Dr. B. Gyurkó Brigitta[1]: Az Európai Unió műanyaghulladékokkal kapcsolatos intézkedései[1] (EJ, 2020/5., 1-8. o.)

I. Bevezető gondolatok

A mindennapi életünk során elképzelhetetlennek tűnik a műanyagok nélkülözése. Legyen szó akár a háztartásról, akár a gazdasági szféráról és - a szektorális besorolástól függetlenül - bármilyen csomagolás során igénybe vett műanyagról, a felhasználásuk nem ismer határokat.

Bár a műanyagok alkalmazása végtelen lehetőségek tárháza, az előállítás módja pedig egyszerű és olcsó, a probléma éppen ebből következik: költséghatékonyabb megoldásnak tekinthető a folyamatos gyártás, mint a hulladékként való kezelés. A deponálás környezeti szempontból nem kielégítő ártalmatlanítási módszer (tájseb, szennyezési góc, területfoglalás), az átlagos lebomlási idő ugyanis akár 200-1000 év[2] is lehet, így a környezetkárosító hatása jelentős. Az egyéb technológiákkal elvégzett ártalmatlanítás nagyobb anyagi teherként jelenik meg.

Az Európai Unió felismerte a fennálló helyzetben rejlő hibákat és stratégiai lépéseket tett:

1. A Bizottság 2015 decemberében benyújtotta a körforgásos gazdaságra[3] vonatkozó cselekvési tervet, valamint egy jogi aktusokat módosító jogalkotási javaslatot, amely többek között hulladékról szóló jogszabályi javaslatokat[4] is tartalmazott. Ezek közül több irányelvmódosítás[5] 2018. június 14-én hatályba is lépett, újragondolva az ágazat több, jelentős szegmensét.

2. 2018 januárjában a Bizottság a területet érintő újabb stratégiai dokumentumot tett közzé. Ez a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia.[6]

3. 2019. május 21-én az EU Tanácsa hivatalosan is elfogadta az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó irányelvet.[7]

E munkámban a cselekvési tervben elkezdett, a stratégián át, az irányelvig vezető folyamatot és a célokat szeretném röviden bemutatni, választ keresve arra a kérdésre, hogy a kialakult problémák megoldása érdekében hajlandóak vagyunk-e átállni egy körkörös modellre és egyben egy alternatív alapanyagra,[8] amely kizárni és helyettesíteni tudná a világszerte keletkező 350 millió tonna[9] műanyag hulladékot. Az említett dokumentumok összefoglalásával, valamint a korábbi, európai hulladékpolitikával való kapcsolat megvilágításával kívánok rámutatni az új, jogi szabályozás lehetőségére, illetve a tagállamok - köztük hazánk - előtt álló jogalkotási és egyéb feladatok súlyára.

II. A szabályozási előzmények

Az Európai Unió eredeti rendeltetése szerint gazdasági célú közösség volt, ezért nem meglepő, hogy a környezetvédelmi politika kialakítására[10] csak 1972-ben került sor.[11] Az Európai Unió hulladékra vonatkozó szabályozása 1975-ben[12] vette kezdetét, rendszere azóta[13] nagymértékben átalakult.[14] A kezdeti, egyszerű problémafelismerő véleményektől és ajánlásoktól eljutottunk a konkrét irányelvi (illetve egyes tárgykörökben rendeleti) szabályozásig, amely már pénzügyi szankciókat is tartalmaz.

Ha az EU hulladékokkal kapcsolatos céljait vesszük vizsgálat alá, akkor megállapíthatjuk, hogy - a körforgásos gazdaság, illetve a műanyagstratégia előtt - négy intenció jellemezte az EU környezetpolitikáját, amelyekben felfedezhető a fokozatos evolúció:

1. erőforrás-hatékonyság,

2. a hulladékkeletkezés megelőzése,

3. hulladékáram-specifikus jogszabályok létrehozása,

4. a hulladékkezelés és ártalmatlanítás jogi keretek közé szorítása.

Az erőforrás-hatékonyság előtérbe helyezése 2005-ben következett be a Tematikus stratégia a természeti erőforrások fenntartható használatáról című közleményben.[15]

A Tematikus stratégiában foglaltak szerint: ha Európában folytatódik az erőforrások felhasználásának jelenlegi üteme, akkor a környezet állapotának romlása hasonlóképpen alakul. Támogatja az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a környezeti szempontokat integrálni a természeti erőforrások felhasználásán keresztül a környezetre kiható egyéb politikákba, azonban nem tesz kísérletet konkrét kezdeményezésekre.

Az erőforrás-hatékony Európa megvalósítása része az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos kezdeményezésének.[16] Figyelembe veszi a Tematikus stratégia és az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája[17] tekintetében történt előrehaladást, és keretet hoz létre a jövőbeni fellépések tervezéséhez, végrehajtásához.

- 1/2 -

A hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó törekvések már jogi szabályokban gazdagabb területet képeznek. A célok elérése érdekében született meg a 2008/98/EK hulladék keretirányelv, amely megteremtette a máig érvényben lévő hulladékhierarchiát. Logikailag a Tematikus stratégiát követi, egyben hatályon kívül helyezi a korábbi, hulladékügyi keretirányelvet (2006/12/EK), a veszélyes hulladékokról (91/689/EGK) és a hulladékolajokról szóló (75/439/EGK) irányelveket. Meghatározza a hulladékkezeléssel kapcsolatos, alapvető fogalmakat és definíciókat, többek között a hulladék, az újrafeldolgozás és az újrahasznosítás definícióját.

