Első fokon ismét vesztett a Vodafone, a bírósági ítélet szerint tisztességtelen volt az átalánydíjas GPRS-alapú Internet-szolgáltatás adatforgalmi korlátozása.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az internetezők érdekeit védő NETÉRT Egyesület tavaly szeptemberben indított közhasznú pert a Vodafone ellen egy szerződésmódosítás miatt, amely a GPRS-alapú Internet-szolgáltatásra vonatkozik. A 2003. február 15-től érvényes módosítás szerint a cég saját döntése alapján korlátozhatja vagy megszüntetheti a szolgáltatás nyújtását, ami a NETÉRT szerint jogszerűtlen, ugyanis a Vodafone korlátlanként reklámozta és értékesítette GPRS-szolgáltatását, sok esetben két éves hűségnyilatkozattal. A Fővárosi Bíróság 2004. július 8-i elsőfokú, nem jogerős ítéletében helyt adott a felperesek keresetének. A NETÉRT közleménye szerint a bíróság kimondta, hogy a Vodafone adatforgalmi korlátozása tisztességtelen volt az előfizetőkkel szemben, és ezáltal érvénytelen. A Vodafone Magyarország megfellebbezi a döntést. (Index)
Az ENSZ a szabad szoftverek elterjedése mellett tette le a voksát.
Még a tavalyi év során tartotta az ENSZ azt a nagyszabású konferenciát, melynek során arra keresték a választ, hogy miként lehetne a digitális megosztottságot áthidalni, azaz miként lehetne változtatni azon, hogy a fejlett országok mellett a fejlődő nemzetek is hozzáférhessenek a legmodernebb számítástechnikai eszközökhöz, technológiákhoz. Az ENSZ International Open Source Network (IOSN) részlege abban látja a megoldás kulcsát, hogy a fejlődő országok számára olyan szoftvereket kell biztosítani, amiknek költségeit még megengedhetik maguknak. Például nyíltforrású alkalmazásokat - augusztus 28-án több ilyen szoftvert is igyekeztek népszerűsíteni. 28-a idén az első Software Freedom Day, azaz Szoftver Szabadság Napja volt, melynek népszerűsítésében az IOSN is részt vett. Olyan helyeken került sor események megrendezésére, mint India, Banglades, Malajzia, Fülöp-szigetek és Vietnam. A távolkeleti régiókban azt a felfogást igyekeztek propagálni, miszerint a nyíltforrás nagy lehetőségeket hordoz magában a fejlődő országok számára. (Terminál)
A francia kormány közreműködésével együttműködés jött létre a franciaországi lemezkiadók és érdekképviseleteik illetve a nagyobb Internet-szolgáltatók között a világhálón zajló illegális zenefájl-cserélgetés visszaszorítása érdekében.
A jogtulajdonosok visszajelzései alapján az Internetszolgáltatók előbb üzenetet küldenek az illegális utat választóknak, amelyben felszólítják őket, hogy hagyják abba a nem jogszerű letöltéseket, különben szankciókkal sújtják őket. Majd ha erre nem reagálnak, akkor a szolgáltató felfüggesztheti az Internet-hozzáférést, amelyhez persze rendelkeznie kell bírósági végzéssel.
Mindeközben az USA-ban a szövetségi fellebbviteli bíróság mostani döntése megerősítette azt a korábbi határozatot, miszerint a fájlcserélgető hálózatokat működtető szervezetek nem vonhatók felelősségre a szerzői jogok megsértése miatt. A döntés szerint a fájlcserélgető hálózatok - bár a kalózmásolatok terjesztését is lehetővé teszik - számos legális cél érdekében is felhasználhatóak, és a p2p szoftverek készítői nem felelősek a felhasználók tetteiért. A bíróság felhívta továbbá a kongresszus, valamint a zeneipar képviselőinek figyelmét arra, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt nem ajánlatos olyan irányba módosítani a szerzői jogokat védő törvényt, amely kivételes helyzetbe hozná, és tulajdonképpen bebetonozná a már piacon lévő cégeket és az általuk forgalmazott lejátszókat. Ettől függetlenül az Amerikai Zenei Ipari Szövetség (RIAA), mely már eddig is több mint négyezer felhasználót perelt be, újabb 896 személy ellen indított eljárást, és folytatja a hadjáratát a p2p-szoftverek felhasználói ellen. (SG, IDG, MAHASZ)
Az elmúlt időkben a rendőrség nyomozati érdekekre hivatkozva több Internet-szolgáltatónak lefoglalta, és elszállította telephelyéről szervereit.
Mivel a bizonyítási eljárásban elegendő lenne a jogsértő tartalmakat lemásolni, jegyzőkönyvezni, ezért felmerül a kérdés, vajon az informatikai ismerek hiánya okozza-e ezeket az intézkedéseket, amelyek fölösleges károkat okoznak a szolgáltatóknak, és magának a világhálónak is, hiszen ezzel nem csupán a jogellenes tartalomhoz való hozzáférést, de több száz, vagy ezer legális honlap elérhetőségét is megakadályozták, az Internet-szolgáltatót pedig üzletileg lehetetlen helyzetbe hozták. A témában az Inforum INFOMEDIÁTOR augusztus 4-én szervezett sajtóbeszélgetést. Dr. Peszleg Tibor őrnagy (ORFK) álláspontja szerint ritkán, csak kirívóan súlyos esetben foglalja le a rendőrség a szervert, többnyire megelégszik az illegális tartalom külön adathordozóra mentésével. Informálta a jelenlévőket, hogy az ORFK készített erre egy belső módszertani útmutatót. Dr. Lassó Gábor bíró szerint néhány esetben kötelező a lefoglalás, így ha az adott dologgal követték el a bűncselekményt, egyéb esetekben azonban valóban elegendő az adatok rögzítése, ehhez azonban előfeltétel, hogy azok kétségtelenül azonosíthatók legyenek, és később a tartalom ne legyen megváltoztatható. Az Infomediátor kérdésére, hogy tartalom esetében a szerver az elkövetés eszközének minősül-e, azt a választ adta, hogy ez mérlegelés kérdése. Ugyancsak kérdéses, hogy ha eltúlzott a kényszerítő intézkedés, így szükségtelenül került sor a szerver lefoglalására, milyen feltételek mellett ítél meg a bíróság kártérítést. Mind Dr. Peszleg Tibor, mind Dr. Lassó Gábor leszögezték, hogy az Internet szolgáltatónak nincs ellenőrzési kötelessége az általa biztosított tárhelyen, és mindaddig nem felel a jogellenes tartalomért, amíg arról nem szerez tudomást. Ha azonban felhívás érkezik hozzá a jogellenes tartalom eltávolítására, és annak nem tesz eleget, úgy beáll a felelőssége. Dr. Peszleg Tibor jobb együttműködést szeretne az Internet szolgáltatók és a rendőri szervek között a bűnüldöző tevékenység során. (Prím, Infomediátor)
Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai Bizottság indított a földi sugárzású digitális televíziózás bevezetésére adott állami támogatásokról.
A Bizottság arra keres választ, hogy jogszerűen támogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, éppen a több tagország által tervezett átállás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technológia-semlegesek és diszkriminációmentesek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghozzá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot tud
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
