November második hétvégéjén, Gyulán, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter védnöksége alatt került megrendezésre a XXV. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium, melynek tudományos témáját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével teljesen új jogintézményeket és szemléletet hozó hitelbiztosítéki rendszer adta. A kollokviumot Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke és Mándoki István, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnöke nyitotta meg.
A kollokvium első előadását Maxime Julienne, az Angers-i Egyetem Civiljogi Tanszékének professzora tartotta "A biztosítékok jogának modernizációja Franciaországban és Európában" címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy Franciaországban 2006-ban, Magyarországon pedig az új Ptk.-val 2013-ban került sor a biztosítékok jogának reformjára. Míg Franciaországban a változások azonnal hatályba léptek, Magyarországon a jogalkotó felkészülési időt biztosított. A professzor előadása alapján a modernizáció három tengely mentén valósult meg Franciaországban: a biztosítékok státusza, a biztosítékok nyilvánossága, és a jogosult kielégítési lehetőségeinek reformján keresztül. Az előadó a fenti szempontok mentén hasonlította össze a francia és a magyar biztosítéki rendszert. Ami a biztosítékok jogszabályban történő elhelyezését illeti, a professzor kiemelte, hogy Franciaországban a reformot megelőzően nem létezett egységes biztosítéki rész a Code civilben, csak a reformot követően kerültek azok koherens módon, egy új könyv keretében beillesztésre a francia polgári jogi kódexbe. A professzor a hatályos Ptk. megoldását - a biztosítékoknak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között történő elhelyezését - jobbnak tartja a 2006 előtti francia rendszernél, az új Ptk. megoldását azonban - a biztosítékok dologi jogi könyvbe történő elhelyezését - a reformot követő francia megoldással szemben - ami a biztosítékok koherens rendszerbe illesztését, elválasztását jelenti a dologi és a kötelemi jogtól - nem tartja szerencsésnek. Ami a biztosítékok fajtáit illeti, a professzor véleménye szerint a hatályos Ptk. is sokkal modernebb megoldásokat kínált, mint Franciaországban a reformot megelőzően hatályos Code civil. Az előadásból kiemelendő a professzor azon megállapítása, mely szerint a jogosult kielégítési lehetőségei tekintetében a reformot követő magyar és a francia megoldás is azonos irányba mutat: a kielégítés feltételeinek enyhítése, és a bírósági eljárás elkerülése felé. Előadása végén Maxime Julienne kiemelte, hogy egy modern jog legfőbb ismérve a hatékonyság, melynek kialakításában rendkívül fontos szerepet játszanak a közjegyzők és a közokiratok.
Maxime Julienne professzort Anka Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettesének "A zálogjogról az új Polgári Törvénykönyvben" címmel tartott előadása követte. Az előadó röviden ismertette az új zálogjogi szabályok kialakulásának előzményeit, majd részletesen bemutatta a változásokat. Az előadásból kiemelendő, hogy Anka Tibor bírálta a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog jogintézményének új Ptk. általi megszüntetését. A vagyont terhelő zálogjog megszüntetése kapcsán az előadó hangsúlyozta, hogy a jogalkalmazók részéről ilyen igény nem merült fel és kiemelte, hogy a jogintézményt leginkább használó pénzügyi intézmények kifejezetten ragaszkodtak a vagyont terhelő zálogjog fenntartásához. Az előadó nem értett egyet azzal a nézettel, mely szerint az új Ptk. a vagyont terhelő zálogjogot a fajlagos ingó jelzálogjoggal, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a zálogtárgyak körülírással történő meghatározásával bejegyezhető ingó jelzálogjoggal tartja helyettesíthetőnek. A vagyont terhelő zálogjog eltörlésével megszűnt az a hatalmasság, mely szerint az ingatlanokra, lajstromozott dolgokra és lajstromozott jogokra nézve is, a zálogjog jogosultja a vagyont terhelő zálogjogot egyoldalú jognyilatkozattal, az úgynevezett átalakító jognyilatkozattal a fent meghatározott vagyontárgyakat terhelő jelzálogjoggá alakíthatja át, majd az átalakítást követően ezekre az egyedi vagyontárgyakra nézve gyakorolhatja a kielégítési jogát. Anka Tibor hangsúlyozta, hogy a joggyakorlat nem kívánta az önálló zálogjog megszüntetését sem, figyelemmel arra, hogy az önálló zálogjog nélkülözhetetlen jogintézménnyé vált elsősorban a jelzálogbankok hitelezési, finanszírozási és refinanszírozási tevékenységében. A jogalkotó azonban fiduciárius hitelbiztosítéknak tekintette az önálló zálogjogot és megszüntette azt. Az előadó ugyanakkor rámutatott arra, hogy az új Ptk. megalkotása során nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy "önálló zálogjog-szerű" jogintézményre, így született meg az önálló zálogjoghoz hasonló, annál mégis kevesebb különvált zálogjog jogintézménye.