Az illegális hulladékszállítás továbbra is súlyos problémát jelentett (és jelent mind a mai napig), ezért a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendeletet módosító, 660/2014/ EU rendelet már egységesebb végrehajtásra törekszik. Megerősítette a hatályos jogszabályok ellenőrzési rendelkezéseit, szigorúbb követelményeket szabott a nemzeti felügyeletre és tervezésre[18] vonatkozóan.

A hulladékáram-specifikus jogszabályok - függetlenül a tárgykörüktől - közös jellemzője, hogy csökkenteni kívánják a hulladék mennyiségét, a környezeti és egészségkárosító hatásokat, illetve növelni az újrafeldolgozás arányát.[19] Ezek előírásai már konkrétak, problémaspecifikusak, azonban szankciót nem helyeznek kilátásba.

A műanyagok előtérbe kerülése előtt, a legátfogóbb szabályozási területtel a deponálás rendelkezett: a hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK) már komplexen kezeli a problémát; felszíni, felszín alatti vizeket, a talajt, a levegőt, valamint az emberi egészséget érő káros hatásokat is számításba veszi.

Abban az esetben, ha a hulladékra energiaként tekintünk, sajátos szabályozást igényel. A hulladék optimális módon történő égetése és együttégetése előnyökkel is járhat, de ha nem megfelelő a tüzelőberendezés, a kiszámított légfelesleg, esetleg az égéshő, akkor levegő-, víz- és talajszennyezés következhet be. Ennek kiküszöbölésére hivatott a 2010/75/EU irányelv.

A négy, említett környezetpolitikai irány kijelölése és megvalósítása terén a hivatkozott jogi aktusok fokozatosságot tükröznek, az általános véleményektől eljutottunk a specifikus irányelvekig, azonban mindez csupán a kezdete a 2050-re kitűzött, uniós célok megvalósításának.

A következőkben látni fogjuk, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó, újabb keletű dokumentumok kivétel nélkül tartalmazzák ezen célok mindegyikét, ezeket fejlesztették magasabb szintre, így terelve céltudatosan a tagállamokat egy fenntarthatóbb jövő felé.

III. Az anyagkörforgás megvalósítása - a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv

Gazdaságunk működése - és növekedése - függ a rendelkezésre álló erőforrásoktól. Ha egy lineáris rendszerben a termeléshez szükséges erőforrások nem hozzáférhetőek, akkor az sem növekedni, sem fejlődni nem képes.[20]

Az erőforráskészleteink szűkösek[21], így alkalmazásuk korlátozott ideig áll fent.[22] A kimerülésre való megoldásként tekinthetünk a körfolyamatokra, amelyeken keresztül biztosítható a termelési rendszerek fenntarthatósága.[23] A körkörös gazdasági modellek úgy nyújtanak fejlődési lehetőségeket, hogy az anyagkörforgáson belül biztosítják a fogyasztás lehetőségét. A körforgásos gazdaság koncepciójának lényege, hogy a termékekre, az alapanyagokra és az erőforrásokra értékként tekintünk, a hulladékok keletkezését pedig minimális szintre csökkentjük, ezzel valósítva meg egy fenntartható, karbonszegény, versenyképes és erőforráshatékony gazdaságot.

A lineáris gazdaságról való áttérés hozzájárul az EU versenyképességének javításához; elősegíti az új üzleti lehetőségeket; a termelés és fogyasztás hatékony, innovatívabb módjainak kialakításához vezet.[24] (A Bizottság szerint egyébként a jelenlegi CO2-kibocsátási szint csökkentése is elérhető - egy rövid időn belüli - modellváltással.[25])

Ahogy fentebb már említésre került, 2015 végén az Európai Bizottság elindított egy - tervei szerint - hosszú folyamatot, amelynek első lépéseként közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagját. A csomag két fő részből állt: egy közleményből "Az anyagkörforgás megvalósítása - a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv" címmel (a továbbiakban cselekvési terv), valamint a jogszabály-módosítási javaslatokból. A javaslatok a hulladékgazdálkodási célértékek felülvizsgálatára irányuló jogi kötelezettségek rögzítése érdekében születtek meg, illetve a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok korszerűsítésének célja, hogy kikényszerítse a lineáris gazdaságtól való elszakadást[26], növelje a fenntarthatóságot, csökkentse az ágazatból származó káros hatásokat.

A cselekvési tervben a Bizottság összefoglalta, hogy milyen intézkedéseket kíván hozni (milyen jogszabályokat fog alkotni, és milyen támogatásokat kíván elérhetővé tenni) a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás érdekében. Az intézkedések nemcsak a termékek életciklusának hulladék szakaszára, hanem a teljes életciklusra irányulnak. A közlemény melléklete az életciklus egyes szakaszaihoz hozzárendelve, határidőket is megjelölve sorolja fel a feladatokat.[27]

A cselekvési terv - a korábbi jogforrásokhoz és stratégiai dokumentumokhoz képest - célkitűzésekkel, számszerűsített arányokkal operál, illetve konkrét eszközöket is számításba vesz:

• 2025-re a települési hulladéknak legalább 55%-át újra kell hasznosítani; 2030-ra már 60%-ot, 2035-re 65-ot%;

