A dolgozatban - a jogalapító jogok egy csoportjára, a szerződésalapító jogokra vonatkozó alapvetést követően - bemutatásra kerül a forgalomképes gazdasági javak[3] (testi és testetlen jószágok, [dolog, jog, követelés], a továbbiakban: jószágok) feletti rendelkezési jogot - annak jogi sorsát befolyásoló szerződés létrehozásával - korlátozni képes szerződésalapító jogok általam - gyakoriságukra vagy újszerűségükre tekintettel - választott négy típusa. Így (i) a másokat megelőzően szerződés megkötésére elsőbbséget biztosító jogok (a továbbiakban: elsőbbségi jogok), (ii) a szerződéskötésre egyenlő esélyeket biztosító versenyzési jog (a továbbiakban: versenyzési jog), (iii) a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő létrehozását biztosító jogok (a továbbiakban: egyoldalú létrehozó jogok) és (iv) a szerződés megkötésére kizárólagos jogot biztosító jog (a továbbiakban: kizárólagossági jog).[4] A szerződésalapító jogok a szerződéskötésre vonatkozóan a jog kötelezettjének rendelkezési jogán belüli szerződési partner szabad megválasztásának (al)jogát korlátozzák. E jogok adhatnak (a verseny mértékének csökkenése szerint) a szerződéskötésre (i) egyenlő esélyeket, (ii) elsőbbséget, (iii) relatív [egyoldalú létrehozó jogok] vagy abszolút kizárólagosságot [kizárólagossági jog]. Az elsőbbségi jogok körében bemutatom annak egyes fajtáit, így az elővásárlási jogot, az előárverezési jogot, az előeladási jogot, az elő(haszon)bérleti jogot, az előfelhasználási jogot, az előfoglalkoztatási (előigazolási, előmegbízási, előmunkáltatási) jogokat, az előhasználati jogot, és az általános, minden kötelmi jogcímre kiterjedő elsőbbségi szerződési jogot. Ezt követően bemutatom a versenyzési jogot (és annak magyar jogbeli megfelelőjét). A szerződésalapító jogok bemutatását az egyoldalú létrehozó jogtípusok (pl. vételi jog, eladási jog) ismertetésével zárom. Mindhárom jogtípus esetében elsősorban azok külön Ptk.-beli nevesítés nélküli létezése mellett érvelek, miközben rámutatok azok dogmatikai absztrahálhatóságára és szerződési jogi általános részbe történő felvehetőségére. A szerződésalapító jogok vizsgálata során a magyar jogot vettem alapul, de figyelembe vettem egyes külföldi jogok megoldásait is, amelyekre csak egy-egy magyar jogtól eltérő vonásuk, megoldásuk körében utalok.
Már most utalok rá, hogy az elsőbbségi, a feltétlen létrehozó jogok és a versenykorlátozás kapcsolatára vonatkozóan meglátásom szerint a versenyjogi normák alapján dönthető el, hogy egy konkrét esetben annak egyedi körülményei alapján e jogok kikötése és/vagy gyakorlása tiltott versenykorlátozó magatartásnak minősülhet-e. Önmagában azonban - a további tényállási elemek ismeretének hiányában - e jogok kikötését elvi éllel nem lehet e tilalomba ütközőnek, és ezért jogellenesnek tekinteni.
Különösen kapcsolódik e kérdéshez a hátrányos megkülönböztetés tilalmának kérdése is. Tudniillik, hogy a szerződésalapító jogok - a versenyzési jog kivételével - nem valósítanak-e meg hátrányos megkülönböztetést. E körben jelzem, hogy Menyhárd - általam elfogadott - meglátása szerint[5] a diszkrimináció-tilalom, mint társadalmi probléma kezelési eszköz a piaci modellre épülő magánjogba csak korlátozottan illeszthető bele. Így az kizárólag a monopolhelyzetekre és a nyilvános ajánlatokra korlátozva egyeztethető csak össze a magánjog természetével. Ezért e tilalom megszegésének aggálya is csak ilyen esetekben vethető fel, nem pedig általában.
