A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi tanszékei, illetve a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi tanszékeinek közös elképzelése nyomán került sor 2004. április 23-án a Debreceni Egyetemen az "Ötvenéves a Családjogi Törvény" című konferencia megrendezésére. E közös rendezvény megszervezésének aktualitását az adta, hogy - bár kicsit megkésve -, de most ünnepelték a résztvevők a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. IV. számú törvény ötvenedik születésnapját.
A konferenciát Szabó Béla dékán (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) nyitotta meg, köszöntve a résztvevőket és a hallgatóságot. Bevezetőjében utalt arra az örvendetes tényre, hogy az utóbbi időkben a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara több eredményes közös konferenciát szervezett. Ezt követően a délelőtti szekció vitavezetője, Csécsy György tanszékvezető egyetemi docens (DE-ÁJK) ismertette az előadások menetét, illetve tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az előadások kb. 20 percesek, melyek után az előadókhoz kérdések intézhetők, illetve lehetőség van a felmerülő problémák megvitatására.
Elsőként Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi docens asszony (ME-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) Családjogi jogegységesítés Európában - eljárásjogi szemszögből címmel tartotta meg az előadását.1 Docens asszony a múltba tekintés helyett a jövőre helyezte a hangsúlyt, és az EU-ban megkezdődő folyamatokról beszélt, melyek a családjoggal és a polgári eljárásjoggal foglalkoznak. Előadásában hangsúlyozta az Amszterdami Szerződés jelentőségét, illetve annak hatályba lépését követő évek kifejezetten családjogi vonatkozású egyezményeit. Részletesen szólt a "Joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben" című egyezményről, melyet a szakirodalom - az 1968-as Brüsszeli Egyezmény tárgya és szerkezete miatti hasonlóság okán - Brüsszel II-nek nevezett el, illetve a "Joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról a szülői felelősség és a gyermekek érdekében elrendelhető intézkedések tárgyában" című egyezményről. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon miért állnak az uniós jogalkotás érdeklődésének homlokterében a személyi állapottal kapcsolatos jogviszonyok és milyen területekre kiterjedő jogegységesítést valósítanak meg a nevezett jogforrások a családjog területén.
Kőrös András a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának tanácselnök bírája elsőként tájékoztatást adott a családjogi kodifikációval kapcsolatos munka menetéről, majd a családjog megőrzendő és új elemeit ismertette, nevezetesen, hogy a készülő Családjogi Könyvbe a Ptk. újrakodifikálása során mely elemeket kell megőrizni, illetve miket kell beépíteni. A tanácselnök úr - projektor segítségével - végighaladva a Csjt. szövegén részletesen felvázolta és csoportosította ezeket. Külön kiemelte az alapelveket, valamint a házasság megkötésével, illetve megszűnésével kapcsolatos kérdéseket. Érdekességképpen külön szólt az élettársak jogi helyzetéről, illetve a szülői felügyelet kapcsán várható anyagi jogi és eljárásjogi változásokról. Előadását több kérdés, felvetés követte, melyek elsődlegesen arra irányultak, hogy a mikorra várható az új Családjogi Könyv elkészülése, illetve az hogyan lesz alkalmazható majd a jövőben. Elsődlegesen gyakorlati szakemberek tették fel kérdéseiket, melyek egyértelműen az új Családjogi Könyv és a gyakorlat harmonizációjára utaltak.
Nagy Andrea egyetemi adjunktus asszony (ME-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) a házassági perek szabályozásának történeti előzményeiről szólt. Előadásában központi szerepet kapott a Házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. (Ht.) Ismertette a jogszabály részletszabályait, melyeket érdekes jogesetekkel, táblabírói döntésekkel támasztott alá. Előadásában elsődlegesen a házassági akadályokról, az érvénytelenségi perekről szólt, illetve az "ágytól asztaltól való elválás" jogintézményével valamint a semmisség és megtámadhatóság kérdésével foglalkozott. Érdekes összefüggésekre mutatott rá, melyeket érdemes ismernünk ahhoz, hogy igazán megérthessük a Ht-t. Különös érdeklődést váltott ki egy-egy jogeset, ami igazán közel hozta a hallgatóság számára a kort és a jogszabályt. Lehetőség nyílt arra, hogy az előadás kapcsán magában mindenki összehasonlíthassa a hatályos és a 19. század végi lehetőségeket mind a házasság megkötése, mind annak felbontása vonatkozásában. A jogszabály részletes ismertetését követően vázolta a Polgári perrendtartásig vezető utat, a főbb állomásokat.