• a csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os újrahasznosítási arányt kell elérni, ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára;

• a hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozóan kötelezően meghatározott célérték (2035-ra a települési hulladék legfeljebb 10%-a rakható le);

- 2/3 -

• az elkülönítetten gyűjtött hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének tilalma, amelyhez 2023-ra a biohulladék, 2025-re pedig a háztartásokban keletkező textil- és veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésének előírására van szükség;

• a hulladéklerakás visszaszorítására ösztönző gazdasági eszközök,

• egyszerűsített és továbbfejlesztett meghatározások és harmonizált számítási módszerek bevezetése az Unió egészében az újrahasznosítási arány kiszámítására,

• kötelező, ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bevezetése a termelők számára, hogy környezetbarátabb termékeket helyezzenek forgalomba, és támogassák a hasznosítási, újrafeldolgozási rendszereket (pl. a csomagolás, az elemek/akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések és az elhasználódott járművek esetében).

A százalékos célmeghatározások arra szolgálnak, hogy a tagállamok teljesítményének összehasonlítása megvalósítható legyen, illetve így ösztönözzék a szükséges beruházásokat. (Az EU a körforgásos gazdaság cselekvési tervét kiterjeszti a foglalkoztatáspolitikára, az éghajlati és energiakérdésekre, a szociális menetrendre és az ipari innovációra[28] egyaránt[29], azonban ezek a területek nem kerülnek vizsgálat alá e munka keretei között.)

Az uniós szintű fellépés irányt mutat a befektetéseknek, továbbá egyenlő versenyfeltételeket teremt, eltávolítja a nem megfelelő végrehajtásból eredő akadályokat, elmélyíti az egységes piacot, és kedvező feltételeket biztosít az innováció és valamennyi érdekelt részvételét illetően.

A cselekvési terv a hulladékszektor megreformálásáról még csak általánosságban beszélt az újrahasznosításról és a szelektív gyűjtés megvalósulásáról. A műanyagokkal szemben történő konkrét és határozottabb fellépés csak 2018-ban következett be.

IV. A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia

Az anyagkörforgás megvalósítása érdekében a Bizottság "A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia" című, 2018. január 16-i közleményében[30] arra a következtetésre jutott, hogy kezelni kell a műanyaghulladék folyamatosan növekvő keletkezése és a műanyaghulladék környezetbe (különösen a tengeri környezetbe) jutása jelentette problémát, annak érdekében, hogy a műanyagok életciklusa körforgásos legyen.[31]

Becslések szerint a tengeri hulladék több mint 80%-a műanyag. A vízben úszó hulladék nem kizárólag a partokat szennyezi, az élővilágra nézve is igen veszélyes: a nagyobb darabokba beleakadhatnak az állatok, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal. A táplálékláncon keresztül az emberek szervezetébe is bekerülhet a mikroműanyag, és ennek az egészségre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert.

Éppen ezen okokból kifolyólag az EU-ban a jövőben betiltandó termékek közé tartoznak a műanyag evőeszközök, a műanyag tányérok és szívószálak, valamint az expandált polisztirolból készült étel- és italdobozok, továbbá a fültisztító pálcikák.

2025-től kezdődően a tagállamokban kötelező erejű célkitűzés lesz érvényben arra vonatkozóan, hogy minden PET-palack legalább 25%-ban újrafeldolgozott műanyagot tartalmazzon. 2030-ra az összes műanyag palacknak legalább 30%-ban újrahasznosított anyagot kell tartalmaznia.

A stratégia 3. melléklete arra kéri a tagállamokat, hogy vállalásaik elküldésével egy időben szolgáltassanak adatokat arra vonatkozóan, hogy vállalásuk miként járul hozzá a mennyiségi célkitűzés eléréséhez. Az ilyen adatokat a Bizottság bizalmas adatként kezeli, és kizárólag a mennyiségi célkitűzés érdekében tett, összesített előrehaladás nyomon követésére használja fel. A vállalásokat minőség-ellenőrzésnek vetik alá, valamint értékelik megbízhatóságukat, és a megadott határidők betartására való alkalmasságukat.

A tengeri hulladékok[32] térnyerése elleni küzdelem érdekében globális, nemzetközi és regionális lépésekre is szükség van, ezért ezek finanszírozásban részesülnek.[33] A tengeri hulladék gazdasági károkat is okoz azon szektoroknak és gyáraknak, amelyek megélhetése a tengerektől függ: a műanyag-csomagolások mindössze körülbelül öt százaléka marad a gazdaságban, a többit gyakorlatilag kidobjuk. Ezért is egyre sürgetőbb, hogy a tervezett intézkedéseknek megfeleljünk.[34]

1. táblázat A stratégia végrehajtását célzó jövőbeni uniós intézkedések jegyzéke[35]

- 3/4 -

A stratégia 1. számú melléklete valamennyi intézkedést felsoroló listába gyűjtötte össze a célok eléréséhez szükséges fellépéseket, megfelelő ütemezési idővel.

A táblázat soraiból kitűnik, hogy a hulladékszektor valamennyi területén változások, fejlesztések várhatóak. Ahogy a cselekvési terv, úgy a műanyagstratégia is külön kiemeli a terméktervezés fontosságát, így az az ütemezés során is feladatként jelenik meg.

