Egy önkormányzat napi működése számtalan kockázattal jár, mely többször eredményezhet komoly károkat. Elszenvedheti maga az önkormányzat, de az is előfordulhat, hogy az önkormányzat kénytelen kártérítést fizetni. A vezetők, a testület jó gazdaként járt el, megkötötte a biztosításokat és a hideg zuhany akkor érkezik, amikor a kár valóban bekövetkezik. A biztosításokban számtalan kiskaput lehet találni arra, hogy a kárt ne kelljen kifizetni.
Nézzünk néhány esetet szakértői szemmel:
A mai hektikus időjárási viszonyok között bármikor előfordulhat, hogy egy vagyontágyunk hirtelen nem várt módon károsodik. A helyreállítás, pótlás elengedhetetlen vagy nélkülözhetetlen, és jelentős anyagi terhet róhat az önkormányzatra. Sajnos a legalapvetőbb kockázatoknál sem lehetünk teljesen nyugodtak, hogy a biztosító megtéríti a tényleges helyreállítási költségeket.
Tűz:
Ez az egyik legsúlyosabb káresemény, ami a vagyontárgyainkkal történhet. A tűzbiztosítás benne van minden alap vagyonbiztosításban (feltéve, ha valamelyik elrejtett záradék bizonyos szerkezetű, falazatú, tetőszerkezetű épületeket eleve nem zárja ki). Amennyiben a tűzvizsgálat során nem merül fel szándékosság, súlyos gondatlanság vagy a tűzrendészeti szabályok súlyos megsértése, akkor alapvetően térülnek a biztosításra feladott vagyontárgyak. Nagyon fontos azonban a megfelelő értéken történő biztosítottság, hogy a biztosító kártérítése ténylegesen fedezze a helyreállítás, pótlás költségét. Az talán már ismert, mi az újjáépítési érték, újrapótlási érték, alulbiztosítottság..., feltéve, hogy meg is tudja fizetni az önkormányzat. Mit ér a sokat emlegetett újrapótlási érték, ha például a művelődési ház ég le egy kiállítás idején? Kapunk a festményért 1 m[2] vásznat és 2 dl festéket? De vajon milyen vagyonelemek esetében, mi a jó vagyonérték meghatározás?
Természeti csapások:
A természeti károk közül az egyik leggyakoribbak a viharkárok:
• Szélvihar okozta károk - minden biztosítónál más és más szélsebesség-érték a térítési küszöb. Lényeg, hogy - a meteorológia igazolása alapján - ezt az értéket meghaladó szél által okozott károk minősülnek viharkárnak és megfelelő biztosítottság esetén térülhetnek. Leggyakoribb példa, amikor a viharos szél megbontja egy épület tetőborítását, és mivel a legtöbbször a szélhez még csapadék is társul, így rögtön beázási kár is keletkezik. Ha jó a biztosítás, térül a szél miatti tető-megbontási kár is és a megbontott tetőn keresztül beáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár is. A rossz tető be fog ázni, ez előre tudható. A rossz tetőn keresztül bejutó csapadék által okozott kár nem fog térülni! Már talán ezt is megtanultuk a sok év alatt. De mi történik a szabadban elhelyezett vagyontárgyakkal (pl.: a gyakorta előforduló kültéri rendezvények eszközeivel, bútoraival) vihar esetén? Az alapbiztosítás szintjén SEMMI. Nincsenek a viharkockázatra biztosítva. De van jó hír is: lehetséges megoldani mind az ideiglenesen szabadban tárolt, mind az eleve szabadba tervezett vagyontárgyak fedezetét is, de azt külön, egyedi módon kell kialakítani.
• Felhőszakadáskárok - a meteorológia által igazolt hirtelen, nagy mennyiségű vagy hosszan tartó csapadék hatása. Amikor az amúgy átlagos mennyiségű csapadékra méretezett vízelvezető rendszer már nem képes elvezetni a sok csapadékot, az feltorlódik és a biztosított épületekben elöntési károkat okozhat. Mindenki tudja, sajnos a biztosító is, hogy a víz lefelé folyik. Az alapfedezet a talajszint alatti helyiségekben, illetve a földszinti padlón tárolt vagyontárgyak káraira nem terjed ki. Külön záradékolással viszont még azokat is lehet biztosítani.