Ezen előadáshoz időrendileg szorosan kapcsolódott Gyekiczky Tamás tanszékvezető egyetemi docens (DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) előadása, aki az '50-es évek elejéről származó levéltári iratokból válogatva építette fel az előadását Családjogi perek és politikai jogalkotás címmel. Előadását 5 tézispont köré építette fel, melyeket a kor politikai hátterével, illetve statisztikai adatokkal támasztott alá. Az előadás a családjogi törvény születését a mögöttes, nem nyilvános (és eddig nyilvánosságra nem hozott) háttérdokumentumok elemzéséből próbálta rekonstruálni. Kitért a perjog és a családjog kapcsolatára, a közös jogintézmények történeti elemzésére. Az előadás kifejtette, hogy a családjogi törvény megalkotása a perrendtartás alkalmazása és utóélete szempontjából többszörösen fontos jogalkotói lépés volt. A korban egyfelől a családjogi (házassági) per majdnem egyet jelentett a "polgári per" fogalmával, tehát a perrendtartás szabályozta pertípus a gyakorlatban legtöbbször családjogi, házassági per volt. Másfelől a Pp. szabályaiba burkolt korlátlan bírói hatalom a családjogi ügyek elbírálásában is domináns volt, így a családjogi ügyek a magánélet politikai ellenőrzésének részévé váltak.
A délelőtti szekció utolsó előadója IzsónéÁcs Alexandra egyetemi tanársegéd (DE-ÁJK Polgári Jogi Tanszék) előadásában tételesen összehasonlította a családjogi törvény eredeti és ma hatályos szövegét, kiemelve a gyakorlat által leginkább használt szakaszokkal. Az előadó feldolgozási technikája az volt, hogy az 1952. évi IV. számú törvény eredeti szövegét és a ma hatályos szövegét tételesen, a törvény szövegén végighaladva hasonlította össze. (Másik lehetőség - mint ahogy arra utalt is az előadó - az lett volna, ha az eredeti szöveget módosító törvényeket időrendben ismerteti az előadó.) Előadását három nagy egységre bontotta, ami magának a törvénynek a felépítése: házasság, család, gyámság. Összegzésképp elmondható, hogy az eredeti szöveget az 1974-es, 1986-os, 1995-ös, 1997-es és a 2002. évi módosítások kisebb-nagyobb mértékben változtatták, mégis megállapítható, hogy a törvény kiállta az idő próbáját.
A délutáni vitavezető Gyekiczy Tamás tanszékvezető úr bevezető gondolatait követően Molnár Judit doktorandusz (ME-ÁJK, DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) gondolatfelvetése következett a házasság egyező akaratnyilvánításával kapcsolatban. Előadásában azt vizsgálta, hogy van-e az egyezséggel történő válásnak nemperes jellemzője, illetve ez alapján alkalmas-e arra, hogy válásnak ezen formáját nemperes eljárásnak nyilvánítsuk. Több pontból álló érvelésével támasztotta alá elképzelését, mely szerint helye van a házasság egyező akaratnyilvánítással történő felbontásának a nemperes eljárások között. Az előadó azon állítása, mely szerint a bíróság az ilyen perekben csak "felügyeletet ellátó szerv", nagy vitát váltott ki. A bírók egyöntetű véleménye az volt, hogy igenis szükség van a bíró aktív részvételére, hiszen a felek gyakran ellenérdekű félként vesznek részt az eljárásban és sokszor hosszú, a bíró aktív munkáját igénylő folyamat az, míg eljutnak az egyezséghez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