Lajer Zsolt ügyvéd, aki 1994 óta dolgozik a Bankszövetség Jogi Munkabizottságában és 2004-től az új Ptk. kodifikációjában is részt vett, "Az új Ptk. biztosítéki rendszere finanszírozási szempontból" címmel tartotta meg referátumát. Az előadó rámutatott arra, hogy az új Ptk.-ban a zálogjogi szabályok új alapokra helyezése a Bankszövetség szempontjából teljesen felesleges volt, a hatályos rendszer banki oldalról komplikációmentesen működött. Figyelemmel arra, hogy az új szabályok növelik a banki kockázatokat, Lajer Zsolt előre vetítette, hogy ezek a kockázatok meg fognak jelenni a
- 187/188 -
hitelek árában is. Az előadó problematikusnak tartja, hogy az új Ptk. biztosítéki rendszere nem a gyakorlatban dolgozó szakemberek javaslatai, igényei alapján került kodifikálásra. Az előadás három nagyobb kérdéskört érintett: a pénztartozásokra vonatkozó általános szabályok, a bankügyletek, illetve a biztosítékok jogának témakörét. Az első témakör kapcsán Lajer Zsolt hangsúlyozta, hogy az új Ptk. alapján pénztartozás esetén a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, és nem teszi semmissé azt a kikötést, hogy a jogosult az idő előtti teljesítés esetén valamilyen kártalanítást követeljen. Az előadó álláspontja szerint a gyakorlatban problémát fog okozni az új Ptk. alkalmazása során, hogy egészen pontosan hogyan határozzuk majd meg a kártalanítás mértékét, amit egy hitelintézet követelhet az idő előtt teljesítő adóstól. Az előadó rámutatott arra, hogy az új Ptk. szabályai sokkal inkább figyelemmel vannak a polgári jogviszonyok nemzetközi jellegére, ez az előadásban vizsgált kérdéskörök vonatkozásában különösen három területen érzékelhető: pénztartozás teljesítésének pénznemére, a kamatra és a késedelmi kamatra irányadó szabályok vonatkozásában. A második nagyobb témakörre térve, az előadó a bankügyletek változó szabályaira hívta fel a figyelmet. A harmadik témakör, a biztosítékok joga kapcsán a gyakorló ügyvéd hangsúlyozta, hogy a joggyakorlat teljesen egyértelműen elismerte a fiduciárius hitelbiztosítékokat. Álláspontja szerint nem igaz az a feltevés, hogy ezek mintegy kerülőügyletként funkcionáltak volna, a fiduciárius hitelbiztosítékok tiltásának valódi indoka az új Ptk.-n végletekig végigvitt dogmatikai koncepció, mely nem tette lehetővé ezeknek a hitelbiztosítékoknak a fenntartását. A zálogjogosulti bizományos új jogintézményével összefüggésben Lajer Zsolt megjegyezte, hogy az a szindikált hitelezés terén valóban hoz előrelépést, azonban a banki szféra jobban örült volna, ha a jelenlegi tartalommal megmarad az önálló zálogjog jogintézménye.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
