A tanulmány célja a Szellemi Tulajdonjog Világszervezet (World Intellectual Property Organization, WIPO) szabadalmi fordítási osztályával (Translation Cooperation Treaty [PCT] Translation Division)[1] együttműködésében megvalósított egyetemi hallgatói terminológiai projekt bemutatása. A projekt során a hallgatók valós feladatmegbízás keretében, a WIPO-PCT útmutatóit követve járultak hozzá a többnyelvű WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis bejegyzéseinek bővítéséhez. Az írás a terminológiamenedzsment-ismeretek oktatásának gyakorlati haszna és a hallgatók terminológiai kompetenciafejlesztése mellett a speciális szabadalmi terminológia bemutatására fókuszál. A projekt a WIPO-PCT hivatalos útmutatóival összhangban valósult meg, leírása tartalmaz azonban saját módszertani megoldásokat és projektspecifikus, a vasúti terminológia kidolgozása során felmerült konkrét terminológiai példákat, továbbá ismerteti a szabadalom mint speciális jogi szövegtípus és terminológia jellemzőit, és a jogi szabályozás hatását a szabadalmak szövegében fellelhető természettudományi és műszaki terminológiára.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Szellemi Tulajdon Világszervezetét (WIPO) 1967-ben alapították,[2] hogy világszerte védje a szellemi tulajdont, és ösztönözze, elősegítse a kreatív tevékenységeket. Székhelye Genfben található, tagországainak száma 193.[3]
A WIPO a világon összesen 20 egyetemmel áll terminológiai jellegű együttműködésben, amelynek keretén belül elsősorban fordító- és terminológusképzések hallgatóinak nyílik lehetőségük valós terminológiai megbízásokban való részvétellel a WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis terminusainak bővítésére.[4] Annak érdekében, hogy együttműködés jöjjön létre a WIPO és egy partneregyetem között, bizonyos feltételeknek meg kell felelni, mint például a terminológia mint tantárgy, és az ENSZ hivatalos nyelvei legalább egyikének (angol, francia, spanyol, arab, kínai, orosz) vagy a WIPO-PCT munkanyelveinek (német, portugál, japán, koreai) oktatása. Előny továbbá, ha a hallgatók számára fennáll a terminológiai tárgyú szakdolgozatok készítésének lehetősége.
A tanulmányban bemutatott hallgatói terminológiai projekt a Budapesti Műszaki Egyetem Idegen Nyelvi Központjának, Tolmács- és Fordítóképző Központ 2019/2020. tanévének második, tavaszi félévében a műszaki, gazdasági és társadalomtudományi szakfordító (és tolmács) szak első évfolyamos angol nyelvi hallgatóinak részvételével valósult meg. A távoktatással kombinált esti képzésben[6] a projekt tantárgyi keretét a heti két óraszámban oktatott Fordítástechnológia és terminológiamenedzsment elnevezésű tantárgy adta.[7] A projektben összesen 14 hallgató vett részt.
A tantárgy célja nem kizárólag a nyelvtechnológiai ismeretek átadása, az ún. CAT-eszközök[8] használatának megismertetése a hallgatókkal, hanem annak a terminológiamenedzsment kereteibe beágyazva történő elsajátíttatása, összhangban a mai piaci igényekkel és trendekkel.
- 26/27 -
Éppen ezért a nyelvtechnológiai szoftverek használatának oktatása mellett hangsúlyt kaptak a terminológiamenedzsment ismeretei elsősorban konkrét feladatok, de akár feldolgozandó háttérolvasmányok formájában is az ismeretek gyakorlatba történő helyes átültetése érdekében. A gyakorlati célú szemináriumi tantárgynak elméleti megalapozottságot biztosítottak az első, őszi félévben elhangzott terminológiai alapfogalmakat elméleti oldalról bemutató, bevezető jellegű előadások is. A projekt ezenfelül lehetőséget biztosított arra, hogy a hallgatók lehetőséget kapjanak a terminológiai munka alaposabb megismerésére, mindezt a szabadalmi szakszövegek és terminológia területén egy valós határidőkkel rendelkező, egy valós megbízó részéről érkezett megbízás keretében, amely a későbbiek során referencia lehet számukra.
A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon további projektek megvalósulásához, rávilágítson a projekt számos gyakorlati aspektusára a hallgatói és az oktatói (projektvezetői) oldalról, előtérbe helyezve ennek didaktikai jellegű hozzájárulását a terminológia és terminológiamenedzsment oktatása, továbbá a szabadalmi terminológia területén. Természetesen az írás nem fedhet le minden releváns szempontot. A projekt tárgyát terminusok egynyelvű kidolgozása képezte, így a terminusok ekvivalenseinek kiválasztási fázisa kimaradt. Ennek oka, hogy a magyar nyelv nem tartozik a WIPO hivatalos vagy munkanyelvei közé, tehát a szervezeten belüli kiértékelésük nem megoldott. Jelen tanulmány elsősorban tehát a projekt megvalósítása szempontjából elsősorban arra koncentrál, hogyan épült be a projekt a tananyagba, milyen didaktikai szempontok érvényesültek ennek során és milyen előnyei származtak a hallgatóknak ebből.
A fordítóképzések tudatos megtervezéséhez dönteni kell arról, hogy mit és hogyan érdemes fejleszteni, és ebben segítenek a kompetenciamodellek. A kompetenciaprofilok biztosíthatják azt, hogy a fordítóképzéseken az oktatás megfeleljen a piaci igényeknek (Fischer 2019). A fordítói kompetenciafejlesztés fókuszba helyezésével előtérbe kerültek olyan puha készségek (soft skills) is mint a problémamegoldás, önértékelés és felelősségvállalás, amelyek megvalósítása újfajta megközelítést igényel, és általában véve érdemes ezeket a magyar oktatási rendszer szerves részévé tenni (Fischer 2018).
A tanulmány szempontjából releváns kérdés az, hogyan helyezkedik el ebben a rendszerben a terminológia oktatása és milyen célokat szolgál egy terminológiai projekt megvalósítása a fordítás és terminológia oktatása szempontjából. Fischer (2018, 2019) amellett érvel, hogy a fordítói kompetenciafejlesztésen belül a terminológiai kompetencia önálló elemként kezelendő és e kompetencia fejlesztése a többi kompetenciára is pozitív hatással lehet. Nilsson (2020) szintén amellett érvel, hogy a fordítói kompetenciának részét képezik a terminológiai ismeretek.
Egyértünk Fischerrel abban, hogy a terminológia oktatása során a hallgatóknak amellett, hogy elsajátítják egy-egy szakterület szókincsét, elsősorban megközelítési módra, Fischer szavaival élve "stratégiákra" van szükségük (Fischer 2018: 96; 2019: 199), amely nem a terminusok és fogalmak kizárólagos megismertetésére, hanem a terminológiai elvek és módszerek átadásával a helyes szemléletmód kialakítására, a módszerek megismertetésére és a precíz adatkezelésre koncentrál (Tamás 2015; Tamás-Papp-Petz 2016, Tamás 2019a). Hiszen a terminusok és a fogalmak változhatnak (Tamás 2019b), egyedül ezen ismeretek "passzív" átadásával nem adunk olyan szakmai támpontokat, amelyek egy fordító vagy terminológus életpályáját végigkísérik.
Fischer (2018: 97, 2019: 199-200) a terminológiai kompetencia alábbi alapvető elemeit nevezi meg:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
