Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Ferge Zsigmond: Bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés (GJ, 2026/9-10., 48-56. o.)

https://doi.org/10.59851/gj.34.9-10.7

Absztrakt - Bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés

Az Európai Bíróság Finansinspektionen és a Carnegie Investment Bank AB ügyben hozott ítélete[1]

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet ("MAR") szerinti bennfentes információ fogalma és megsértése - Konkrét személynek a bennfentesek jegyzékébe való felvétele és okai - Az eset értékelése. Az alábbiakban ismertetésre kerülő Finansinspektionen és a Carnegie Investment Bank AB C-363/24. sz. ügy középpontjában az a kérdés állt, hogy a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet ("MAR")[2] szerinti bennfentes információ fogalma miként értelmezendő abban az esetben, amikor a piac valamely szereplője nem magát a mögöttes üzleti vagy pénzügyi tényt ismeri meg, hanem egy olyan közlést kap, amelyből arra lehet következtetni, hogy valaki bennfentes információ birtokába került. A svéd legfelsőbb bíróság által előterjesztett kérdések annak tisztázására irányultak, hogy a kibocsátó részéről küldött olyan értesítés, amely szerint egy adott személyt felvettek a bennfentesek jegyzékébe, és emiatt nem jogosult a kibocsátó részvényeinek értékesítésére, önmagában is minősülhet-e bennfentes információnak, még akkor is, ha a felvétel konkrét okát nem tartalmazza.

Kulcsszavak: bennfentes információ; bennfentesek jegyzéke;

Abstract - Insider Trading and Market Abuse

Abuse Judgment of the European Court of Justice in the case of Finansinspektionen and Carnegie Investment Bank AB

Insider dealing and market abuse Judgment of the European Court of Justice in the case of Finansinspektionen and Carnegie Investment Bank AB Case C-363/24 focused on the question of how the concept of inside information under Regulation (EU) No 596/2014 on market abuse ('MAR') should be interpreted in a situation where a market participant does not know the underlying commercial or financial fact itself, but receives a communication from which it can be concluded that someone has come into possession of inside information. The questions submitted by the Swedish Supreme Court sought to clarify whether a notification from an issuer stating that a person has been included in the list of insiders and is therefore not entitled to sell the issuer's shares could in itself constitute inside information, even if it did not state the specific reason for the inclusion.

Keywords: insider information; list of insiders;

I. Bevezetés

A jelen ügybeni előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a svédországi legfelsőbb bíróság - a Högsta domstolen - a svéd pénzügyi felügyeleti hatóság, a Finansinspektionen és a Carnegie Investment Bank AB svédországi székhelyű pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő bank közötti jogvita keretében terjesztette elő az Európai Bírósághoz (a továbbiakban: EUB). A Carnegie-t az 596/2014 rendelet 8. és 14. cikke értelmében vett bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése miatt azon másodfokú ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet volt hivatott elbírálni, amely felmentett egy bennfentes kereskedelemmel vádolt bankot.

A jogvita alapvető kérdése volt, hogy a bank által felhasznált információ tartalmánál fogva ténylegesen bennfentes információnak minősül-e. Az ügy hátterét a Starbreeze AB nevű a globális pénzügyi piacot megcélzó svéd tőzsdei társaság, annak vezető tisztségviselője, BAK (természetes személy), a Varvtre AB, valamint a Carnegie Investment Bank AB közötti jogviszony képezte.

Az EUB-nak az ügyben különösen azt kellett meghatároznia, hogy kellően pontos volt-e egy e-mailben kapott közlés, amely arról nyújtott tájékoztatást, hogy egy vállalkozás meghatározott vezetőjét felvették a bennfentesek jegyzékébe, és hogy e személy nem adhat el e vállalkozás pénzügyi eszközeiből.[3]

Az EUB a bennfentes információ "pontosságáról", mint az 596/2014 rendelet 7. cikk (1) és (2) bekezdésben meghatározott fogalom egyik eleméről korábbi ítéletében már határozott[4]. A jelen ügyben az EUB-nak lehetősége nyílt ítélkezési gyakorlatának kiegészítésére.[5]

II. Az ügy tényállása

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint, a jelen ügy tényállásának időpontjában BAK volt a Varvtre AB tulajdonosa, és egyben a Starbreeze AB vezérigazgatója, egyben annak jelentős részvényese is, amely egy tőzsdén jegyzett, videojátékokat fejlesztő svéd társaság volt.

