Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Gyarmathy Judit - Sándor-Szőke Zsuzsanna: Országos konferencia az új polgári perrendtartás tapasztalatairól (JK, 2019/11., 467-468. o.)

1. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Magyar Jogász Egylet (MJE) szervezésében 2019 tavaszán 20 helyszínen, közel 1800 bíró, ügyvéd, ügyész, jogtanácsos, közjegyző, végrehajtó résztvevővel "Az új Polgári perrendtartás alkalmazásának gyakorlati kérdései" címmel konferenciasorozat zajlott, melynek záróeseményére 2019. június 17-én került sor a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében.

2. Handó Tünde, az OBH elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat életre hívását az a meggyőződés vezérelte, hogy a 60 év után megújuló perrendi szabályok hatályosulásának vizsgálata keretében közösen, egymás gondolkodását, érveit megismerve, a már kialakult egységes joggyakorlatot megerősíteni, az esetlegesen széttartó nézeteket, értelmezéseket pedig közelíteni szükséges a közjó megvalósítása érdekében. Rámutatott, hogy a perrend kodifikációja során is folyamatos volt az együttműködés a jogalkotóval, és a társ hivatásrendekkel. A kodifikációs folyamatban több mint 100 bíró vett részt, bírói szakmai és igazgatási tudását a sikeres jogalkotás szolgálatába állítva. A bírósági szervezet sikeres felkészülését követően kiemelt feladat az eredményes és zökkenőmentes átállás az új perrend egységes alkalmazására, ennek elősegítésére hozta létre az OBH elnöke Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoportot. E munkacsoport fő feladatai közé tartozik pilot helyszíneken vizsgálatok, elemzések végzése, jogszabály-módosítási javaslatok összegyűjtése, határozat-mintatár (benchbook) elkészítésének koordinálása, előkészítő anyagok készítése a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása (CKOT) számára, jogértelmezési kérdések gyűjtése és eljuttatása a szakmai testületek és az egységes jogalkalmazásért felelős Kúria részére. A Kúria ilyen igazgatási jelzések alapján a keresetlevél visszautasításának gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportot állított fel.

A statisztikai adatokat elemezve megállapította, hogy a jogkereső állampolgárok bíróságokba vetett bizalma töretlen, a kódex hatálybalépését követő csökkenés után az új ügyek érkezése már folyamatosan növekszik, az új Pp. alá tartozó ügyek 57%-a 1 éven belül befejeződött, így az időszerű ügyintézés is biztosított. A kódex hatályosulását támogató munkafolyamat fontos eredménye, egyben a jogalkotóval való jó együttműködés példája, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felek által használt keresetlevél-formanyomtatvány rövidebbé és egyszerűbbé vált, a személyi állapotot érintő perek egyszerűsítésére és gyorsítására vonatkozó szabályokat érintő, a bíróságoktól származó módosító javaslatot pedig hamarosan tárgyalja a parlament. Többéves erőfeszítés ért célt továbbá azzal, hogy az OBH elnökének kezdeményezésére a keresetlevél visszautasítása esetén az eljárás 2018 novembere óta illetékmentes.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy meggyőződése szerint a bírói jogértelmezésnek egyszerre kell megvalósítania az alanyi magánjogok érvényre juttatását és a jogrend védelmét, nem jelent jó megoldást sem a szigorú, betű szerinti értelmezés, sem a jogi norma szövegétől való teljes elszakadás. Ezek között a helyes arány megtalálása a jogalkalmazás művészete, melyhez az Alaptörvény 28. cikke iránymutatásul szolgál.

3. Sárközy Tamás, egyetemi tanár, az MJE elnöke "Az új Pp. a jogtudomány szemszögéből" című beszédében hangsúlyozta, hogy az új Ptk. mint anyagi jogi kódex megalkotását követően jogalkotási szükségszerűség volt az alapvető eljárási kódexek, így az új Pp. életre hívása, mégpedig azzal a szemlélettel, hogy az eljárásjognak az anyagi jog érvényre juttatását kell szolgálnia. A legfontosabb változások között kiemelte az elektronizáció terjedését és az új kódex egyezség létrehozására ösztönző szemléletét, azonban vitathatónak látja a bíró szerepének háttérbe szorítását és a bizonyítással kapcsolatos terheknek a jogi képviselőre hárítását, mely véleménye szerint a perek számának csökkenéséhez vezethet. Álláspontja szerint maradandó, értékálló, magas színvonalú kódex született meg, melynek bevezetésekor teljesen természetes, hogy vannak gyakorlati problémák, szakmai viták is. Megosztotta a hallgatósággal az általános eljárásjog kodifikálásával kapcsolatos hiányérzetét, mely kódex a közös eljárási pontok révén a jogászok egységesebb szemléletét ösztönözhetné.

4. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos, egyetemi tanár a törvény-előkészítő szemszögéből, "Az új Pp. hatályosulásának tapasztalatai" címmel tartott előadásában rámutatott arra, hogy az eltelt rövid időre tekintettel a hatályosulás körében még széles körű tapasztalatokról nem beszélhetünk, a teljes körű megértéshez, az összefüggések megtalálásához még időre van szükség. A miniszteri biztos szerint a kezdeti jogalkalmazási nehézségek egymás után oldódnak meg, és sikerült elindulni azon az úton, ahol az új Pp. képes megmutatni, milyen előnyei vannak. Az ügyérkezési adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az érkezés csökkenése

- 467/468 -

több tényezőnek köszönhető. Objektív tényező a fizetési meghagyásos útra tartozó értékhatár felemelése, valamint a perelterelést erősíti a közjegyző előtti egyezségi eljárás lehetősége is. Kétségkívül érkezést csökkentő hatása van az új szabályoktól való idegenkedésnek is, mely utóbbi egy változás természetes velejárója.

Üdvözölte a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának felállítását a keresetlevelek visszautasítása témakörében, melyet a régiónként eltérő jogalkalmazási gyakorlatok is indokolnak. Az OBH elnökéhez csatlakozva az együttműködés fontosságát és eredményességét emelte ki a keresetlevél-nyomtatvány átalakítása, a személyállapoti perekkel kapcsolatos módosító javaslatok, valamint a keresetlevél visszautasításának illetékmentessége körében. A jogértelmezési kérdésekkel foglalkozó testületek munkájának fontosságát hangsúlyozva jelezte, hogy a CKOT egyes állásfoglalásait illetően észlel egyfajta elszakadást az új Pp. szabályaitól, és óvta a jogalkalmazókat "árnyék-Pp." kialakításától. Az általános eljárási kódexre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette, hogy az új Pp. és Kp. vonatkozásában ez az elképzelés megvalósultnak mondható, hiszen a Kp. rövidebb terjedelme a Pp.-re való számos visszautalásnak köszönhető. Végezetül megköszönte valamennyi hivatásrend együttműködését, és reményét fejezte ki, hogy az új Pp. betölti azt a célt, ami miatt megalkották.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére