"A szervezet egy hadseregmentes világban gondolkodik, ahol sem hivatásos katonák, sem pedig polgári szolgálatot teljesítők nincsenek, mégis a lépcsőzetes haladás, a szervezet egész tevékenységére jellemző, elvhű, de pragmatikus megközelítés alapján fontosnak tartja a katonai szolgálatmegtagadásnak, az ENSZ által is elismert emberi jognak minél szélesebb és teljesebb körű érvényesítését."
Az 1990. május 15-én, a lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás nemzetközi napján megalakult Alba Kör neve a latin alba, azaz fehér szóból ered. A Gandhi, Tolsztoj, Thoreau példáját és szellemiségét magáévá tevő csoport önmagát kezdetben a katonai szolgálatot megtagadók érdekvédelmi szervezeteként, majd pedig - tágítva az eszmei és tevékenységi kört - erőszakmentes, civil mozgalomként határozta meg. (Az Alba Kör Gandhitól származó "fénylő lelkiismerettel a békéért" jelmondata ma is aktuális, akárcsak a rómaiak híres mondásának parafrázisa: "ha békét akarsz, akkor készülj a békére!")
A katonai szolgálat helyett vállalható polgári szolgálat 1989-es bevezetése hívta életre az Alba Kört. Polgári szolgálatot kérvényezőkből, katonai szolgálatot elutasítókból, egyetemistákból, értelmiségi fiatalokból alakult, a ma mintegy 700 tagot számláló, jogi személyiséggel rendelkező Alba Kör. Alapszabálya rögzíti, hogy pártoktól és egyházaktól független, világnézetek felett álló szervezet. Az országos szervezet székhelye Budapesten van, vidéken Debrecenben, Egerben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Zalaegerszegen működnek csoportjai.
Az Alba Körnek ugyan nem volt jogelődje, szellemi és mozgalmi gyökerei között a katonai szolgálat megtagadásról is nevezetes Bokor katolikus bázisközösséget és a Bibó István Szakkollégiumban megalakult, majd 1988-89-ben jogutód nélkül megszűnt Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kört kell megemlíteni. De hatással volt rá a '80-as évek elején erőszakkal szétvert Dialógus Békecsoport is.
Az Alba Kör az elmúlt években két szervezet megalakításában vett részt. A Bokor katolikus bázisközösséggel, a fiaikat békeidőben a hadseregben elvesztők szüleiből 1990-ben alakult Jogsértettek Egyesületével, valamint az erőszakkultusz terjedése ellen fellépő Erőszakellenes Fórummal 1993-ban létrehozták a - mindegyik szervezettől függetlenül működő, bár nem bejegyzett - Hadkötelezettséget Ellenzők Ligáját (HEL). (A HEL sem nem pacifista, sem nem háborúellenes, sem nem erőszakellenes szervezet, kizárólag az általános hadkötelezettség hazai eltörlése - tehát nem a hivatásos hadsereg-modellre való áttérés - érdekében fellépő, pacifistákat és militaristákat egyaránt sorai közé fogadó, független, mintegy 2000 tagot számláló szervezet.) Az Alba Kör bábáskodott a Békére Keresők Alapítványának (BÉKER) életrehívásánál is. Ez utóbbi, 1997-ben alapítványi keretek között létrejött és az Alba Körhöz szorosan kötődő csoport célja a külföldön már jól ismert katonaadó (az állampolgárok adójának az állam által a honvédelemre költött adórész) befizetésének megtagadása, illetőleg humanitárius célra vagy fegyver nélküli konfliktusfeloldó projektek támogatására történő elkülönítése.
A demokratikusan működő, alulról szerveződő Alba Kört - két közgyűlés között - az ügyvivők irányítják. Az Alba Kör székhelye egy, a Honvédelmi Minisztériumhoz is közel lévő légópince, ami egyben szimbolikusan ugyanazt fejezi ki, mint a szervezetnek a katonasisakból kinövő, virágot ábrázoló emblémája: a harcot békévé lehet oldani, az erőszak eszközeit pacifikálni kell. Az Alba Kör tevékenysége a tágan értelmezett erőszakmentesség (élőlények, természet és dolgok elleni erőszak elvetése) minden területét felöleli. Erőszak-mentességéből ered pacifista, antimilitarista, valamint természet- és környezetvédelmi tevékenysége. A csoport eszmei és ideológiai elképzelései, céljai alapvetően meghatározzák nemzetközi és hazai kapcsolatait. Az Alba Kör rendes tagja Európa talán legrégebbi háborúellenes, nemzetközi szervezetének, a londoni székhelyű War Resisters' International-nek (WRI), az európai katonai szolgálatmegtagadókat tömörítő, brüsszeli székhelyű European Bureau for Conscientious Objection (EBCO) nemzetközi szervezetnek, és állandó résztvevője a katonai szolgálatmegtagadók nemzetközi szervezete által szervezett éves találkozóknak [International Conscientious Objectors' Meeting (ICOM)]. (1991-ben, a volt szocialista országok közül először Budapesten, az Alba Kör szervezésben került megrendezésre a találkozó.) A szervezet itthon jó kapcsolatokat tart fenn - a már említett szervezeteken kívül - a Magyar Emberi Jogvédő Központtal, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Raoul Wallenberg Egyesülettel.
