A szerzőpáros az elmúlt évtizedekben igen jelentős mélységben ásta bele magát a jog- és állambölcselet, továbbá a jogfilozófia keretein belül a jog és etika, jog és kultúra kapcsolatainak különböző szempontokból történő elemzésébe és figyelemreméltó kutatási eredményeiket jelen írásban bemutatott művükben tárják az olvasóközönség elé.
A mű címében szereplő kultúra és etika fogalmakat és ezeknek a jogtudománnyal való kötődésének különböző szintjeit több aspektusból ismerheti meg az olvasó. Nem csak az általános értelemben használt jogkultúra és jogi kultúra terminus technikusokkal operál a két író, hanem, a jog, mint gyakorlati eljárás, azaz bíráskodás különböző nemzeteknél és jogkörökben fellelhető jogalkalmazási megoldások és intézmények sajátosságai alkotta kultúra és etika szemszögéből vizsgálódnak. Az adott földrajzi, régiós és nemzeti tulajdonságok kialakították a jog kultúráját és etikáját a különböző jogkörökben, ugyanakkor a létrehozottak visszahatottak a megalkotóra és sokszor jelentősen (át)alakították azt. A szerzőpáros helyesen fogalmazza meg mindezekkel kapcsolatos kutatási eredményeit, gondolatait. A téma megközelítése részükről több szinten történik; egyrészt elmélyülhet az olvasó a kultúra és etika, mint egész és elvont fogalmakra a jogkörök okozta sajátosságaiban, ugyanakkor mindezek mellett, ismereteket szerezhet a helyi jog kultúrája és etikája által kidolgozott gyakorlati megoldások által a jogi gondolkodásmódban indukált változások fejlesztő hatásairól is. A jog kultúrája nem egyenlő a jogi kultúrával. Utóbbi a jogtudományi karokon általánosan tanított fogalmat takarja, míg előbbi terminus a bemutatandó könyv által feltárt új ismeretanyagot jelöli. A szerzőpárosok - témakört illető - több szinten történő elemzése alatt azt értem, hogy az elméleti síkon talán legnagyobb szinttől (jogkörök) fokozatosan a jogalkalmazás utolsó szintjéig (bírósági és hatósági joggyakorlat, döntéshozatal) haladva részletesen elemzik a jog kultúráját illető - kutatási eredményeik által feltárt - eredményeiket és ezekből következtetéseket levonva általános szabályokat alkotnak meg, nem megfeledkezve a kivételes, speciális megoldásokról sem. Többek között a jogrendszerek sajátosságait is bemutatják írásukban, tekintettel arra, hogy e nélkül a jog kultúrájának alkotó és létrehozott közötti - fentiekben említett - hatás és visszahatás kontextusa nehezen lehetne érthető.
A könyv elején a jog szerepét a gazdasági és a politikai rendszerváltozásban kifejtett hatásai oldaláról veszik górcső alá. Magyar vonatkozásban mutatnak rá az állam jogrendszerének és jogi kultúrájának meghatározó szerepére egy, a gazdasági és politikai változásokat lefolytató ország esetében. A jog valódi és végső célját tárják fel, amelyet megfogalmazásuk tesz világossá azáltal, hogy kimondják azt, hogy "A jog igazi értelme az általa kiváltott következményekben rejlik."[2] Mindezekkel összefüggésben mutatnak rá arra, hogy a jog a felmerülő problémák megoldásának csak az egyik eszköze (ezért is fontos más háttér- és segédtudományok eredményeinek felhasználása) és "...a jog egyszerűsége önmagában is érték, hiszen egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást."[3] Ugyanebben a fejezetben hívják fel a figyelmet e megállapításaik figyelmen kívül hagyásának lehetséges veszélyeire, külön kiemelve azt, hogy az európai, kontinentális jogcsalád tagjai bizony hajlamosak a jog szerepének - gyakorlati problémák megoldása kapcsán - túldimenzionálására és sajnálatos módon az Európai Unió a jogalkotása során is igen gyakran elköveti ezt a hibát.