Ha számokkal szeretnénk szemléltetni a megoldandó problémát, akkor láthatjuk, hogy a világ műanyagtermelése az 1960-as évek óta hússzorosára nőtt, 2015-ben pedig elérte a 322 millió tonnát.[36] A következő húsz évben ez az érték várhatóan megduplázódik. Az uniós műanyagágazat 1,5 millió munkavállalót foglalkoztat, és 340 milliárd euró árbevételt termel.[37] (Kimutatható ugyanakkor, hogy az EU műanyag világpiaci részesedése csökken, míg más országoké - Kína[38], Malajzia - nő.[39])

A volumen mellett a másik probléma az újhasznosítás hiánya, illetve, hogy az abban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak. Ebben az esetben az életciklus végén a műanyagok - a körforgásos gazdaság elveinek ellentmondva - újrahasznosítás nélkül hulladékká válnak. E lineáris modellt követve, évente 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik.[40]

Az 1. ábra bemutatja, hogy a körforgásos gazdaság elvárásaival ellentétben, a hulladéknak csupán a 30%-át hasznosítják újra[41], és 31% kerül deponálásra. Ez egyrészt jelentős erőforrás-pazarlás, másrészt környezetkárosítás is, hiszen nem lebomló anyagról beszélünk. Alternatív megoldás a hulladékégetőben történő energetikai hasznosítás, azonban a műanyagok adalékanyagaiból az égetés során rákkeltő anyagok szabadulnak fel, légúti megbetegedéseket okozva.[42]

A csomagolóanyagok lerakása és égetése (tehát nem a megfelelő környezetpolitikai elvek mentén történő ártalmatlanítás) miatt évente 70-105 milliárd eurótól esik el a gazdaság.[43] Az újrafeldolgozott műanyagok[44] iránti kereslet, az összes műanyag keresletét vizsgálva csupán 6%-ot tesz ki.[45] Az elmúlt években a feldolgozó ágazatra negatívan hatottak az alacsony nyersanyagárak. (A felvevőpiacok az ázsiai térségekbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor Kína megtiltotta bizonyos hulladékok átvételét.[46])

1. ábra A műanyaghulladék keletkezése és ártalmatlanítása. Forrás: Európai Parlament Könyvtára, 2018 (EUROSTAT adatai alapján.)[47]

A diagram külső köre a hulladékok ártalmatlanítási módját, a belső, a keletkezés forrását jelöli. Az ábra jól szemlélteti, hogy típusait tekintve, a keletkezett hulladék összes mennyiségének több, mint 60%-a a fogyasztói szektorból, illetve csomagolásokból származik. Magasan a legnagyobb hányad az egyszer használatos eszközökből keletkezik, és ez exponenciálisan nő az évek során, komoly károkat okozva főként a tengerek és óceánok élővilágában.

A stratégia megállapítja, hogy a teljes értéklánc (műanyag-életciklus) újragondolásra szorul. A helyes irányba történő elmozdulás fokozott együttműködést kíván meg a szereplőktől (gyártók, hasznosítók, kereskedők, fogyasztók). A szereplők széles körén túl fontos, hogy nemzetközi keretek között történjen a váltás, hiszen a problémák is határokon átívelők.[48]

A hulladék csökkentése tehát elsődleges prioritású, így minden hulladékáram tekintetében külön intézkedésként van jelen. Láthattuk, hogy minden intézkedéshez megfelelő ütemezés párosul, évekre lebontva, így haladva közelebb a stratégia céljaihoz, végezetül a körforgásos gazdaság eléréséhez.

V. Irányelv az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről

A műanyaghulladék az átfogó uniós hulladékgazdálkodási intézkedéseknek és céloknak, mint például a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[49] megállapított, a műanyag csomagolási hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó célnak, illetve a műanyagokkal kapcsolatos európai stratégia céljának a hatálya alá tartozik. Az utóbbi értelmében 2030-ig el kell érni, hogy az Unióban forgalomba hozott összes műanyagcsomagolás újrahasználható vagy könnyen újrafeldolgozható legyen.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019/904-es irányelve az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (a továbbiakban műanyagirányelv) érdekessége, hogy a csomagolásról szóló irányelvhez és a hulladék keretirányelvhez[50] képest különös szabályokat állapít meg (lex specialis). Ha az említett két jogforrás valamely rendelkezésének alkalmazása ellentétes ezzel az irányelvvel, alkalmazási körén belül a műanyagirányelv az irányadó.[51]

A műanyagirányelv olyan körforgásos szemléletet hivatott előmozdítani, amely az egyszer használatos termékek helyett a fenntartható és nem mérgező, újrahasználható termékeket és újrahasználati rendszereket helyezi előtérbe, elsősorban a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából. A műanyagirányelv tulajdonképpen a hulladék keretirányelvben már lefektetett hulladékhierarchia csúcsán található megelőzést rögzíti, immár konkrétabban. Emellett hozzájárul az ENSZ fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítására irányuló 12. fenntartható fejlesztési céljának eléréséhez is, amely az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend része.[52]

- 4/5 -

A műanyagirányelv a 3. cikkében több fogalmat tisztáz, amelyek más jogforrásban nem fordulnak elő (egyszer használatos műanyagtermék, oxidatív úton lebomló műanyag), de más jogforrásokban már taglalt meghatározásokat is átvesz, rendszerez (hulladék, kiterjesztett gyártói felelősség, gyűjtés, kezelés, csomagolás stb.).

Ahogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a műanyagstratégia, úgy a műanyagirányelv is konkrét, százalékos célkitűzéseket fogalmaz meg. A célok az előállítást, az összetételt, a termékmegjelölést, a gyártói felelősséget és a gyűjtés módját is érintik:

• Kiterjeszti a gyártó felelősségét, különös tekintettel a dohánygyárakra, ezzel is alkalmazva a "szennyező fizet" elvet.[53] Az új rendszer a halászati eszközökre is érvényes: ezentúl a gyártók, és nem a halászok állják a tengerekben hátrahagyott, vagy elveszett halászhálók összegyűjtésének költségét.

• 2025-től az egyszer használatos műanyag italospalackok 77%-át, 2029-től pedig a 90%-át szelektíven kell gyűjteni.

• A teljes tilalom az egyszer használatos műanyag tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, léggömbpálcákat, fültisztító pálcikákat és expandált polisztirolból készült ételtartókat, italtartókat, illetve italospoharakat, valamint az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékeket fogja érinteni, 2021-től.

2025-re a műanyag palackok összetételének 25%-a, 2030-ra pedig 30%-a újrahasznosított anyag kell, hogy legyen.

• Az olyan árucikkeken, mint a filterekkel rendelkező dohánytermékek, műanyag poharak, higiéniai termékek és nedves törlőkendők, el kell helyezni egy speciális jelölést, amely felhívja a vásárlók figyelmét a helyes hulladékkezelésre.

2021. január 3-ig a Bizottság a melléklet A) részében[54] felsorolt, egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztása csökkentésének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant meghatározó, végrehajtási jogi aktust fogad el. A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve 2020. július 3-ig iránymutatásokat tesz közzé, amelyek adott esetben példákat tartalmaznak arra, hogy milyen termékek minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek.

A tagállamok megállapítják az elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2021. július 3-ig tájékoztatják a Bizottságot.

VI. Összegzés és kitekintés

A műanyagok mind a gazdaságunk, mind a hétköznapi életünk szempontjából fontos szerepet töltenek be. Az előállításuknak, használatuknak és hulladékként való kezelésüknek jelenlegi módja miatt az elvárt gazdasági hasznok nem jelentkeznek, ezenfelül a környezet károsodása megy végbe. Bár a műanyagipar igen jelentős[55] Európa gazdaságában, a felgyülemlő hulladék miatt a szektor átalakításra szorul. Az Európai Unió körforgásos gazdaság cselekvési terve, műanyagstratégiája és irányelve lefekteti az új műanyaggazdaság alapjait, amelyben a műanyagok és műanyagtermékek tervezése, előállítása már az újrahasználat, a javítás és az újrahasznosítás igényeinek maradéktalan tiszteletben tartásával történik. Ez növeli a hozzáadott értéket és a jólétet Európában, valamint elősegíti az innovációt, így csökkentve a műanyagokkal összefüggő szennyezést, annak az emberek életére és a környezetre gyakorolt negatív hatását. A műanyagok gyártásával, felhasználásával és hulladékká válásával kapcsolatos kihívások egyben lehetőséget is kínálnak az Európai Unió számára. Ha a kihívásokat egy ambiciózus stratégiai jövőkép keretében, az egész értékláncra kiterjedően kezeljük, az lendületet adhat a növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és az innovációnak, továbbá megerősítheti Európa globális megoldások területén betöltött vezető szerepét, valamint segítheti a karbonszegény, körforgásos gazdaságra való átállást.

Az Európa 2020 stratégiában a Bizottság úgy fogalmazott, hogy Európa az átalakulás korát éli, és stratégiára van szüksége ahhoz, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon.[56] Bár ekkor a 2008-as válságból történő kilábalás volt a cél, úgy gondolom, hogy a kijelentés ma is, illetve a körforgásos gazdaság tekintetében is megállja a helyét.

A körforgásos gazdaság lényege nem szűkíthető csupán a hulladékgazdálkodás tárgykörére. A lineáris gazdasági modellről való átállás nemcsak a keletkező hulladék mennyiségi csökkentését és környezetbarát kezelését jelenti, hanem társadalmi és gazdasági léptékű változásokat is magában foglal.

A megvalósítás érdekében a környezetvédelmi szabályozás az utóbbi években a problémaspecifikus felvetésektől eljutott az összevont és rendszerszemléletű jogszabályokig. A szabályozás erősödésével, az előírt teljesítési arányok is exponenciálisan növekedtek. Ezeket mutatja be a 2. táblázat.

A körforgásos gazdaság cselekvési terve jó példája az integrált szakpolitikai reakciónak és egy fontos lépés az Európai Unió azon célkitűzése felé, hogy "jóllétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva" éljünk.[57] A cselekvési terv jellegéből adódik, hogy a körforgásos gazdaságot illetően még nem kifejezetten egzakt, s nem vázol fel kötelező feladatokat, csupán ajánlásokat tesz és önkéntes követést kíván[58]: de annak fényében, hogy korábban hasonló, a környezet védelmét ilyen módon előtérbe hozó dokumentum nem létezett, nagy lépésként tekinthetünk rá. Kifejezésre juttatja, hogy a környezet védelme, és egy új műanyaggazdálkodás megalapozása érdekében a tervezésnek és az előállításnak teljes mértékben figyelembe kell vennie az újrahasználatra, javításra és újrahasznosításra irányuló igényeket.[59] A műanyagstratégia a műanyagokat mint kezelendő problémákat tartja számon. Azonosítja a legfontosabb kihívásokat, többek között a műanyaghulladék alacsony újrafelhasználási és újrafeldolgozási arányát, a műanyag gyártásához és égetéséhez kapcsolódó