A Varvtre "letéti kölcsönre" vonatkozó szerződést kötött a Carnegie-vel. Ennek értelmében a Carnegie számlájára biztosítékként elhelyezett részvények elzálogosításáért cserébe a Varvtre a Carnegie-től hitelt kapott. E szerződés szerint a Varvtre 35 millió svéd korona (SEK) - hozzávetőleg 3 275 131 euró - hitelt kapott a Starbreeze részvényeinek egy bizonyos összeg erejéig történő elzálogosítása fejében. E szerződés előírta, hogy ezeket a részvényeket csak egy bizonyos szintig lehet jelzáloggal terhelni, és ha a hitelbiztosíték már

- 48/49 -

nem kielégítő, a Carnegie jogosult volt arra, hogy e szerződést az azonnali visszafizetés elérése érdekében felmondja. Ilyen körülmények között a Carnegie jogosult volt a zálogletétet is saját belátása szerint használni.

A Starbreeze részvényei árfolyamának esése miatt a Varvtre Carnegie-nél fennálló hitele túlzott mértékben fedezetlenné vált. 2018. november 14-én a túlzott mértékű fedezetlenség körülbelül ötmillió SEK-re (hozzávetőleg 467 875 euró) rúgott. Másnap reggel a Carnegie az érintett szerződés rendelkezései alapján eljárást indított a Starbreeze Varvtre által zálogba helyezett részvényeinek értékesítésére.

2018. november 15-én 13 óra 32 perckor a Starbreeze kommunikációs vezetője, aki a Carnegie-vel kapcsolatban BAK-nak és a Varvtrének is segítséget nyújtott, e-mailt küldött a Carnegie-nek amelyben közölte, hogy BAK-ot felvették a Starbreeze "átláthatósági nyilvántartásába", és 13 óra 33 perctől nem végezhet értékesítési ügyleteket. 13 óra 35 perckor a Starbreeze-nél jegyzék készült a bennfentesekről, amelybe 13 óra 37 perckor felvették BAK-ot. A Carnegie azzal érvelt, hogy az e-mailben szereplő információk nem voltak helytállóak, mert annak elküldésekor BAK e jegyzékben még nem szerepelt.

A Starbreeze kommunikációs igazgatójának nyilatkozatai szerint BAK-nak az ezen jegyzékbe való felvételét az a körülmény indokolta, miszerint tájékoztatták arról, hogy a Starbreeze pénzügyi igazgatója lemondott. A 2018. november 15-i e-mail azonban nem tartalmazott semmilyen információt arról, hogy miért vették fel BAK-ot a Starbreeze bennfenteseinek jegyzékébe. E tekintetben a Carnegie szerint semmilyen, a Starbreeze-hez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, bennfentesnek minősülő információ nem létezett, továbbá azzal érvelt, hogy az e pénzügyi igazgató lemondására vonatkozó információ nem minősül bennfentes információnak.

Miután a Carnegie megkapta a 2018. november 15-i e-mailt, felfüggesztették a Starbreeze részvényeinek értékesítésére irányuló, ugyanezen a napon délelőtt indított eljárást. A Carnegie délután folytatta ezt az értékesítési eljárást. Ezen időpont és 2018. november 19. között az e részvények értékesítéséből származó bevétel teljes összege valamivel több mint tizenhatmillió SEK (hozzávetőleg 1 497 202 euró) volt. A Varvtre számára az eladás körülbelül 4,9 millió SEK (hozzávetőleg 426 000 euró) összegű veszteségenyhítést jelentett. 2018. november 23-án a Starbreeze sajtóközleményt adott ki, amelyben többek között azt közölte, hogy árbevétele elmaradt a várttól, és hogy pénzügyi igazgatója ezt a tisztséget már nem tölti be.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére