A bíróság legfontosabb ügydöntő határozata az ítélet, az irányadó magyar eljárásjogi szabály szerint[1] azzal a bíróság a vádról határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki, vagy felmenti. Legalapvetőbb tartalmi elemeit meghatározza az eljárási törvény[2], de megszerkesztése során jelentőséggel bír a jogirodalom és a joggyakorlat is. A problematikával számos esetben foglalkoztak már, mind az elmélet szintjén, mind a gyakorlatiasság igényével[3].
Az ítélet (Urteil) a német büntetőeljárásban is a legfontosabb bírósági határozat, jogszabály nem határozza meg a fogalmát, azt a jogelmélet és a joggyakorlat alakította ki. Az egyik fogalom-meghatározás szerint[4] alatta értendő a perbíróság formakötött, különleges hatásokkal ellátott döntése; alapját mindig főtárgyalás képezi, mindig ügydöntő hatása van. Egy másik megközelítés[5] szerint a büntető ítélet bírósági döntés, amelyet főtárgyalás alapján hoznak, rendszerint a bizonyítási eljárást zárja le, feladata a büntetőeljárás alapját képező azon kérdés végleges megválaszolása, hogy a vádlott bűnös-e és milyen jogkövetkezményeket kell vele szemben alkalmazni; csupán az elítélés jogerőre emelkedésével tekinthető megdöntöttnek a vádlottat addig megillető ártatlanság vélelme.
A legalapvetőbb tartalmi elemeit a német büntetőeljárásban is az eljárási törvény[6] határozza meg, de megszerkesztése során ott is kiemelkedő szerepe van a jogirodalomnak és az ítélkezési gyakorlatnak.
A tanulmány célja annak vázlatos bemutatása, hogy a német elsőfokú ítélet megszerkesztése milyen fő nyomvonalak mellett történik.
A német Be. az elsőfokú ítélet szerkesztéséhez a következő előírásokat tartalmazza:[7]
260. §
(1) A főtárgyalás az ítélet tanácskozást követő kihirdetésével zárul.
(2) Foglalkozástól eltiltás esetén az ítéletben pontosan meg kell jelölni a foglalkozást, a foglalkozási ágat, a mesterséget, a mesterség fajtáját, amelynek gyakorlása a tilalom tárgya.
(3) Az eljárás megszüntetését ítéletben kell kimondani, ha eljárási akadály áll fenn.
(4) Az ítélet rendelkező része megadja a minősítését annak a cselekménynek, amelyben a vádlottat bűnösnek mondják ki. Ha a törvényi tényállásnak van törvényi megnevezése, a cselekmény jogi megjelölésére azt kell használni. Pénzbüntetés kiszabása esetén a napi tételek számát és az egynapi tétel összegét a rendelkező részbe fel kell venni. Az ítélet rendelkező részében kell kifejezésre juttatni, ha a biztonsági őrizetre vonatkozó döntést elhalasztják[8], a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását felfüggesztik, a vádlottat próbára bocsátják, vagy a büntetéstől eltekintenek. Egyebekben a rendelkező rész megfogalmazása a bíróság mérlegelésén múlik.
(5) A rendelkező rész után az alkalmazott rendelkezéseket kell felvezetni paragrafus, bekezdés, szám, betű szerint és a törvény megjelölésével. Hivatkozni kell továbbá a szövetségi nyilvántartási törvény 17. § (2) bekezdésére, ha elítélés esetén a bűncselekményt, vagy a bűncselekmények jelentős részét kábítószer-függőség alapján követték el, két évnél
- 288/289 -
nem hosszabb szabadságvesztés vagy halmazati szabadságvesztés kiszabása esetén.
267. §
(1) A vádlott elítélése esetén az ítélet indokolásának meg kell adnia a bizonyítottnak tekintett tényeket, amelyekben a bűncselekmény törvényi ismérvei megtalálhatók. Ha a bizonyíték más tényekből következik, ezeket is meg kell adni. Ábrázolásokra, amelyek az ügyiratban találhatók, a részleteket illetően utalni lehet.
(2) Ha a tárgyaláson hivatkoztak a büntetőtörvényben szabályozott különös körülményekre, amelyek a büntethetőséget kizárják, enyhítik, vagy súlyosítják, az ítéleti indokolásnak ki kell térnie arra, hogy ezeket a körülményeket megállapítottnak, vagy elvetettnek kell-e tekinteni.
