Egy szervezet integráns, ha működése és eredményei konzisztensek az értékeivel és céljaival. Működésének alapja az egyéni integritás, hiszen fontos, hogy a szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének megfelelően lássa el feladatait, működése átlátható, etikus és számonkérhető legyen. A szervezeti kultúra problémáira megoldást jelenthet az agilis szervezeti működés eleminek átvétele is. A felkészült, jó vezető mellett nélkülözhetetlen a képzett, tapasztalt munkaerő, melynek érdekében rendkívül fontosnak mutatkoznak a képzések, a kompetencia-fejlesztés. Olyan oktatás-módszertani megoldás szükséges tehát, mely gazdaságosan működtethető, egyéni fejlesztésalapú, egyúttal azonban megfelel a közigazgatás stratégiai elvárásainak, és elfogadható a polgármester számára is.
Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Magyarország Alaptörvényének 31-35. cikke rendelkezik a helyi önkormányzatokról, meghatározva a működés legalapvetőbb kereteit. A 33. cikk alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, valamint a helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti.
Azaz gyakorlatilag a helyi önkormányzat egy a választópolgárok saját tagjai közül választott laikus testület. A polgármester szintén a választópolgárok saját tagjai közül választott személy, a tisztség betöltéséhez ebben az esetben sem kapcsolódik semmiféle képesítési vagy képzettségi előírás, tehát általában ő is laikus személy. Feladatait főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el, azonban 3000 vagy annál több lakosú település esetében a polgármesteri tisztség csak főállásban látható el.
Az önkormányzati rendszer azonban speciálisabb a többi államigazgatási szervnél. Hiszen az Alaptörvényben meghatározott feladatokat el kell látni, a döntéseket nemcsak meghozni szükséges, hanem megfelelő módon elő is kell azokat készíteni. Ezt figyelembe véve, amikor a helyi önkormányzatokról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk ki a polgármesteri hivatalokat, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit és a hivatal vezetőjét, a jegyzőt sem mint a szakmai végrehajtó apparátust. A politikai, valamint a szakmai jelleg kapcsolatának szempontjából sajátos helyzetet eredményezett, mikor a jegyző felett a képviselő-testület helyett, a polgármester kezébe kerültek a munkáltatói jogok. Ettől a ponttól kezdve a jegyző, azaz a szakmai elem vezetői szerepe, mozgástere jelentősen átalakult, egyúttal a polgármester, a politikai elem szerepe meghatározóbbá vált az önkormányzati hivatalok működésében.
Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésből ered, többes jelentéssel bír: érintetlen, sérthetetlen, feddhetetlen, értékvezérelt. Magát az "integritás" kifejezést a társadalomtudományok használják, így etimológiai, szociológiai, filozófiai és jogi jelentéssel is bír. Jogi-közigazgatási értelemben az integritás egy érték-fogalom, amely elsődlegesen teljesítmények értékelésére szolgál és mind személyi, mind pedig szervezeti szinten értelmezhető. Az integritásalapú szervezeti működés és az ennek megfelelő munkavállalói magatartás erősítése a korrupció megelőzésének, a korrupciós kockázatok mérséklésének és mindenféle, egyéb hivatali hatalommal való visszaélés megakadályozásának az egyik leghatékonyabb eszköze.
Maga a korrupció - melyet sokan tévesen az integritássértés szinonimájaként használnak - az integritássértés legszélsőségesebb megnyilvánulási formája.
A személyi, egyéni integritás feddhetetlenséget, továbbá olyan viselkedést és cselekedeteket feltételez az adott személy részéről, melyek által hű marad a saját értékrendjéhez. Egyéni integritásként definiálhatjuk a magunkkal hozott, tanult, fejlesztett magatartási minták, tulajdonságok, képességek és ismeretek összességét, melyek egy egységes értékrendet képviselnek, és meghatározzák az egyén döntéseit és cselekedeteit.
A szervezeti integritásról pedig abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az adott intézmény, szervezet kitűzött céljainak és értékrendjének megfelelően látja el feladatait, működése átlátható, etikus, számon kérhető, feddhetetlen. Azaz a szervezet munkatársainak viselkedése összhangban áll a szervezeti célokkal, azonosulni tudnak az intézmény értékrendjével és mindennapi döntéseiket a szervezeti értékrend szem előtt tartásával hozzák meg. Miért fontos gazdasági és politikai szempontból az integritás?
A szervezeti integritás tehát akkor valósul meg, ha a vezetők és a többi dolgozó is egyaránt felelősen és elszámoltathatóan végzi munkáját, így a szervezet szabályosan működik a közérdeket szem előtt tartva.
Integritásirányítási rendszer kapcsán pedig minden olyan (vezetői) intézkedés, maga a vezetői attitűd, szokás, esemény, cselekmény, és szabályozás együtteséről beszélünk, melyek összefüggésben állnak egymással, a szervezeti működés mindennapi és gyakorlati szerves részét képezik, és a hiteles, önazonos, átlátható és elszámolható működést szolgálják.
Egyszerűsíthetjük ezt a fogalmat a közérdek szerinti integráns működésre, azonban a gyakorlati megvalósulását vizsgálva, jóval többet jelent annál. Hitelesség, önazo-
- 6/7 -
nosság, elszámoltathatóság, átláthatóság, értékorientáció, szabályosság és a változásokra történő reagálási képesség azok a fogalmak, melyek keretezik a szervezet működését, amennyiben a szervezet integránsan működik. Természetesen az egyéni integritás képezi a szervezeti integritás alapját.
A szervezeti integritás egyfelől az elvárások, rendszerek kidolgozottságának és ezek alkalmazása mértékének tükrében vizsgálható. Az elvárások és rendszerek kidolgozottsága magában foglalja a tisztán meghatározott és lefektetett szervezeti célokat, a szervezeti célokra és értékekre épülő etikai kódex gyakorlati alkalmazását, az integritást támogató szervezeti kultúrát, az integritásért felelős személy kijelölését, a megfelelő kommunikációs kultúra kialakítását, a minőségbiztosítás alkalmazását, az integritásalapú humánerőforrás-kezelést egyaránt. Másfelől az alkalmazás mértéke kapcsán fontos az elvárások, kompetenciák és az egyéni motiváció hármasa: azaz az egyén tudja-e, képes-e és akarja-e az integráns működést. Mindezek tükrében érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni a polgármester mint vezető szerepét.
A képviselő-testületet a polgármester vezeti, akit szintén a választópolgárok közössége választ meg közvetlenül öt évre, mely alapján nagyfokú legitimitást élvez.
A polgármester az önkormányzat elsőszámú tisztségviselője. Megválasztásával egyidejűleg tagjává válik a képviselő-testületnek, annak határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek kell tekinteni. Nemcsak egyszerűen tagja azonban a képviselő-testületnek, hanem annak elnöke, vezetője, aki képviseli egyrészt a képviselő-testületet, másrészt törvényes képviselője az egész önkormányzatnak mint jogi személynek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
