A hagyatéki eljárás egy több szakaszból álló, összetett folyamat, amelynek során megállapítják és számba veszik az öröklésben érdekelteket, az egyes személyek által örökölt vagyonelemeket, majd a vagyonról érdemi döntést hoznak. A hagyatéki eljárás olyan magánjogi eljárás, amely az örökhagyó vagyonában történő jogutódlás megállapítására és igazolására szolgál. Célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés - az érdekeltek megfelelő tájékoztatása mellett - jogvita nélkül rendeződjék.
A hagyatéki eljárás két egymást követő szakaszból áll. Az első a jegyzői eljárás, amelynek során az elhunyt vagyonát mérik fel, valamint az öröklésben érdekeltek adatait, elérhetőségeit rögzítik a hagyatéki leltár felvételével. A hagyaték leltározására vagyontárgy megléte esetén kerül sor, amelyben az örökhagyó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője - illetve lakóhely hiányában a hagyaték fekvése szerinti önkormányzat jegyzője - illetékes. A második szakaszban, a közjegyzői eljárásban történik a hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása, azaz hagyatékátadó végzés meghozatala.
Gyakorló jogászként volt szerencsém mindkét oldalon megtapasztalni a hagyatéki eljárás problémáit, és biztosan állíthatom, hogy a jegyző feladata ugyanolyan nehézségekkel terhelt, mint az eljárás közjegyzői szakasza, ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a későbbi hagyatékátadó végzés meghozatala a vagyontárgyak felmérésén, az örökösök személyének felkutatásán, azaz a részletes és pontos hagyatéki leltár elkészítésén alapul.
Bár az elektronikus kapcsolattartás lehetősége, továbbá az Elektronikus Halott-vizsgálati Bizonyítvány (eHVB) bevezetése megkönnyíti a közigazgatásban dolgozók munkáját és igyekszik gördülékennyé tenni a folyamatot, a gyakorlatban számos olyan nehézség adódhat, ami meghosszabbíthatja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Hetv.) 23. § (1) bekezdésében meghatározott, leltár elkészítésére biztosított 30 napot.
A klasszikus "akadályok" továbbra is fennállnak és jelentős részük emberi tényezőből fakad.
A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet értelmében - miután megtörténik a halottvizsgálati bizonyítvány lezárása - az eHVB rendszerből automatizált adattovábbítás formájában, a haláleset anyakönyvezése céljából az abban szerepelő adatok továbbításra kerülnek, végül az ASP önkormányzati szakrendszeren keresztül az illetékes jegyzőhöz jutnak. A hagyatéki eljárás jegyzői szakasza az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki szakrendszerbe érkezésének napján indul meg.
A jegyző ugyanakkor nem nyomozó hatóság, a bejelentett adatokból dolgozik, az eljárást a hozzátartozó nyilatkozata alapján folytatja le. Ennek során a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó (egyetlen személyről van tudomásunk) értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról, az ezzel kapcsolatos teendőiről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A nyilatkozattételre biztosított nyolcnapos határidő gyakran elcsúszik azáltal, hogy az örökösök nem ismerik pontosan az elhunyt vagyontárgyait vagy a nyilatkozat nem tartalmazza minden törvényes örökös nevét és elérhetőségét. További problémát jelent a nemleges nyilatkozat elmaradása, vagyis amikor nincs hagyatéki vagyon, de az örökös nem tesz nyilatkozatot a törvényes örökös személyéről, vagy továbbra is hiányosan tölti azt ki. Ismert probléma a hibás, hiányos személyadatok megadása, ami akadályozza a hagyatéki leltár pontos rögzítését.
A hagyatéki eljárásban felerősödnek és felszínre törnek a családi konfliktusok, amely eredményezhet egyfajta közönyt az érdekeltek részéről. Sok esetben nem tudják, vagy nem nyilatkoznak az elhunyt hozzátartozók személyes adatairól, elhalálozásuk időpontjáról, amit tovább nehezít az a tény, hogy sokszor a hozzátartozók közötti kommunikáció hiányos vagy nem megfelelő.
A hozzátartozót szerette(i) elvesztése mély fájdalommal tölti el, és szembesül egy új, rendkívül nehéz élethelyzettel. A halálesettel kapcsolatban rengeteg a feladat, amelyek egyrészt nagy megpróbáltatást jelentenek számára, másrészt erős önkontrollt adnak, amely sok esetben a temetés befejezésével megszűnik. Érzelmi és mentális teher alatt kell sokszor bonyolult jogi folyamatokkal, papírmunkával foglalkozni, ez rendkívül megterhelő, amit a hozzátartozók közötti feszültségek és kommunikációs problémák is nehezíthetnek.
A hagyatéki ügyekben gyakran előfordul, hogy az örökös vagy más érdekelt a távolság miatt vagy egyéb okból nem tud személyesen eljárni. Ebben az esetben a kapcsolattartás a hatósággal elektronikus úton Ügyfélkapu regisztrációval és a Rendelkezési Nyilvántartásban való rögzítéssel lehetséges vagy képviseletre meghatalmazás, kézbesítési megbízás is adható. Sok esetben a távol élő vagy nyilatkozni személyesen nem tudó hozzátartozótól az eredeti meghatalmazás beszerzése időigényes és a postaköltségek drágulásával az öröklésben érdekeltek számára költséges folyamat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