(3) A büntető ítélet indokainak ezen túlmenően az alkalmazott büntetőtörvényt meg kell jelölniük, és azokat a körülményeket felsorolniuk, amelyek a büntetés kiszabásakor meghatározók voltak. Ha a büntető törvényi tényállás a büntetés enyhítését lehetővé tévő esetköröket szabályoz, az ítéleti indokolásnak ki kell térnie arra, amiért ezeket a körülményeket elfogadták, vagy a tárgyaláson tett indítvány ellenére elvetették; ez értelemszerűen vonatkozik a Büntető Törvénykönyv[9] 47. §-a szerint kiszabott szabadságvesztésre[10]. Az ítéleti indokoknak meg kell adniuk azt is, hogy a büntetés súlyosítását lehetővé tévő törvényi esetkört miért nem állapítottak meg, ha egyébként fennállnak azok az előfeltételek, amelyeknek megfelelően a büntetőtörvény szerint ilyen eset általában fennáll; ha ezek az előfeltételek nem állnak fenn, azonban mégis egy különösen súlyos esetet állapítanak meg, a második mondatot megfelelően kell alkalmazni[11]. Az ítélet indokolása továbbá megadja, ami miatt a büntetés végrehajtását felfüggesztették, vagy a tárgyaláson tett indítvány ellenére nem függesztették fel; ugyanez vonatkozik a próbára bocsátásra és a büntetés mellőzésére. Az ítéleti indokokban meg kell adni, ha az ítéletet megállapodás előzte meg (257c. §)[12].
(4) Ha valamennyi jogorvoslatra jogosult a jogorvoslatról lemond, vagy a jogorvoslat megtételére előirányzott határidőn belül nem jelentenek be jogorvoslatot, meg kell jelölni a bizonyított tényeket, amelyekben megtalálhatók a bűncselekmény törvényi ismérvei, és meg kell jelölni az alkalmazott büntetőtörvényt; ítéletek esetében, amelyekben csupán pénzbüntetést szabnak ki, vagy pénzbüntetés mellett gépjármű-vezetési tilalmat vagy vezetői engedély megvonását és ezzel együtt a járművezetői engedély bevonását rendelik el, vagy próbára bocsátást rendelnek el, utalni lehet a befogadott vádiratra, a 418. § (3) bekezdés második mondata szerinti vádra[13], vagy a büntetőparancsra, illetve a büntetőparancs indítványra. A (3) bekezdés ötödik mondata megfelelően irányadó. Az ítéleti indokok további tartalmát a bíróság az egyedi eset körülményeinek figyelembevételével mérlegelése szerint állapítja meg. Az ítéleti indokokat a 275. § (1) bekezdés második mondatában előirányzott határidőn belül ki lehet egészíteni, ha jogorvoslat bejelentése határidejének elmulasztása esetén elrendelték az előző eljárási szakaszba történő visszavetést.
(5) A vádlott felmentése esetén az ítélet indokainak meg kell adnia, hogy a vádlottra nem bizonyítottak rá, vagy és mely okokból a bizonyítottként elfogadott cselekményt nem tekintették büntetendőnek. Ha valamennyi jogorvoslatra jogosult lemond a jogorvoslatáról, vagy a bejelentésre előirányzott határidőn belül nem jelentenek be jogorvoslatot, csak azt kell megadni, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmény ténybeli vagy jogi indokok miatt nem lett megállapítva. A (4) bekezdés harmadik mondata irányadó.
(6) Az ítélet indokaiban meg kell adni azt is, hogy biztonsági intézkedést miért rendeltek el, a döntést a biztonsági őrizetről miért halasztották el, vagy a tárgyaláson tett indítvány ellenére miért nem rendelték el, vagy miért nem halasztották el a döntést. Ha a járművezetői engedélyt nem vonták be, vagy a Btk. 69a. § (1) bekezdés harmadik mondata szerinti zárolást nem rendeltek el, jóllehet ez a bűncselekmény jellege miatt figyelembe jött[14], az ítélet indokai mindig megadják, amiért ezt az intézkedést nem rendelték el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