Az alanyi jogokat többféleképpen lehet csoportosítani.[7] Szladits tárgyuk, szerkezetük és tartalmuk szerint is osztályozta őket.[8] A jelen téma szempontjából azok tartalom szerinti felosztása bír jelentőséggel. Szladits az alanyi jogok tartalmaként a kötelezettjüket terhelő magatartást azonosította, amely szerint a jogok tevésre irányuló, pozitív, vagy nem-tevésre, tűrésre irányuló, negatív (tiltó) jogok (pl. versenytilalmi megállapodás alapján).[9] Szladits idetartozónak ítélte például a szerződés megkötésére való kötelezettséget például előszerződés[10] vagy elővásárlási jog alapján.
Szladits a hatalmasságokat alakító jogokat (facultas) olyan jogi helyzetnek tekintette, amelyben az erre jogosultnak hatalmában áll, hogy egyoldalú cselekvésével jogváltozást idézzen elő saját magának avagy másnak jogában vagy egyéb jogi helyzetében. Megemlíti ugyanakkor, hogy az alanyi jogokat akaraturalomnak tekintő felfogás[11] a hatalmasságot is az alanyi jogok egyik csoportjának tekinti. E felfogás szemszögéből a hatalmasságokat "önállótlan, jogváltoztató vagy alakító jogoknak mondhatni" (Gestaltungsrechte).[12]
Bíró és Lenkovics alakító jognak azon jogosultságot nevezte, amely alapján a jogviszony tartalmát az egyik fél a másik fél elfogadó nyilatkozata nélkül egyoldalú jognyilatkozattal létrehozhatja, módosíthatja, megszüntetheti oly módon, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget és/vagy szüntet meg jogosultságot.[13] Lábady szerint az alakító jog az alanyi jogok sajátos fajtája, amelynél fogva a jogosultnak hatalmában áll, hogy egyoldalú cselekvésével jogváltozást idézzen elő saját magának, vagy másnak jogában vagy egyéb jogi helyzetében.[14]
Szladits jogalapító, jogmódosító, jogszüntető, más jogi helyzeteket megváltoztató, más hatalmasság hatásaiban változást okozó (járulékos) hatalmasságokat különböztetett meg.[15] E dolgozat témája szempontjából a jogalapító hatalmasságok bírnak jelentőséggel. Ezek
- 330/331 -
között Szladits megkülönbözteti a tulajdonszerző és kötelemalapító hatalmasságokat. Ez utóbbiak körébe sorolta a vételi (eladási) jogot, a kibérlési jogot, az elővásárlási, előbérlési vagy visszavásárlási jogot. A kötelemalapító hatalmasságok közös sajátosságait pedig abban látta, hogy "mindezekben az esetekben a jogosult egyoldalú akaratával kölcsönös kötelmi (adásvételi, bérleti) viszonyt alapít közte és a közt, aki ellen a hatalmasság irányul."[16] Tekintettel arra, hogy a kötelemalapító hatalmasságok mindegyike szerződés létrehozására alkalmas, én a továbbiakban ezeket szerződésalapító jogoknak nevezem. A fent meghatározott szerződésalapító jogtípusok vonatkozásában megjegyzendő, hogy a vételi (eladási) jog és a kibérlési jog az egyoldalú létrehozó jogok, az elővásárlási jog, az előbérlési és a visszavásárlási jog - az alábbi egyéb jogokkal együtt - az elsőbbségi jogok körébe tartozik, míg a versenyzési jog önálló csoportot alkot szerződéskötési kötelezettséggel együtt járó vagy anélküli változataival. E jogok tehát egyaránt - de, ahogy a lentiekben ez ki is tűnik, nem egyenlő mértékben - korlátozzák a jószág "tulajdonosának"[17] rendelkezési jogát.
A Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatban (a továbbiakban: az új Ptk. javaslata) - bevallottan[18] - erős az "absztrahálási, általánosítási szándék." Mindez az új Ptk. könyvei közül talán - terjedelme miatt - a kötelmi jogi könyvben érhető tetten a leghangsúlyosabban. Az új Ptk. kötelmi jogi könyvében az általánosítási trend három fő vonala figyelhető meg, így (i) a szerződési szabályokból a közös kötelmi jogi szabályokba, valamint (ii) az egyes szerződéstípusokból a szerződési jogi általános részbe, (iii) egyes szerződéstípusokon belül a valamennyi altípusra vonatkozó közös rendelkezésekbe átkerülő rendelkezések vonatkozásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