A következő részben az egyes jogrendszerek tipizálásában merülhet el a közönség, de a szerzőpáros korábbi e témában kifejtett munkásságától eltérő oldalról megközelítve a kérdést, a jog kultúrája és etikája jogtörténeti kialakulásának főbb állomásait fedezheti fel. A jogrendszerek különböző szerzők[4] korokat átívelő tipizálási elméleteinek bemutatását követően az egyes jogcsaládok jog kultúrájának sajátosságai következik. A római-germán jogi kultúrát és etikát illetően a központi jellegű kódexekben lefektetett és azok alapját képező sokszor mögöttes jogi etikai, jogetikai elvek kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet. A joganyag önálló és zárt rendszerére, amelyben az adott szabályozókban expressis verbis, vagy értelmezéssel elvonatkoztatva kiolvasható jogetikai irányelvek joggyakorlatban történő érvényesülésének és jogalkalmazók által történő érvényesítésének primátusára helyezik szerzők a hangsúlyt. A common law jogcsalád - előbbitől eltérő módon - a bírói jogalkotás alakító erejével rendelkezik, így a konkrét ügyek megoldása és a jogviták eldöntése során elsődlegesen már nem csak alkalmazzák a bírák a jog etikájában fellelhető vezérelveket és mögöttes kulturális tartalmakat, hanem bizony újakat találnak ki, amelyek plántálódnak az állam jogrendszerében, hovatovább magát a jogcsalád jellegét alakítják át és határozzák meg. Itt fokozottan érvényesül az, hogy "A bírói szervezet működésének legfontosabb tesztje a hatékonyság. A jogalkalmazás hatékonyságát a jog általában vett hatékonyságához hasonlóan lehet vizsgálni, de itt elég releváns különbségek lépnek fel."[5] Az egyik szerző hivatkozott gondolatmenete tökéletesen megalapozza a jelen műben kifejtett megállapítást. Hiszen kétségbe vonhatatlan az, hogy a common law jogcsaládban fokozottan érvényesül az, hogy a jogvita eldöntésének a leg-
- 477/478 -
hatékonyabbnak kell lennie, mivel a gyakorlati szükségességén túl magát a jogrendszert is alakítja. Ebből pedig az következik, hogy a bírói gyakorlat szülte elvek magának a jogrendszerbe épülő etikának és kultúrának síkjára emelkednek és a jog etikája és kultúrája kizárólag hatékony - bírói munkán nyugvó - alapokon képes kifejlődni a megkívánt magas szinten és szintre.
A szocialista jogcsalád jogtörténeti jelentőségére hívják fel a figyelmet a szerzők és annak a jogi túlszabályozás elburjánzását és a kétes etikai tartalmát említik.
A vallási és tradicionális jogcsalád etikai normákkal átszövött világát tárják a széles közönség elé és az egyes (muzulmán, hindu, kínai, japán) jogkörök jellegzetességeit ismertetik. Az etikai és kulturális jellegzetességekkel telített jogkör kapcsán említik meg azt az érdekes körülményt, hogy "...a lakosság óriási többsége továbbra sem vesz tudomást az írott jogról, folytatja hagyományos életmódját."[6]
A könyv következő fejezetében - tekintettel arra, hogy hazánk az Európai Unió tagja, így a magyar olvasóközönség érdeklődésére ez tarthat leginkább igényt - a főbb európai jogrendszerek egyes régiós és nemzeti tulajdonságait elemzik a jog kultúrája és etikája oldaláról megközelítve számos akut kérdést. A német, francia, mediterrán és skandináv jogrendszerek és jogi kultúrák történeti kifejlődésébe is bepillantást engednek az írók, de csak a fő - jog kultúrája és etikája - témakörük elemzéséhez szükséges, ámde nem eltúlzott mértékében.
A folytatásban a joghatékonysági koncepciók és a jogi funkcionalizmus rejtelmeibe nyerhet betekintést a figyelmes olvasó. Itt az egyes jogkörök témát illető nézetei mellett a jogi funkcionalizmus elmélete köti le a figyelmünket. Az utóbbi említésének fontossága vitathatatlan, hiszen, ahogy a szerzők is megállapítják, "Az Európai Unió fejlődését tehát a funkcionalitás (hatékonyabb működés) igényei hozták létre, ezért nem meglepő, hogy az Európai Unió jogrendjében is a funkcionális megközelítésnek van meghatározó szerepe."[7] A szabályozás funkcionalitása magával vonja a joggyakorlat funkcionalitását, ezen utóbbi pedig a tagállamok és az Unió közötti hatás- kölcsönhatás rendszerét alkotja meg, amelyben kiemelt szerephez jut a jog kultúrája és etikája. Ahogy a szerzők találóan megjegyzik, "Az Európai Unió jogrendje szándékoltan hatást kíván gyakorolni a tagállami jogrendszerekre, ami a formai és tartalmi hatások mellett nyilvánvalóan a jogi kultúrára is hatással volt."[8] A jogi funkcionalitásból következik a jogalkalmazás hatékonyságának problematikája, amelynek külön alfejezetet szentelnek a kutatók a nézeteik ismertetése céljából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
