Justice Scoreboard. I. m. 12. o.

[133] I.m. 7. o.

[134] Európai Bizottság: A valódi európai igazságszolgáltatási térség felé: a bizalom, a mobilitás és a növekedés megerősítése. Sajtóközlemény. IP/14/233. Strasbourg, 2014. március 11.

[135] European Commission: Strengthening Trust, Mobility and Growth within the European Union. The EU Justice Agenda for 2020. A New EU Framework to Strengthen the Rule of Law. 4. o. http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/future_justice_brochure_en.pdf Letöltve: 2016. április 4.

[136] Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete.

[137] European Commission: The 2015 EU Justice Scoreboard. http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2015_en.pdf 29. o. (2015. március 19.)

- 307/308 -

[138] 1990. évi XCIII. törvény, 56. § (4)

[139] Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékének 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50.000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, mely nem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. I.m. 58. § (3) Az 58. § (9) bekezdése értelmében ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50.000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.

[140] Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha a felek az első tárgyalást követően a per megszüntetését közösen kérik. I.m. 58. § (2).

[141] Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek. I.m. 58. § (1) d).

[142] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42.§ (1) bekezdés c) pontja alapján az egyezségi kísérletre történő idézés és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén is jelentős kedvezményt biztosít az elsőfokú polgári eljárásban: 6% helyett 1% illetéket (3.000-és 15.000 Ft közötti összeget) kell megfizetni az egyébként akár 1.500.000 forintig terjedő illeték helyett. A jogalkotó a választottbírósági eljárásban az általános eljárásnál kedvezőbb, 1%-os, 5.000 és 250.000 forint közötti mértékben állapítja meg az illeték mértékét (55. §).

[143] 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról, 80. § (3)-(6) bekezdései.

[144] Ez alól lehetnek kivételek. Ilyen kivétel lehet a nem teljesítés esetére kikötött, a régi kötelezettségek feléledése; vagy ha a teljesítés feltételtől függő; vagy ha a megállapodás hatástalan (pl. nem felel meg a szerződéssel szemben támasztott követelményeknek). Susan Blake, Julie Browne, Stuart Sime: The Jackson ADR handbook. Oxford University Press, 2013. 230. o.

[145] 2008/52/EK 6. cikk (2).

[146] European Commission: Study for an evaluation and implementation of Directive 2008/52/EC - the 'Mediation Directive'. Final Report. October 2013. 39. o.

[147] A határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet.

[148] A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet.

[149] 2008/52/EK Preambulum (20).

[150] Az Európai Unió Bírósága előtt nem ismeretlen a kötelező peren kívüli egyeztetési kísérlet létjogosultságának elismerése: 2010-es C-317/08 - C-320/08. sz. Rosalba Alassini és társai kontra Telecom Italia SpA és társai között, előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében kimondja, hogy a peres eljárás előfeltételeként előírt kötelező peren kívüli egyeztetési kísérlet előírása - bizonyos feltételekkel: "amennyiben ezen eljárás nem vezet a felek tekintetében kötelező határozathoz, nem eredményezi a bírósági kereset benyújtásának lényeges késedelmét, felfüggeszti az érintett jogok elévülését, és nem jár semmilyen - vagy legalábbis nem számottevő - költséggel a felek számára, feltéve mindazonáltal, hogy az elektronikus út nem képezi az említett egyeztetési eljáráshoz való hozzáférés egyetlen módját, és kivételes esetekben, vagy ha a helyzet sürgető volta megköveteli, van lehetőség ideiglenes intézkedések meghozatalára." - nem veszélyezteti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és ezért alkalmazható. Ez jelentős változás a 2002-es Zöld Könyvhöz képest, mely még arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy kötelezően választható közvetítői eljárás bevezetése veszélyeztetheti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, mivel késleltetheti vagy akadályozhatja a bíróságok megkeresését.