- 5/6 -

2. táblázat A körforgásos gazdaság cselekvési terve, a műanyagstratégia és a műanyagirányelv tartalma (saját szerkesztés)

üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint a műanyaghulladék jelenlétét az óceánokban. 2025-től kezdődően a tagállamokban kötelező erejű célkitűzés lesz érvényben arra vonatkozóan, hogy minden PET-palack legalább 25%-ban újrafeldolgozott műanyagot tartalmazzon. 2030-ra az összes műanyag palacknak legalább 30%-ban újrahasznosított anyagot kell tartalmaznia.

A műanyagstratégia nóvuma a nyomonkövetési keretrendszer, amely tíz kulcsmutatót foglal magában, melyek mindegyike a körforgás egy-egy szakaszát fedi le, és lehetővé teszi a körforgásos gazdaság felé való előrelépés mérését, uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Végül, a műanyagirányelv a körforgásos gazdaság modelljét leképező célokat állít, amelyekkel az előállítást, az összetételt, a termékmegjelölést, a gyártói felelősséget és a gyűjtés módját is érinti. A céljai az egyes műanyagtermékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, valamint a körforgásos gazdaságra történő átmenet támogatása innovatív és fenntartható üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal, hozzájárulva ezáltal a belső piac hatékony működéséhez is.[60]

Láthattuk, hogy a megfelelő hulladékgazdálkodás kulcsterülete a körforgásos gazdaságnak. Az unió törekszik a zéró hulladék elérésére; ehhez szükséges, de nem elégséges feltétel a műanyagirányelvben megnevezett termékek betiltása. Nem érhető el érdemi előrelépés, ha a környezet védelme az "örök második" helyet foglalja el a tagállamok politikai döntéshozatali hierarchiájában. A műanyagirányelv (amely remekül összefoglalta és továbbfejlesztette az eddigi hulladékos szabályokat) legnagyobb gyengesége is a tagállami hajlandóságban várható. Hazánkra ez - tekintettel a korábbi hulladékgazdálkodási előírások érvényesítésének közismert hiányosságaira[61] is - különösen igaz lehet.

Az Európai Unió legtöbb tagállamában (többek között Németország, Franciaország, Szlovákia, Ausztria, Észtország, Finnország, Csehország, Lengyelország, Horvátország)[62] már törvényi keretet kapott a fenntartható műanyaggazdálkodás. Hazánkban a Kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előkészített törvényjavaslatot nyújtott be 2020. május 13-án, amelynek alapján 2021. január 1-jétől betiltották volna az egyszer használatos műanyagok használatát, ezzel - már fél évvel a határidő előtt - eleget téve a műanyagirányelv átültetésére vonatkozó tagállami kötelezettségnek. A törvényjavaslat azonban nem került az Országgyűlés elé, mivel a Kormány indokolás nélkül visszavonta.[63] A körforgásos gazdaságra való átállás egyik záloga, hogy az összes érdekelt fél (kormányzat, üzleti szféra, egyéb szervezetek, lakosság) aktív részese legyen a tervezésnek, az elfogadásnak és a megvalósításnak egyaránt.[64] Ezzel a lépéssel a Kormány, mint legjelentősebb szereplő - e tanulmány írásakor legalábbis - kevéssé tűnik elkötelezettnek a körforgásos gazdaságra való átállás kivitelezésében.[65] ■

JEGYZETEK

[1] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

[2] https://www.telegraph.co.uk/news/2018/01/10/stark-truth-long-plastic-footprint-will-last-planet/ Letöltés dátuma: 2020. 02. 24.

[3] A tervre és koncepcionális előzményeire ld. Bándi, Gyula: A fenntarthatóságtól a körkörös gazdaság felé: EU stratégiák alakulása és ennek jogi következményei. Fontes Iuris, 2016/1, 13-21.

[4] http://ww2.infovilag.hu/2018/04/18/korkoros-gazdasag-tobb-ujrahasznositas-kevesebb-szemetlerako. Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[5] 2008/98/EK - Hulladék Keretirányelv, 94/62/EK - a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv, 1999/31/EK - a hulladéklerakókról szóló irányelv, 2000/53/EK - az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv, 2006/66/EK - hulladék elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, 2012/19/EU - az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv.

- 6/7 -

[6] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia COM/2018/028 final.

[7] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről.

[8] Jelenleg is folyamatban vannak olyan alapanyagtípus-fejlesztések, mint például a CO2 vagy CH4 felhasználásával előállított műanyagok, amelyek funkciójukat tekintve megegyeznek a hagyományos műanyagokkal, potenciálisan kisebb környezeti hatás mellett. A fenntarthatóbb alternatívák felhasználásának növelése csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget is.

[9] https://www.parlament.hu/documents/10181/1842354/Muanyag_es_csomagolasi_hulladek_EU.pdf/ab4929b5-f046-ef88-0f9f-483e414cc6c0 Letöltés dátuma: 2020. 02. 24.

[10] Bándi Gyula: A környezeti szabályozás útja az európai integrációban, példákkal illusztrálva. Iustum Aequum Salutare, 2018/2, 121-148.

