Cogoiné Dr. Boros Ágnes: A végelszámolási eljárások különbözőségei (CH, 2002/11., 13-14. o.)

Egy gazdasági társaság végelszámolására kétféle módon kerülhet sor: a tagok akarat-elhatározásából, illetve a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárása során hozott intézkedése eredményeként. A végelszámolási eljárás célja mindkét esetben a cég tevékenységének lezárása, a kinnlevőségek behajtása, a kötelezettségek teljesítése, a mindezek után esetlegesen megmaradó vagyon felosztása a tagok közt.

Az alapvető egyenlőség ellenére jelentékeny eltéréseket is mutat a kétféle módon elindított végelszámolás.

1) Az első esetben, amikor a társaság legfőbb szervének döntése következtében indul az eljárás, akkor a végelszámolást szinte kivétel nélkül a cég volt vezető tisztségviselője mint végelszámoló végzi, míg a második esetben, amikor a cégbíróság jelöli ki a Ctv. (az 1997. évi CXLV. tv) 55. §-a alapján a végelszámolót, ez a kijelölés igen gyakran a felszámolók jegyzékéből történik.

2) Ha a tagok döntöttek a megszűnés és a végelszámolás lefolytatása mellett, e döntésüket bármikor megváltoztathatják, azaz a végelszámolás során dönthetnek úgy, hogy azt befejezve a cég folytatja korábbi tevékenységét [1991. évi IL. tv (Cstv.) 77. §]. Ugyanez a döntési szabadság azonban nem illeti meg a tagokat akkor, ha nem ők határoztak a végelszámolás megindításáról, hanem a cégbíróság. Ebben az esetben a végelszámolás kezdetét megelőzi a cégbíróság azon, a törvényességi felügyeleti eljárás keretében meghozott, jogerős végzése, amelyben a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésénekf) pontja alapján a céget eltiltotta a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánította. A cég tehát az így indult végelszámolás során nem dönthet már úgy, hogy a végelszámolást befejezve folytatja a tevékenységét, mivel a cégbíróság eltiltotta őt a további működéstől.

3) Eltérések jelentkeznek a végelszámolási eljárás folyamán hozható, a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat érintő döntések körében is.