Werner Flume 1983-ban megjelent könyvében külön fejezetben foglalkozott a tőketársaságok jegyzett tőkéjét védő szabályokkal és a rejtett vagyonkivonás kérdéseivel.1 Flume tétele szerint a német részvénytársaság (AG) vagyona - mint egész - az AG létéhez kötött, a részvényesnek csak a mérleg szerinti eredménynek a közgyűlés által kiosztani rendelt osztalékra van joga, más igénye nem lehet az AG vagyonával (tőkéjével) kapcsolatban.2
Korlátolt felelősségű társaság (GmbH) esetében a vagyoni kötöttséget a GmbH 31. § (1) bekezdése fogalmazza meg. A vagyon (törzstőke) kötöttsége az jelenti, hogy ez a vagyon a társaság hitelezőinek érdekeit szolgálja. Ennek a kötöttségnek egyértelmű megsértését valósítja meg, ha ez a vagyon a tag részére visszafizetésre kerül, vagy ha a tagnak, vagy harmadik személynek ellenérték nélkül kerül kifizetésre (a német kft.-törvény, GmbHG 30, 31. §§3).
A törzsbetét, illetve a vagyoni hozzájárulás tag részére történő nyilvánvaló visszafizetésénél érdekesebb kérdésnek tűnik az ún. rejtett visszafizetés, vagy rejtett nyereségkivonás a tőketársaságok körében. A rejtett ügylet esetében a tagnak történt vagyon-visszajuttatás valamilyen más formában valósul meg, ez legtöbbször a tag és a társaság közti valamilyen szerződéses álarc mögött bújik meg. Például a szolgáltatás ellenszolgáltatás nélkül, vagy nagyon alacsony ellenértékért kerül megállapításra, akkor ez ok lehet a rejtett vagyonkivonás megállapításának.4 Ilyen ügyleteknél a causa societatis esetéről van szó, vagyis arról, hogy a szerződés azért jött létre, mert az a tag és a társaság közti társasági jogviszonyon alapul - más casua-ja ezen ügyleteknek általában nincs.
Flume szerint vitatott, hogy a GmbHG 30. § (1) bek.5 és az AktG 57. §6 megsértése pusztán objektív tényállási elemek alapján megállapítható, vagy szubjektív elemek is szükségesek,7 azaz a tőkeelvonásnak turpisnak is kell-e lennie.
A valós kérdés az, hogy a fent említett rendelkezések megsértésének mi a jogkövetkezménye? Semmisség, érvénytelenség? Az általános felfogás esetében a német részvénytársasági jogban, hogy mind a kötelező (,Verpflichtungsgeschäft’), mind a teljesítő (,Erfüllungsgeschäft’) ügylet érvénytelen, addig a GmbH-jogban csak tudatos jogsértés vezet semmisségre.8 Az egyes álláspontokat a kommentárok és monográfiák részletesen ismertetik, számos szerző az érvénytelenséggel szemben a hatálytalanság mellett érvel.9 Ezeket ehelyütt nem ismertetjük. Az nem kérdéses, hogy tag, illetve részvényes részére teljesített fizetéseket vissza kell fizetni, a meggondolandó kérdés azon tényállási helyzet során merül fel, hogy az így teljesített kifizetést a törvény akkor is megtéríteni, visszafizetni rendeli, ha esetleg volt valamilyen ellenszolgáltatás. Flume ezt azzal magyarázza, hogy nem a színlelt ügylet orvoslásáról van szó, hanem a jogosulatlan fizetés visszatérítéséről, és ez az, ami a tőke védelmét szolgálja.10 Ha az ügylet visszaállítása nem lehetséges, akkor a tagnak minden esetben meg kell fizetnie az ellenérték különbözeti összegét.11 Mivel a német jogszabályok ezzel kapcsolatban az enyhe ,dürfen’ ige tilalmát használják és csak ,vissztérítés’-ről, ,megtérítés’-ről rendelkeznek, az ügylet semmissége, érvénytelensége számos szerző álláspontja szerint nem állapítható meg.
Flume óta a kérdés irodalma folyóiratok és kommentárok hosszú oldalain keresztül cizellálódott.12 Zöllner ezzel kapcsolatban kiemeli,13 a részvénytársaságban koncentrált vagyon nem az egyes részvényesek érdekét szolgálja, az egyes részvényesnek csak a mérleg szerinti eredmény közgyűlés határozata alapján megállapított osztalékra van joga - az alaptőkéhez a részvényes nem nyúlhat. A társaság alaptőkéje megőrzésének követelménye többek közt a társaság és a részvényes vagyona közti csúsztatások és a két különvagyon összemosása ellen is szolgál. Ez a vagyon kötött, a kötöttség legerősebben - a személyegyesítő társaságok és a kft. mellett - a részvénytársaságra vonatkoztatható.
