A Fővárosi Ítélőtábla a 2009. szeptember 17. napján kelt 13.Cgtf.44.139/2009/2. számú végzésében rögzített tényállás szerint, N. István tag a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 76. §-a alapján törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását kérte a K. 2006 Kft. ellen. Előadta, hogy 2007. december 17-én ajánlott levélben eredménytelenül hívta fel K. T. Évát, a cég ügyvezetőjét taggyűlés összehívására, ezért korábban már törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását is kérte, de az eljárásban az ügyvezető vitatta, hogy a megjelölt levél valóban a taggyűlés összehívására vonatkozó indítványt tartalmazott, a kérelmet a cégbíróság elsőfokon jogerőre emelkedett határozatával elutasította. A taggyűlés összehívására azóta sem került sor, ezért kérte a törvényességi felügyeleti eljárás ismételt hivatalbóli lefolytatását.
A cégbíróság 2009. április 9-én kelt számú végzésével a Ctv. 81. § (1) bekezdés d) pontjának második fordulata alapján a taggyűlés összehívására feljogosította N. Istvánt, mint az eljárást megindító kérelmezőt.
A cég fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla e határozatában az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Határozata indokolásában érdemben kifejtette, hogy a cégbíróság az elsőfokú eljárás szabályait megsértette azzal, hogy az eljárást mint kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárást folytatta le. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy az újabb eljárásban elsődlegesen döntenie kell arról, hogy a hivatalból induló törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésének feltételei fennállnak-e. A kérelmezett cég ügyvezetője által előadottakra figyelemmel felügyeleti intézkedés alkalmazása esetén meg kell fontolnia az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy az adott helyzetben a cég törvényes működése a cég legfőbb szervének összehívásával helyreállítható-e.
Az iratok elsőfokú bírósághoz történt visszaérkezését követően a cégbíróság a 2009. november 24. napján kelt 21. számú végzésében tájékoztatta N. Istvánt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla végzése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytatja tovább; egyben tájékoztatta, hogy a továbbiakban N. István "bejelentői minőségben szerepel az eljárásban", továbbá arról is, hogy a 2006. évi IV. törvény 49. §-ában írt kisebbségvédelmi jogok érvényesítését önállóan előterjesztett kérelem alapján indult eljárásban lehet elbírálni.
2009. november 24-én kelt 22. sorszámú végzésében a cégbíróság felhívta a céget a Ctv. 80. § (1) bekezdése alapján, hogy 30 napon belül írásban nyilatkozzon arról, hogy a törvénysértő állapot fennáll-e, amennyiben azt nem vitatják, úgy 30 napon belül szüntessék meg; a 2007. évtől kezdődően az éves mérlegbeszámolókat helyezzék letétbe, az ügyvezető hívjon össze taggyűlést a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a taggyűlés összehívását, megtartását és a beszámolók letétbe helyezését igazolja a bíróság felé.
2009. december 9. napján N. István kérte, hogy a cégbíróság folytassa az eljárását hivatalból; engedélyezze a taggyűlés telephelyre történő összehívását vagy hozzon a törvényeknek megfelelő "egyéb, gyors határozatot".
N. István 2010. január 20. napján, arra hivatkozással, hogy a cégbíróság 22. sorszámú végzésére a társaság nem állította helyre a törvényes működést, az ügyvezető semmilyen formában nem teljesítette az abban foglaltakat, azt kérte, hogy a bíróság a kiszabható legmagasabb pénzbírsággal sújtsa az ügyvezetőt, illetve engedélyezze, hogy a taggyűlést ő hívhassa össze, amivel két éve folyamatosan próbálkozik.
2010. március 3. napján megismételte a kérelmét, kiegészítve azzal, hogy nem tudja 50%-os tulajdonosként a jogait érvényesíteni.
2010. március 8. napján N. István a Pp. 114/A. §-ára hivatkozással kifogást terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy állapítsa meg a cégbíróság mulasztását, miszerint a kérelmezetti társaság részére eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, az eredménytelenül eltelt és nem alkalmazta ezt követően a törvény által lehetővé tett intézkedéseket. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megfelelő határidő tűzésével utasítsa az elsőfokú bíróságot az adott ügyben a leghatékonyabb intézkedés meghozatalára.
2010. március 17. napján kelt 28. számú végzésével a cégbíróság felhívta a társaságot a törvényes működés 30 napon belüli helyreállítására, melynek keretében összehívta a kft. taggyűlését, megjelölve annak helyét és napirendjét azzal, hogy a taggyűlés időpontja a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napot követő első munkanap 13 órája.
A határozat eredeti példányán szereplő utasítás szerint a végzést ki kell adni a társaság jogi képviselőjének, továbbá rögzítette a bíró, hogy a jogerős végzést "majd" meg kell küldeni a bejelentőnek.
Ugyanezen a napon felterjesztette az iratokat a kifogás elbírálása céljából.
Rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Pp. 114/B. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást, annak bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi, illetőleg elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás előterjesztőjét értesíti.
A Fővárosi Ítélőtáblának N. István kifogását akkor kellett volna elbírálnia, ha azt a (2) bekezdés szerint az ügyben eljáró bíróság nem tartotta volna alaposnak, ez esetben a kifogást tartalmazó beadványt meg kellett volna küldenie a cég részére, az ügyvezető az észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjeszthette volna elő. E határidő elteltét követően a cégbíróságnak az iratokat nyolc napon belül fel kellett volna terjesztenie, egyben számot kellett volna adnia arról, hogy a hiányolt eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára milyen okból nem került sor.
Mindezek egybevetéséből megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a cégbíróság a 114/B. § (1) bekezdésének megfelelően eljárva, a kifogásban sérelmezett helyzetet megszüntette, arról a kifogás előterjesztőjét a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti, tehát nincs olyan kérelem, amelynek tárgyában határozatot kellene hoznia, ezért az iratok visszaküldéséről rendelkezett.
Erre tekintettel megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 114/A. § (1) bekezdése alapján az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésére a fél és az eljárásban résztvevő ügyész jogosult; N. István - mint bejelentő - nem minősül e nemperes eljárásban résztvevő félnek. [Fővárosi Ítélőtábla 14.Gkif.43.669/2010/2.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
