Az interneten keresztül megvalósuló személyiségi jogi jogsértés sértettje kártérítésért a lakóhelye szerinti tagállam bíróságához is fordulhat - mondta ki az Európai Bíróság két összevont ügyben hozott ítéletében. Az alperesek mindkét eset kapcsán vitatták az eljáró bíróság joghatóságát, arra hivatkozva, hogy nincs kellően szoros kapcsolat egy tagállamban történt internetes közzététel és egy másik tagállam területén a jó hírnévben okozott állítólagos kár között. A Bíróság szerint valamely tartalom interneten való közzététele különbözik a nyomtatott sajtótermékek területileg behatárolt terjesztésétől, mivel e tartalmat az egész világon nyomban letöltheti meghatározhatatlan számú felhasználó. Ez növeli a személyiségi jogi jogsértések súlyát, másrészről megnehezíti a jogsértésekből eredő kár tényleges helyének megállapítását. E körülmények között az állítólagos kárt azon hely szerinti bíróság tudja leginkább megítélni, ahol "a sértett érdekeinek központja" található, így a sértett lakóhelye szerinti bíróság hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió területén okozott teljes kár megtérítésének elrendelésére, egyben kimondja, hogy az "érdekközpont" természetes személyek esetében általában megfelel a lakóhelynek. Emellett a Bíróság azt is kiemeli, hogy a sértett bármely más, olyan uniós tagállam bíróságához is fordulhat, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető, vagy hozzáférhető volt. Ebben az esetben azonban a megkeresett bíróság nem az egész EU-ban, hanem kizárólag a bíróság helye szerinti állam területén bekövetkezett kár elbírálására lesz jogosult. (Prim.hu)
A köznyelvben Stopping Online Piracy Act néven ismert, amerikai internetes kalózkodás elleni törvény tervezete még a nagy vihart kavart elődjénél is szigorúbb javaslatokat tartalmaz. A republikánus és demokrata képviselők által egyaránt támogatott tervezet teljes neve Enforcing and Protecting American Rights Against Sites Intent on Theft and Exploitation Act a jól hangzó E-PARASITE rövidítést viseli, és sokkal szélesebb skálán határozza meg célpontjait, mint az eddigi szabályozás. Az előterjesztés már nem csak azokat a weboldalakat tekinti üldözendőnek, amelyek elsődleges, vagy kizárólagos tevékenysége jogsértő, hanem minden oldalt, ahol jogsértő tartalom bukkan fel. Ezekért közvetlenül a szolgáltatókat teszi felelőssé, ha azok nem tudják azonosítani a jogellenes tartalmat hozzáférhetővé tevő felhasználót. Ennek megfelelően a tárhelyszolgáltatók, keresőmotorok, blogszolgáltatók, kép- és videómegosztó oldalak fenntartóinak egyben bíróságként és rendőrségként is el kellene járniuk, vagy büntetésre számíthatnak. A törvény a Kínai Nagy Tűzfalhoz hasonló, egy folyamatosan frissített feketelistára helyezett oldalakkal szembeni cenzúrarendszert is bevezetne, amely az államok területén kívül elhelyezett szerverekről érkező jogsértő tartalomhoz való hozzáférést hivatott meggátolni. A listára került oldalakra mutató linkeket más weboldalakról, blogkommentekből, és a keresők találati listáiról is a törvény erejével töröltetnék. A példátlan szigorítás további elemeként pénzügyi blokádot is bevetne, az amerikai online hirdetéskiszolgáló rendszereket, és a Paypalhoz hasonló netes fizetési megoldásokat kötelezné, hogy feketelistás oldalakkal szakítsák meg a kapcsolatot. Az elvárások összeegyeztethetetlenek a YouTube vagy a Twitter működésével, de valószínűleg a gyakorlatban betarthatatlanok, és az amerikai alkotmányba is ütközhetnek, mindezek ellenére a szigorúbb online törvényekért régóta nagy erővel lobbizó szórakoztatóipari cégek kitörő örömmel fogadták a tervezetet. (Index.hu)
Az új olasz e-kereskedelmi törvény tervezete szerint a szolgáltatókat köteleznék a tartalomszűrésre, és adatbázisokat kellene építeniük az olyan szolgáltatást kínáló oldalakról, ahol szerzői jogi, márkavédelmi visszaélések, illetve szabadalommal kapcsolatos bűncselekmények történnek. A szankciók között szerepel, hogy a jogsértéssel meggyanúsított felhasználókat akár azonnal, mindenféle jogi eljárás nélkül lekapcsolhatják az internetről. A francia szabályozásnál is szigorúbb, az ACTA szerződés (Anti Counterfeiting Trade Agreement) egyik korábbi verziójára emlékeztető olasz tervezet jogászok szerint több elemében jogellenes, a való életben alkalmazhatatlan, ráadásul katasztrofális hatással lenne az internetszolgáltatói iparágra. (Index.hu)
Az európai vállalatok 99,8%-át adó kis- és közepes vállalkozások alulinformáltak és bizalmatlanok a digitális megoldásokkal szemben - derült ki egy, a 2011. harmadik negyedévben végzett nemzetközi felméréséből. A 661 válaszadó véleménye alapján az e-kereskedelem, e-számlázás, a közösségi hitelezés és a cloud computing még mindig csak a nagyvállalatok által ismert technikák. Becslések szerint a teljes európai kereskedelem alig két százalékát teszi ki az elektronikus kereskedelem, és évente a számlák mindössze öt százaléka kerül kizárólag elektronikusan kibocsátásra. A felmérésből jól látható például, hogy amíg a Skandináv országok szívesebben használják az elektronikus számlázást, addig ez a kelet-európai országokban már kevésbé elterjedt. Az eredményeket a magyar és a kelet-európai cégek a magas ár, és az állami ösztönzés hiánya mellett az online biztonsági kockázatokat és a tájékozatlanságot jelölték meg gátló tényezőként. Az összes megkérdezett 48 százaléka még nem hallott a cloud computingről, de 55 százalékuk számára ismeretlen az egyes személyek között közvetlenül, a klasszikus pénzintézetek közvetítése nélkül online létrejövő pénzügyi tranzakció, a személyközi hitelezés is.
A felmérés rámutat, hogy a későbbi irányelvek kidolgozásakor figyelembe kell venni a regionális különbségeket és a szakértők véleményét is, mivel a kisvállalatok bevonása és mobilizálása kulcsfontosságú tényező az európai versenyképesség fenntartásához. (Prim.hu)
"Egy új, korszerű és egységes európai adatvédelmi jogra van szükség" jelentette ki Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa a német Zeitnak adott interjújában. Reding az Európai Bizottság alelnökeként az egységes európai adatvédelmi jog megalkotását és bevezetését tűzte ki célként már egy júniusi beszédében is, mivel véleménye szerint jelenleg "egy nagy összevisszaság" van a jogterületen. A probléma okát az 1995-ös adatvédelmi irányelv implementációjában látja, mivel az Európai Unió tagországai nagyon eltérő módon ültették azt át jogrendszereikbe. Elvárhatónak tartja, hogy a jövőben mindenki ellenőrizhesse az adatai felhasználását - még olyan világméretű adatkezelő cégek esetén is, mint a Facebook vagy a Google - sőt, a cégeknek kelljen bizonyítani, hogy az érintett adatait jogszerűen kezelték. Az információs társadalomba vetett bizalmat úgy erősítené a gyakorlatban, hogy aki meg akarja szerezni egy felhasználó adatait, annak előzetes beleegyezést kelljen beszereznie az információk gyűjtéséhez, és ezután is tájékoztatnia kell az illetőt arról, hogy mi történik majd az adataival. Mindenkinek joga lesz ahhoz, hogy bármikor töröltesse a róla tárolt információkat, valamint az internetes szolgáltatókra is kiterjesztené a 2009-ben a távközlési cégek számára előírt tájékoztatási kötelezettséget, azaz a cégeknek értesíteniük kellene az érintetteket, ha valaki illetéktelenül az adataikhoz juthatott. Az interjúban kiemelte, hogy az internet nem lehet egy jog nélküli terület, a szabadságnak ott a határa, ahol sérülnek a felhasználók személyiségi jogai. Az új szabályozás az internetes cégeknek is nagyobb jogbiztonságot adna, mivel nem kellene akár 20 tagállam helyi előírásainak megfelelniük, adatvédelmi hatóságánál regisztrálniuk, csak a székhelyük szerinti illetékesnél, a megkötött megállapodások pedig minden európai uniós tagországban érvényesek lennének. Az új adatvédelmi jogszabály erősítené az alapelveket, világosan szabályozná a felelősségi köröket és lehetőségeket nyújtana szankciókra is, de nem kíván az innovációk útjába állni. "Ez egy hatalmas munka, de hamarosan be fogom mutatni a jogszabály első tervezetét" - nyilatkozta a biztos. (SG.hu)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