A részvénytársasági jog minden kétséget kizáró kógens jellege az alaptőkét védő szabályozásban is alapvető jelentőséggel bír. Ennek két alapvető eleme van: 1. a részvényes kötelezettsége az alaptőkét megtestesítő betét - részvény kibocsátási értékének - szolgáltatására; 2. az alaptőke megtartásának védelmét biztosító szabályokra.
A kérdést eltérően közelíti meg Karsten Schmidt,14 napjaink német társasági jogának legátfogóbb szintézisét megalkotó szerzője.
Schmidt rendszerében és hatalmas összefoglaló művében külön fejezetben szerepel a részvénytársaság finanszírozása alapkérdéseinek taglalása: "Die Finanzverfassung der Aktiengesellschaft"15 ["a részvénytársaság finanszírozásának alkotmánya"]. Már ez a kitüntető, és a korábbi társasági jogi dogmatikában nem használatos kifejezés is arra utal, hogy ebben a részben Schmidt a részvénytársaság pénzügyi működésének ,alkotmányos’ alapjait tárgyalja. A kézikönyvben a GmbH részben ugyanez a téma kifejtésre került (a könyv 37. §-ban). Schmidt szerint vitatott, hogy a német részvénytársasági jog tőketeljesítésre és - megőrzésre vonatkozó szabályai az egyre inkább a tőkepiaci elvárások felé tolódó részvénytársasági jog igényeit kiszolgálják-e, jóllehet ezek az előírások nem csak a tőkepiac szereplőire érvényesek.16 A részvényes nem mentesíthető a tőkeszolgáltatás kötelezettsége alól [AktG 66. § (1) bek. 1 mondat17] és a törvény számos előírása azt célozza, hogy tényleges vagyoni szolgáltatás történjen a részvénytársaság részére. Ide sorolandó például, hogy a részvényes beszámítással nem teljesítheti befizetési kötelezettségét (tényleges fizetés szükséges.) A beszámítás tilalmához kapcsolódó már száz éves bírói gyakorlat is azt hangsúlyozta, hogy csak kivételes esetben, amikor a társasággal szemben lejárt, likvid és teljes értékű követelése van a részvényesnek, akkor lehetséges külön megállapodással a két követelést egymással összevezetni.18
A részvényesnek a pénzszolgáltatást a részvénytársaság igazgatóságának rendelkezésére kell bocsátania [AktG 36. § (2) bek.19], amelynek értelmezése körül más számos bírói ítélet született. Schmidt szerint a szabály célja nem az igazgatóság hatalmának csorbítása, pld. a tőke-emelés során születhet olyan döntés, hogy a befizetendő pénzt az rt.-nek mire kell felhasználnia, hanem inkább arról lehet szó, hogy színlelt ügyletekkel a befizetés kötelezettségétől a részvényes ne tudjon szabadulni.20 A fizetésnek a társaság számlájára kell történnie, hitelező részére történő teljesítés nem elfogadott.21 A részvényes akkor teljesíti kötelezettségét, ha az általa szolgáltatott pénz felett ő már nem diszponálhat és nem rendelkezhet, hanem csak a társaság.22
Schmidt szerint a részvénytársasági jogban a szankciót az AktG 62. §-a23 mondja ki, mely szerint a tagnak vissza kell fizetnie a tiltott kifizetés összegét. Nem világos, hogy a "Rückgewähr" pontosan mit is jelent24 - természetbeni visszajuttatást, vagy vagyoni visszatérítést. Szerinte inkább ez utóbbiról van szó, a tőke szabályok a vagyon megtartásának, nem pedig konkrét vagyontárgyak megőrzésének kötelezettségét mondják ki. Schmidt is megemlíti, hogy a számos szerző szerint érvénytelenségről van szó, ezért a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti visszakövetelés illeti meg a társaságot. A szerzők másik csoportja szerint viszont felesleges semmisségről beszélni, a semmisség csak speciális esetekben állapítható meg, a szankció, hogy a jogosulatlan fizetést a tagnak vissza kell fizetni.25 Ezt az támasztja alá, hogy a tőkevédelem az vagyonvédelem, nem pedig dologi jogi védelem - teszi hozzá. Maga az ügylet nem tiltott, csak a tőkekivonás ilyen módja - erre a nagyon finom eltérésre hívja fel a figyelmet Schmidt - szerinte a teljes jogügylet megsemmisítése túlmegy a jogszabály célján. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyáltalán nem az érintett részvénytársaság képviseleti hatalmával éltek vissza, tehát akik ezt az ügyletet kötötték, azoknak erre nem volt felhatalmazásuk - ezért a képviseleti hatalom érvénytelen ebben az ügyben.26
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