• Jégverés - mostanában egyre gyakoribb káresemény a jégverés biztosított vagyontárgyakra kifejtett mechanikai károsító hatása. Alapesetben a szabadban tárolt vagyontárgyak és az épületüvegezések ilyen károk esetében nem biztosítottak, azokat szintén csak speciálisan kialakított fedezettel lehet biztosítani.
Villámcsapás másodlagos hatása:
Alapvetően nem a viharkárokhoz tartoznak, hanem külön kategóriába, a villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk, melyek jelentős gyakorisággal fordulnak elő az önkormányzatoknál. Ilyen esemény megtörténhet vihar- és csapadékmentes időszakban is. A közeli villámcsapás meteorológiai igazolása szükséges ennek a káreseménynek a térítéséhez, továbbá a károsodások helyén megfelelően kialakított villámvédelmi rendszer működőképessége, igazolt karbantartottsága. Legtöbb esetben az elektronikai rendszerek, hálózatok károsodnak (térfigyelő kamerák, számítógépek, tűzjelző és riasztórendszerek). Ezek javítása, pótlása komoly terhet róhat az önkormányzatra. De ki gondol ezekre, különösen, ha azt az elektronikai eszközt home office-ban használják vagy nem is az önkormányzat tulajdona, csak esetleg bérlik?
Vezetékes vízkárok (csőtörés):
A természeti károk mellett az épített környezet meghibásodásából adódó leggyakoribb káresemények a csőtörések, dugulások. A kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat nevezi a biztosító vezetékes vízkárnak. Két alapvető fajtája van: a nyomás alatti vezetékek, illetve a szennyvíz, csapadékvíz elvezető vezetékek kárai.
• Az ivóvíz, tűzoltóvíz vezetékek nyomás alatti rendszerek, amelyekből csőtörés, repedés esetén nagy mennyiségű víz tud kiömleni, a vagyontárgyainkban ezáltal jelentős elázási károkat okozva. Továbbá az elázási kár mellett még az elfolyt víz értékét is kifizetteti a szolgáltató, amely sok esetben jelentős összeg és annak értékét alapvetően nem tartalmazza a vagyonbiztosítás. A lakásbiztosítási csomagokból nyert tapasztalatok megtévesztők lehetnek, mert nagyon sok lakásbiztosításban eleve bele van csomagolva a csőtörés miatt elfolyt víz térítése. Az ipari biztosításoknál erre külön kell figyelni!
• A nem nyomás alatti rendszerek alattomos károkat tudnak okozni. Sok esetben hosszú ideig észrevétlenek tudnak maradni, ellentétben a nyomócső-töréssel, ahol a vízfogyasztás hirtelen megnövekedése utalhat a hibára, ezeknél nincs figyelmeztető előjel. Hosszú ideig fennálló csőtörés a talaj átáztatása, kimosása által komoly, sokszor több tízmilliós statikai károkat tud okozni egy épületben.
- 30/31 -
A csőtörés károk esetében is fennállnak a felhőszakadásoknál már említett talajszint alatti, illetve padozaton történő tárolásra vonatkozó kizárások.
Vandalizmus:
Ismeretlen tettes által okozott rongálási károk. Legtöbb esetben a szabadtéri parkok, játszóterek bútorai, berendezései és a buszvárók esnek áldozatául ennek az eseménynek. Tudja azt mindenki, hogy a biztosító térítéséhez minden esetben rendőrségi feljelentés szükséges?
Üvegkárok:
Az épületek nyílászáróinak és beépített üvegezésének törés, repedés kárait is kifizetheti a biztosító, megfelelő fedezet esetén. Fénykép és üvegezési számla alapján térít a biztosító. Gondolhatjuk, hogy az üvegbiztosítás a legegyszerűbb, mindenki jól ismeri.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
