2001. március 22. és március 24. között Firenzében rendezték meg az UINL Bizottságainak soron következő ülését. A történelmi emlékekben és műalkotásokban páratlan gazdagságú város méltó helyszíne volt a rendezvénynek, és felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevők számára.
A 16. alkalommal megrendezésre kerülő ülést Dr. Helmut Fessler, az UINL elnöke nyitotta meg 2001. március 23-án.
Miután a résztvevők elfogadták az előző tanácskozásról készült jegyzőkönyvet, Fessler úr összegezte az elmúlt időszak eseményeit, és kiemelte a közjegyzőket érintő legfontosabb momentumokat.
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdések a technikai forradalom nyomán lehetségessé váló elektronikus aláírás problematikája, ennek érvényessége és az ezzel kapcsolatos visszaélések voltak. Ezeket ma már egy új kifejezéssel Cyber-kriminológiának nevezzük, ide tartozik az Internet-kalózkodás, a számítógépes kódok feltörése és a pornográf felvételek világhálón történő terjesztése. Ezen bűncselekmények megelőzése érdekében széles körű együttműködésre van szükség.
Ugyanilyen széles körű összefogás szükséges a gazdasági bűncselekmények, ezen belül a szervezett bűnözés és a pénzmosás visszaszorítására. Mint Fessler Úr elmondta, három oldalú együttműködésre van szükség, nemcsak a bűnügyi hatóságokkal, hanem a politikai pártokkal is.
Az UINL elnöke említette még a családjog terén elért eredményeket, a gyermekek jogairól, a gyermek külföldre viteléről, és a kettős állampolgárság elkerüléséről hozott nemzeti jogszabályok segítségével.
A két bizottság munkájával kapcsolatosan kiemelte annak szükségességét, hogy hatékony információáramlást kell megvalósítani, és párbeszédet kell folytatni a közjegyzői szakma marketingjéről és jövőjéről.
A Bizottság 2001. március 24-én ülésezett Heering Úr elnökletével. Az elnök és az albizottságok jelentése után az egyes országok delegációi adtak rövid összefoglalót közjegyzőségük fejlődéséről és jelenlegi problémáikról.
A legnagyobb érdeklődés Portugália beszámolóját kísérte, amely ország nehéz helyzetbe került és az UINL támogatását kérte.
Küldöttségünk a MOKK képviseletében beszámolt a zálogjogi és a végrehajtási jogszabályok módosításáról, ennek várható eredményeiről, valamint megemlítettük a Budapesten 12. alkalommal megrendezett Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott témaköröket.
Ezután a munka az albizottságok keretében folyt tovább. Itt kerültek értelmezésre a bizottság által kiadott kérdőívek, amelyek a közjegyzők gazdasági és társadalmi szerepét vizsgálják. Olyan kérdésekre várnak választ az egyes közjegyzőségektől, mint pl.: "Menynyi a közjegyzők létszáma az önök országában? Hány lakosra jut egy közjegyző? Milyen a közjegyzők megoszlása a vidéki, kisvárosi és a városi területek között? Meg tudnák-e jelölni egy kezdő közjegyző irodanyitásának átlagos költségeit? Az üzleti forgalom mekkora részét realizálják a közjegyzők a jogi piac egészén belül?" A közjegyzők társadalmi szerepével kapcsolatosan többek között rákérdeznek a közjegyzők átlagéletkorára, közéleti tevékenységükre, a közvéleménnyel kialakított kapcsolatukra, munkadíjszámításuk módjára stb.
Egy másik albizottság a "Kék Könyv" (Livre Bleu) harmadik kiadásának összeállításán fáradozik.
A mű első kiadása 1963-ban jelent meg "Házassági rendszerek és öröklés a nemzetközi magánjogban" címmel, és az Európai Közösség hat alapító államának nemzetközi magánjogi szabályait tartalmazza. A második kiadás Michel Verwilgen, a Louvain-i Katolikus Egyetem professzorának gondozásában 1979-ben látott napvilágot, amelyben már 15 európai ország nemzetközi magánjogi, és belső jogszabályait találhatjuk meg.
A harmadik kiadás nemcsak az egyes tagországok jelentéseit, hanem általános összefoglalókat is fog tartalmazni. Végleges formájában a 2001 októberében megrendezésre kerülő athéni kongresszuson kerül bemutatásra, hasznos segítséget nyújtva a nemzetközi magánjogi szabályokat alkalmazó közjegyzőknek.
A bizottsági ülések abban a reményben zárultak, hogy a találkozó hasznos tájékoztatást nyújtott az egyes közjegyzői kamarákat érintő kérdésekről. ■
Visszaugrás
