A közjegyző az általa végzett hatósági jogszolgáltató tevékenység gyakorlása során számtalan rendhagyó és érdekes üggyel találkozik a hétköznapokban. Általános az a tendencia, hogy a gazdasági élet és a társadalmi viszonyok fejlődése miatt a jogi szabályozás is nagymértékben felgyorsul, összetetté válik. Ezek a folyamatok egyúttal azt is eredményezik, hogy számos és egymástól igen eltérő jogterületen van szükség közjegyzői közreműködésre. Természetesen a jelen írás keretei között lehetetlen lenne felsorolni mindazokat a jogszabályokat, amelyek kapcsán a közjegyző eljárhat, vagy ahol a közjegyző személye, mint közreműködő vagy érintett fél felmerül.
Mindenesetre meggyőződésem az, hogy a kollégák is egyetértenek velem abban, ha azt mondom: A közjegyzőnek a hétköznapok joggyakorlata során egy kicsit mindenhez értenie kell. Az eljárási kötelezettségünk alapján a hozzánk forduló ügyfeleket részlehajlás nélkül - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - világos, érhető és legfőképpen jogilag megalapozott tájékoztatásban kell részesítenünk a felmerülő ügyek kapcsán.
A jelen újságcikk apropóját is a hétköznapok adták, az ennek keretében elemzett kérdések egy aláírási címpéldány elkészítése során merültek fel. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy az itt leírtak más közjegyzői tanúsítványok, vagy ügyleti okiratok elkészítése során is hasznos tanulságul szolgálhatnak a közjegyzők számára.
A konkrét ügyben egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság megválasztott ügyvezetője kért fel arra, hogy egy folyamatban lévő peres eljárásban kiadott bírósági hiánypótló végzésnek megfelelően hitelesítsem a névaláírását egy aláírási címpéldányon.
Mindenekelőtt tehát a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény alapján előírt azonosítási kötelezettségemnek megfelelően meggyőződtem a külföldi állampolgárságú ügyfél személyazonosságáról a bemutatott érvényes útlevél alapján, majd rögzítésre kerültek a törvény által előírt adatok, azaz az ügyfél családi és utóneve, lakcíme, születési helye, ideje, állampolgársága, anyja születési neve, illetve azonosító okmányának típusa és száma.
Ezt követően az ügyfél által képviselt jogi személy vonatkozásában - a pénzmosási törvénynek megfelelően - a 30 napnál nem régebbi társasági iratok alapján megvizsgáltam azt, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte-e. Ennek során rögzítésre kerültek a törvény által előírt adatok, azaz a jogi személy neve, székhelye, főtevékenysége, azonosító okiratának száma, a képviseletére jogosult neve és beosztása, illetve a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai.
Az ügyfél azonosítása során megállapítottam, hogy az érintett cég létező és bejegyzett gazdasági társaság, illetve az ügyfelek kijelentésének megfelelően felszámolás alatt áll. Az ügyfelet nyomban tájékoztattam arról, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társaságokat főszabály szerint a felszámoló képviseli. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok és bírósági döntések tüzetes áttekintése ahhoz, hogy megalapozottan állást foglalhassak a - felszámolás alatt álló gazdasági társaság ügyvezetője részére kiállított - aláírási címpéldány elkészítésének kérdésében.
A szóban forgó kérdés eldöntésének érdekében tehát az alkalmazó közjegyzővel, azaz dr. Kapási Olgával közösen átbeszéltük az ügyet, megvizsgáltuk a vonatkozó jogszabályokat és bírósági gyakorlatot.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 34. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, a felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni. Vagyis azokra a jognyilatkozatokra nézve fennmarad az adós gazdasági társaság törvényes képviselőjének korlátozott képviseleti joga, amelyek nem kapcsolatosak a gazdálkodó szervezet vagyonával, illetve amelyeket jogszabály nem utal kizárólagosan a felszámoló biztos hatáskörébe.
A Csődtörvény maga is meghatároz - a gazdálkodó szervezet vagyonára nem vonatkozó - olyan nyilatkozatokat, amelyeket a felszámolásban érintett Adós a törvényes képviselője útján megtehet. Az Adós képviselője például a törvény 41. § (1) bekezdése alapján a hitelezőkkel megkötendő egyezséget kezdeményezhet. A Csődtörvény, illetve a Polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cégképviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - tehát csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. [Lásd 1998. évi 355. BH]
Továbbmenvén, a Csődtörvény 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen az Adós képviselője a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője, azaz a taggyűlés által kijelölt személy nyújthat be. A Legfelsőbb Bíróság az 1999. évi 326. számú Határozatában megállapította, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet.
A ügyfelet tájékoztattuk az elemzett jogszabályhelyekről, aki természetesen nem vitatta az álláspontunkat, miszerint a felszámolás alatt álló gazdasági társaság által - a fentieknek megfelelően - megválasztott ügyvezető képviseleti joga a törvény rendelkezései alapján nem terjedhet ki a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra. Az ügyfél által bemutatott okiratokból és a vonatkozó jogszabályi előírásokból dr. Kapási Olga közjegyzővel együtt megállapítottuk, hogy az adott esetben az aláírási címpéldány elkészítését a bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban történő felhasználás indokolja, a közjegyzői közreműködést pedig nem lehet megtagadni. Az ügyfelek természetesen tudomásul vették a közjegyzővel közösen előadott tájékoztatásunkat, miszerint az általam elkészítendő aláírási címpéldány csak a jogszabályi keretek által meghatározott korlátok között használható fel.
A fentieket követően készült el az aláírási címpéldány, mely a hatályos cégadatokkal összhangban tartalmazta azt a megjelölést, hogy a gazdasági társaság felszámolás alatt áll. Az a tény, hogy a "felszámolás alatt" megjelölés szerepel a névaláírási nyilatkozaton, kijelöli azokat a kereteket, amelyek között - a vonatkozó és a fentiekben megjelölt jogszabályoknak megfelelően - az Adós gazdasági társaság megválasztott képviselője eljárhat. Az ügyvezetői státusz pedig ebben az esetben természetesen nem azt jelenti, hogy a képviselő jogosult lenne bármely, a társaság vagyonát érintő nyilatkozatot megtenni. Éppen ellenkezőleg, a megválasztott ügyvezető a törvény alapján jogosult megtenni olyan - a gazdálkodó szervezet vagyonát nem érintő - nyilatkozatokat, amelyeket a felszámolásban érintett Adós a képviselője útján megtehet. [Lásd 1998. évi 355. BH]
Mindannyian tudjuk, hogy az aláírási címpéldányon történő névaláírás hitelesítése során a közjegyző ténytanúsítványt készít, nem pedig ügyleti okiratot. A ténytanúsítvány keretében az aláíró személyének azonosítása mellett a közjegyző kizárólag az aláírás valódiságát tanúsítja. Az aláírási címpéldány tehát képviseleti jogot nem keletkeztet, és a képviseleti jog fennállását nem is igazolja. Ugyanakkor - az esetleges félreértések elkerülése érdekében - a jövőben célszerű lehet feltüntetni az aláírási címpéldányon azt a tényt, hogy az abban megnevezett ügyvezető képviseleti joga korlátozott, cégjegyzési joga nem terjed ki a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Mikó Ádám közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