[11] Kaszáné Kiss Magdolna: Hulladékgazdálkodás. 2013. 88. http://eta.bibl.u-szeged.hu/1311/1/hulladekgazdalkodas.pdf Letöltés dátuma: 2020.05.14.

[12] 75/442/EGK irányelv, a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv, a hulladékolajokról szóló 75/439/EGK irányelv, a szennyvíziszapról szóló 86/278/EGK irányelv, és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv.

[13] A kialakult struktúrától ld. bővebben: Bándi - Erdey - Horváth - Pomázi: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK-Kerszöv, Budapest 2001. 623.

[14] Hornyák Margit: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása. 3. https://wes.sze.hu/images/okt-kemia/hulljog.pdf Letöltés dátuma: 2020. 05. 14.

[15] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. COM(2005)670.

[16] Az Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája [COM (2010)2020] az EU hosszú távú növekedési stratégiája. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, amelyeket 2020 végére el kell teljesíteni. Az érintett területek: kutatás-fejlesztés, éghajlat-politika-energiaügy, oktatásügy, társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem. A téma szempontjából a legrelevánsabb az éghajlatot érintő célkitűzések. Ezek számokban kifejezve a következők: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkenti 20%-kal (1990-es szinthez képest), a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni és az energiahatékonyságot 20%-ra kell javítani.

[17] Az EU további, releváns stratégiákkal is rendelkezik. Ezek széles körű áttekintésére ld. Horváth Zsuzsanna: Fenntartható fejlődés: Fenntartható termelés és fogyasztás az Európai Unióban. Dóm-Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2016.

[18] Stahel, W.: The circular economy. Nature, 2016, 531:435-438.DOI: 10.1038/531435a 2016.

[19] Többek között az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről, az Európai parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete a hajók újrafeldolgozásáról, az Európai parlament és a Tanács 2008/34/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról, az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az Európai Parlament és a Tanács 2013/56/EU irányelve az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt, kadmiumot tartalmazó hordozható elemek és akkumulátorok, valamint az alacsony higanytartalmú gombelemek forgalomba hozatala tekintetében történő módosításáról, és a 2009/603/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről, a Tanács 2006/117/Euroatom irányelve a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről, az Európai Parlament és a Tanács 2004/12/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról.

[20] Az Európai Parlament erőforrás-szűkösség és gazdasági összefüggéseiről való vélekedését ld.: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20150702IPR73644/eroforrasok-szukossege-alapveto-valtozast-surget-az-ep Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[21] Anthony C. Fisher: Resource and Environmental Economics, Cambridge Surveys of Economic Literature, Cambridge University Press 1981, 13.

[22] Ld. bővebben 7. Környezetvédelmi Akció Program. https://ec.europa.eu/environment/action-programme/ Letöltés dátuma: 2020. 02. 27.

[23] Fogarassy Csaba (szerk.): Cirkuláris Üzleti Modellek, Klímagazdaságtani Elemző- és Kutatóközpont, Gödöllő 2017 4-16.

[24] Bajmócy Zoltán - Lengyel Imre - Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 283-302.

[25] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52018DC0773&from=EN Letöltés dátuma: 2020. 05. 16.

[26] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az anyagkörforgás megvalósítása - a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv. Brüsszel, 2015.12.22. Továbbiakban Cselekvési terv 2015.

[27] https://www.hosz.org/korforgas Letöltés dátuma: 2020. 02.28.

[28] A műanyagok fejlesztéséről ld. bővebben: Michael Alexandre - Peter Dubois: Polymer- layered silicate nanocomposites: preparation, properites and uses of a new class of materials. Mater.Sci. Eng. Reports 28. 2000. 1-63.

[29] Ld. bővebben: Cselekvési terv 2015, 2.

[30] A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának és a Régiók Bizottságának A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia (COM/2018/028). A továbbiakban műanyagstratégia.

[31] https://data.consilium.europa.eu/doc/document/PE-11-2019-REV-1/hu/pdf Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[32] A hatályos uniós jogszabályok valamint a szakpolitikai eszközök adnak némi szabályozási választ a tengeri elhagyott hulladék jelentette problémára: 2008/98/EK, a 2000/59/EK, a 2000/60/EK, a 2008/56/EK irányelv és a 1224/2009/EK tanácsi rendelet, a Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1.).

[33] Például a Circular Ocean Projekt, http://www.circularocean.eu, a Blastic projekt http://www.balstic.eu Mindkettő az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásában valósul meg.

[34] https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181005STO15110/tengeri-hulladek-adatok-erdekessegek-es-uj-unios-szabalyok Letöltés dátuma:2020. 02. 28.

[35] Műanyagstratégia 1. számú melléklete. https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2df5d1d2-fac7-11e7-b8f5-01aa75ed71a1.0016.02/DOC_2&format=PDF Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[36] https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181212STO21610/muanyagok-es-ujrahasznositas-az-eu-ban-a-szamok-infografika Letöltés dátuma: 2020. 02. 24.

[37] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia [swd (2018) 16 final] a továbbiakban Műanyag-stratégia.

[38] Becslések alapján a műanyag iránti kereslet (főként polipropilén és polisztirol) a világpiac egészéhez viszonyítva a kínai kereslet annak 30%-a. A sztirolpolimerek esetében ez a szám már 55%.

[39] https://quattroplast.hu/muanyagipariszemle/2017/04/merjunk-tobb-muanyag-gyartmanyt-hasznalni-15.pdf Letöltés dátuma: 2020. 02. 24.

