Dr. Tilk Péter: A közigazgatási perrendtartás egyes szabályainak alkotmányossági aggályai[1] (Jegyző, 2017/3. 10-11. o.)

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2018. január 1-jén lép hatályba, azonban jelenlegi szövegezésében fellelhetőek aggályos rendelkezések. Szerzőnk ezekre a pontokra világít rá alábbi írásában.

a) A 2016 végén elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény - államfői kezdeményezésre - még kihirdetése előtt átesett egy alkotmánybírósági vizsgálaton, melynek következtében az Alkotmánybíróság kimondta az akkori szöveg egyes részeinek alaptörvény-ellenességét. Az Országgyűlés által korrigált szöveggel került kihirdetésre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.).

Az államfő alkotmányossági aggályainak alapja jogforrástani jellegű volt: a Kp. egyszerű többséggel elfogadott törvény, tartalmilag mégis sarkalatos törvényi szabályokat "írt át".

b) Az Alkotmánybíróság az 1/2017. (I. 17.) AB határozatában (továbbiakban: ABh.) megsemmisítette a Kp. 7. § (4) bekezdését, ami kimondta, hogy "Közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék jár el." Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a Kp. nem sarkalatos törvény, tartalmilag mégis módosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt (továbbiakban: Bszi.), mivel olyan tárgykörben szabályozott, ami a Bszi. szabályozási tárgykörébe tartozik. Az Országgyűlés által tehát egyszerű többséggel elfogadott törvényben nem hozható létre új, a Bszi.-ben nem szereplő bíróság.

Az Alkotmánybíróság szerint "[a]z egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott Törvény nem a Fővárosi Törvényszék elnevezését változtatja meg, hanem egy, a Bszi. 16. §-ában kifejezetten nem nevesített és nem is szabályozott bíróság, a közigazgatási felsőbíróság eljárására jogosítja fel a Fővárosi Törvényszéket".

Az ABh. szerint "[a] törvényszékek (így a Fővárosi Törvényszék is) részei a Bszi. által szabályozott igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírósági szervezetrendszernek. Annak következtében, hogy az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott Törvény 7. § (4) bekezdése a Fővárosi Törvényszéket mint a sarkalatos törvényben szabályozott bíróságot közigazgatási felsőbíróságként való eljárásra is kijelöli, egyszerre általános hatáskörű és különbíróságként eljáró bíróságként szabályozza azt." Ebből adódóan "az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott Törvény 7. § (4) bekezdése tartalmilag sarkalatos törvényi rendelkezés módosítására irányult, amely elfogadásának a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie.

A rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdését, a B) cikk (1) bekezdését és a 25. cikk (8) bekezdését".

c) A kihirdetett Kp. 13. § (3) bekezdésében hasonló problémával szembesülhetünk. A jogalkotó letett arról, hogy a Kp.-ban a Bszi.-ben nem szabályozott bírósági típusokat hozzon létre, viszont a 13. § (3) bekezdésében foglalt illetékességi szabályok erre a korábban kifogásolt megoldásra kísértetiesen hasonlítanak. A 13. § (3) bekezdése szerint ugyanis:

"13. § [Illetékesség]

...

(3) A perre

a) a Budapest főváros területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;

c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;