- 147/148 -
Az Alba Kör két legerőteljesebb, és őt a közvélemény előtt leginkább ismertté tevő tevékenységi területe a polgári szolgálatot vállalók - katonai szolgálatot elutasítók érdekvédelme, és pacifista, aktív erőszakmentes tevékenysége. Az elmúlt közel nyolc évben, a mintegy tizennégyezer polgári szolgálatot teljesítő közül ezrek fordultak meg az Alba Kör ingyenes jogsegély-szolgálatánál. További ezrek kértek tájékoztatást a honvédelmi kötelezettség különböző területeiről azért, hogy megalapozottan tudjanak dönteni, illetőleg kértek támogatást, hogy együtt orvosolják emberi és jogi (emberi jogi) sérelmeiket. Bár a szervezet egy hadseregmentes világban gondolkodik, ahol sem hivatásos katonák, sem pedig polgári szolgálatot teljesítők nincsenek, mégis a lépcsőzetes haladás, a szervezet egész tevékenységére jellemző, elvhű, de pragmatikus megközelítés alapján fontosnak tartja a katonai szolgálatmegtagadásnak, az ENSZ által is elismert emberi jognak minél szélesebb és teljesebb körű érvényesítését. E munka két oldala: a napi öt órában végzett ügyeleti, jogsegély és információs rendszer, illetve a jogalkotói munka - lobbyzással - történő befolyásolása.
A kör másik, talán legfontosabb tevékenysége a megemlékezések (Hirosima-nap, katonai szolgálatmegtagadók napja), és a lelkiismereti- és vallásszabadságuk miatt bebörtönzöttek kiszabadulásáért, háborúk (Kis-Jugoszlávia, csecsen háború), kísérleti atombomba robbantások (Kína, Franciaország, India, Pakisztán), atomfegyverek, fegyverkiállítások elleni és a haditechnika, valamint a technika által veszélyeztetett környezetért való tüntetések szervezése. Az Alba Kör történetének eddigi legnagyobb hazai és külföldi publicitását azonban mégsem e tevékenységekkel, hanem következetes NATO és NATO-bővítés ellenes tevékenységével vívta ki. A politikai és pártpolitikai megfontolásoktól, valamint szélsőséges nézetektől mentes, pacifista alapokon nyugvó, racionális érvek alapján képviselt NO NATO kampánya során szervezett tüntetéseket és sajtótájékoztatókat, valamint polgári engedetlenségi akciót (NATO-Expressz), rendezett konferenciát, és fordult - sikerrel - az adatvédelmi biztoshoz, az Országos Rádió és Televíziós Testülethez, és - sikertelenül - az Országos Választási Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz.
Az Alba Kör eddig két alkalommal nyerte el az Európai Unió által finanszírozott PHARE demokrácia mikro-projektet. Az 1994-95-ben lefutott program keretében rendezett többek között fotókiállítást a Néprajzi Múzeumban a vajdasági katonaság-megtagadásokról, és készítette el az első magyarországi emberi jogi jelentést a katonai szolgálatmegtagadás, valamint a polgári szolgálat helyzetéről. A jelenleg is futó második PHARE program keretében szintén mintegy tíz programpont vár megvalósításra. Az Alba Kört a Magyar Narancs olvasói három alkalommal választották meg az év legszimpatikusabb civil szervezetének.
Az Alba Kör tagdíjakból, az állampolgárok által adójukból felajánlott egy százalékból, hazai és nemzetközi pályázati támogatásokból és az Országgyűlés által a társadalmi szervezeteknek évenként kiutalt pénzből tartja fönn magát. Tagjai évenként több ezer óra önkéntes munkával járulnak hozzá az alapszabályban megfogalmazott erőszakmentes eszmék valóra váltásához. ■
Visszaugrás