[40] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Waste_statistics/hu Letöltés dátuma:2020.02.08.

[41] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Waste_statistics/hu#A_keletkez.C5.91_hullad.C3.A9kok_teljes_mennyis.C3.A9ge Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[42] A polietilén és polipropilén égetésekor felszabaduló anyagok és hatásaik: Akril-aldehid (szem, bőr, légzőrendszer irritáló, tüdővizenyőt okoz), benzol (súlyosan rákkeltő hatású, károsan hat a májra, immunrendszerre), ciklopentanon (irritálja a légzőrendszert), metilalkohol (idegrendszeri zavarok), szén-monoxid (a vérre, a keringési rendszerre és a központi idegrendszerre hat, eszméletvesztést és halált is okozhat. Idegrendszeri problémákat, magzatoknál alacsony születési súlyt, halvaszülést és veleszületett szívproblémákat idézhet elő.), toluol (irritálja a szemet és a légzőrendszert, depressziót, pszichológiai zavarokat okozhat.) Ld. bővebben: https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/Ne_egesd_el.pdf Letöltés ideje: 2020. 02. 28.

[43] Műanyagstratégia 6.

[44] Becslések szerint egy tonna műanyaghulladék újrahasznosításával 2 tonnával csökkenthető a kibocsátott CO2-mennyisége. (http://presse.ademe.fr/wp-content/uploads/2017/05/FEDEREC_ACV-du-Recyclage-en-France-Vf.pdf) Ha az újrahasznosított mennyiség 2030-ra elérné az évi 15 millió tonnát, az a CO2-kibocsátás olyan mértékű csökkenését eredményezné, mintha 15 millió gépjármű tűnne el.

- 7/8 -

[45] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_1480 Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[46] https://www.bbc.com/news/world-asia-50429119 Letöltés dátuma: 2020. 02. 28.

[47] https://www.europarl.europa.eu/resources/library/images/20181130PHT20675/20181130PHT20675_original.jpg Letöltés dátuma: 2020. 06. 15.

[48] Az összefogás regionális szinten való fontosságáról ld. bővebben: Fodor László A falu füstje. A települési önkormányzatok és a környezet védelme a 21. század eleji Magyarországon. Gondolat Kiadó Budapest, 2019 124-125.

[49] Az EP és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. dec.20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról.

[50] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22.).

[51] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019L0904&qid=1564479981782&from=HU Letöltés dátuma: 2020.02.28.

[52] https://ensz.kormany.hu/download/7/06/22000/Világunk%20átalak%C3%ADtása%20Fenntartható%20Fejlődési%20Keretrendszer%202030.pdf Letöltés dátuma:2020. 02. 28.

[53] A szennyező fizet elvéről ld. bővebben: Csák Csilla: Gondolatok a "szennyező fizet elvének" alkalmazásáról. Miskolci Jogi Szemle 6. évfolyam (2011) különszám 31-45.

[54] Italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét; ételtároló edények, azaz ételtartók, pl. dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek: a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre, b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, pl. főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve pl. a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat.

[55] Pukánszky Béla: Társított és erősített műanyagok. Magyar Tudomány, 2002/12 1570.

[56] https://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf Letöltés dátuma: 2020. 05. 16.

[57] https://www.eea.europa.eu/hu/articles/tullepni-a-hulladekgazdalkodason-egy-zoldgazdasag-fele Letöltés dátuma: 2020.04.28.

[58] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52015DC0614 Letöltés dátuma: 2020. 04. 29.

[59] https://bcsdh.hu/elfogadtak-az-elso-europai-szintu-muanyag-strategiat/ Letöltés dátuma: 2020. 04. 29.

[60] https://data.consilium.europa.eu/doc/document/PE-11-2019-INIT/hu/pdf Letöltés dátuma: 2020. 04. 29.

[61] A jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról, Budapest, 2018. november 6. AJB-4685-1/2018. Az állásfoglalás részben az EU-joggal kapcsolatos aggályok, részben az Alaptörvényben foglalt rendelkezések tükrében számos anomáliát jelzett, amelyek jelenleg is fennállnak.

[62] https://www.parlament.hu/documents/10181/1842354/Muanyag_es_csomagolasi_hulladek_EU.pdf/ab4929b5-f046-ef88-0f9f-483e414cc6c0 Letöltés dátuma: 2020. 05. 30.

[63] https://www.parlament.hu/documents/10181/1645352/T10526+Önálló+ind%C3% ADtvány+visszavonása.pdf/b564a784-9e15-7540-973c-b1948e22c0c8?t= 1589886990548 Letöltés dátuma: 2020. 06. 15.

[64] Pomázi István - Szabó Elemér: A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaország és Németország. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_irod_2019_08_28144#matud_irod_2019_08_28144 Letöltés dátuma:2020. 05. 30.

[65] A törvénytervezet visszavonását a sajtóban megjelent magyarázatok a járványhelyzetre vezetik vissza. Kérdésként merülhet fel, hogy a tiltás helyett vagy annak előkészítésére mennyiben lehet alkalmas - a már létező- környezetvédelmi termékdíj esetleges, jelentős emelése, ami ugyanakkor egyéb, EU-jogi kérdéseket is felvethet. E kérdésekkel azonban e tanulmány kereti között nincs mód foglalkozni.