Az internet használata a munkajogi kötelezettségek teljesítését és jogok gyakorlását új megvilágításba helyezi.1 Szabályozása elengedhetetlen a munkáltató és a munkavállaló érdekeinek védelme céljából.2 A magyar jogban speciális jelleggel nincs törvényi rendelkezés a munkahelyi internet használatáról. Példaértékű szabályozási modellek léteznek ezen a területen a nemzeti hagyományoknak megfelelően; törvény vagy kollektív szerződés, illetve ajánlás részletezi e kérdéseket az egyes országokban.3 A következőkben bemutatásra kerül, hogy milyen feltételekkel jogszerű az internet-használat szabályozása a munkahelyen a hatályos magyar jog fényében.
Az internet használatával a munkahelyen lehetőség nyílik a World Wide Web információinak sokoldalú felhasználására.4 Jelentősen befolyásolja a munkaköri kötelezettség teljesítését, ha a munkavállaló jogosult az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételére. Kérdéses, hogyan egyeztethető össze az internet munkahelyi használata a munkavállaló munkavégzési kötelezettségével.
Az internet munkahelyi bevezetésekor problémát okozhat például a munkavállaló online tevékenységének és az információk munkahelyi áramlásának ellenőrzése, a munkavégzés feltételeinek meghatározása, valamint a munkáltatói irányítási jog csökkenése.5 Ezek áthidalásához szabályzat elfogadását kell megkísérelni, mert az internet-használattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek rögzítése erősíti a bizalmat a munkáltató és a munkavállalók között.6
1. A munkáltató érdeke az internet-használat szabályozásához
Az internet-használat szabályozásához és ellenőrzéséhez a munkáltatónak különösen az alábbi érdekei fűződhetnek: adatbiztonság (vírusok vagy idegen programok telepítésének kivédése); a munkáltató erőforrásainak kímélete (a hálózat technikai túlterheltsége, költségtényező); üzemgazdasági, munkaszervezési szempontok érvényre juttatása (munkaidőben kizárólag munkavégzés, termelékenység veszteségének megelőzése); a munkavállaló munka-végzési kötelezettségének teljesítésével össze nem egyeztethető magatartások megelőzése (jogellenesen gyakorolt véleménynyilvánítás, üzleti titok megsértése, büntetőjogilag fenyegetett cselekmények tényállásának meg-valósítása pl.: visszaélés pornográf felvétellel).7
A munkavállaló magatartásának ellenőrzésével a munkáltató fokozni tudja a termelékenységet a munkahelyen, a biztonságos munkavégzés feltételeit és a munka minőségét megfelelően biztosítani tudja; a visszacsatolás és az értékelés ezáltal könnyebbé válik.8 A munkaeszközök magáncélú használatának szabályozásával megelőzhető többek között a munkaközi szünet túllépése, a biztosítási és üzemeltetési költségek emelkedése.
2. A munkavállaló érdeke az internet-használat szabályozásával összefüggésben
A munkavállaló jogosult a személyhez fűződő jogaiba történő indokolatlan beavatkozás elleni védelemre; jogos érdeke fűződik a munkahelyi autonómia tiszteletben tartásához és az egészséges munkakörnyezet biztosításához.9 A munkavállaló az önbecsülése csökkenését tapasztalhatja például az ellenőrzéshez kapcsolódó bizalmatlanság miatt.10 A túlzott mértékű ellenőrzés kedvezőtlen hatással lehet a munkavállalók egészségére, azaz a stressz, a fáradtság, a nyugtalanság, a motiváció, a bizalom érzékelése megváltozhat.11 Romolhat a munkahelyi "jólét" érzése, amely kedvezőtlenül hat a munkáltató eredményességére is.
3. A felek érdekeinek közelítése
A munkáltató és a munkavállaló különböző érdekeit megfelelő összhangba szükséges hozni.
A munkáltató tulajdona védelméhez, valamint jóhírnév védelméhez fűződő jogai és a munkavállaló személyiségi jogai közötti megfelelő egyensúly létrehozására kell törekedni.12 Előnyös, ha a felek közösen fogalmazzák meg az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételének szabályait a munkahelyen, és a végrehajtás feltételeit a munkáltató a munkavállalók tudomására hozza.13
4. Az internet munkahelyi használatának fajtái
Az internet-használatának három fő esetét különböztethetjük meg.14 A szolgálati, a munkakörrel összefüggő vagy üzleti használatról van szó, ha az internet szolgáltatásainak igénybevétele a munkaszerződésben, a munkaköri leírásban meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. Ennek megállapításához szubjektíve vizsgálandó, hogy a munkavállaló a munkateljesítmény kifejtésére irányuló szándékkal, mintegy üzemi indítékkal végzi-e a használatot.15 Az ezen kívüli használat magánhasználatnak minősül.
Előfordulhat a munkakörrel összefüggő magánhasználat, amikor a munkaköri kötelezettségek teljesítése miatt elengedhetetlen és indokolt az internet használata pl: elhúzódó ülés, üzleti út elhalasztása miatt a közeli hozzátartozó értesítése e-mailben.
Az internet honlapok látogatásakor a szolgálati és a magánhasználat elhatárolása fontos, megkülönböztetésük azonban a gyakorlatban nem könnyű.
5. Az internet munkahelyi használata szabályozásának módjai
Az internet-használat szabályairól a munkáltató szabadon dönt. Mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy megengedi-e vagy megtiltja a munkahelyi használatot.16 Meghatározhatja a használatra jogosult személyek körét, s a megadott engedélyt visszavonhatja.17
Rendelkezhet a használat korlátozásáról, amely különböző szempontok szerint lehetséges. Rögzítheti a használat időtartamát. Alkalmazhat tilalmi listát, azaz meghatározott tartalmú oldalak látogatását elzárhatja (pl.: hírek, chatroom, tőzsde, E-Commerce-oldalak, álláskereső, pornográf vagy rasszista hangvételű lapok). A korlátozás bekövetkezhet az igénybe vehető internet-kínálat felsorolásával; pozitív listán szerepelhetnek a munkajogi jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő honlapok.
Az internet-használat kifejezett engedélyezéséről, korlátozásáról, illetve tiltásáról megállapodhatnak a felek a munkaszerződésben. A munkáltató utasítás formájában, egyoldalúan is rendelkezhet a használat feltételeiről. A kollektív szerződésben és az üzemi megállapodásban részletesen lehet szabályozni a használat követelményeit.
Vitatható, hogy kifejezett szabályozás hiányában a munkáltató mintegy konkludens engedélyével vélelmezhető-e az internet-használat szabadsága. Hallgatólagos megállapodás esetében problémát jelent a használat terjedelmét körvonalazni, amelyre csak következtetni lehet az egyes eset konkrét körülményei, a helyi szokások és az üzemi gyakorlat alapján. A jóhiszemű és tisztesség elvét ezen esetekben is figyelembe kell venni.18 Vizsgálni szükséges azt, hogy a munkáltató tud-e a munkavállalók internet használatáról vagy számára az felismerhető-e és ezt hosszabb időn keresztül elfogadta, eltűrte.19 Ebben az esetben mintegy hallgatólagosan engedélyezettnek minősül az internet-használat. E feltételek hiányában használati tilalomról van szó.
A használat szabályozása a munkaköri feladatok ellátását befolyásolja. A munkáltatót erről a Mt. értelmében kötelező tájékoztatási kötelezettség terheli.20 A munkavállalónak köteles a tudomására hozni a használat feltételeit előzetesen, a munkavállaló kérésére írásban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
