A családi kapcsolatok folyamatos változásnak vannak kitéve, így a házasság intézménye is, amely a történelem különböző korszakaiban eltérő megítélés alá esett és számos felfogás mentén formálódott. Voltak, akik Istentől eredeztették létezését és voltak, akik világi jelenségnek tartották. A XXI. századi házasság is hordozza magában a múlt jeleit, jóllehet talán kissé halványabban, ám ez nem változtat azon, hogy a házasság rendszerint egy életre szóló kapcsolat, amely érzelmi-gazdasági életközösséget, családot hoz létre és azt a jogalkotó kiemelt védelemben részesíti.
Amikor 1895. október 1-jén hatályba lépett az igen heves vitákat[1] kiváltó házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk (a továbbiakban: Ht.), a jogszabály megalkotásában részt vevők nem tudhatták, hogy utóbb a rendelkezésnek milyen jelentősége lesz. A bevezetett állami anyakönyvezéssel megindult a házasságkötés állam általi adminisztrálása, amelyből fokozatosan kiszorult az egyház. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ez hosszabb folyamat volt, hiszen a XIX. és a XX. század második feléig a házasulandó párok életében - a Ht. szabályai ellenére - fontos szerepet játszott a vallás, tehát kezdetben csupán egyfajta adminisztrációs kötelezettségként tekintettek rá. Később - az 1950-es évektől kezdődően - a vallásüldözések okán az egyházi esküvők titokban történő megtartása miatt a polgári szertartások kerültek előtérbe. Mai felgyorsult világunkban, ahol a digitalizáció, az automatizálás, azonnali döntéshozatal időszakát éljük, a különböző családpolitikai intézkedések akarva-akaratlanul kihatással vannak a házasságkötésre is. Felmerül tehát a kérdés: mit jelent ma a házasság? Tekinthetjük-e egyfajta adminisztratív "kötelezettségnek", ahol az érzelmi többlet háttérbe szorul és a vagyoni viszonyok bírnak jelentőséggel.
A világot sújtó koronavírus-járvány idején több, főként USA-beli tagállam teremtette meg az online házasságkötés jogi alapjait.[2] Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy lehetséges-e online házasságot kötni, és ha igen, milyen feltételek mellett. Kiváltható-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti személyesen, együttesen tett akaratnyilatkozat[3] az online nyilatkozattal. A jognyilatkozatok, szerződések világán keresztül mutatom ezt be. Elsőként a távházasság intézményével foglalkozom, majd ismertetem a házasságkötést megelőző eljárás polgári jogi és közigazgatási jogi vetületét az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerre (a továbbiakban: EAK) figyelemmel, végül pedig az elektronizálásra, automatizálásra fókuszálva feltárom az online házasságkötéssel kapcsolatos kérdéseket nemzetközi kitekintés mellett.[4]
A magyar jogtörténetben nem idegen a távollévők közötti házasságkötés, ami tulajdonképpen az online házasságkötés "előszobájának" is tekinthető, ugyanis az
- 34/35 -
ún. távházasságot a 3.984/1916. M.E. rendelet alapján vezették be az I. világháború idején.[5] Az ellenség hatalmában lévő hadifoglyoknak, túszoknak és internált egyéneknek az igazságügyminiszter megengedhette, hogy házasságuk megkötésénél őket meghatalmazott képviselje. A rendelet szerint erre egy külön névre szóló meghatalmazást kellett írni, amelyben a meghatalmazó bárki lehetett, aki a Ht. alapján tanúként közreműködhetett a házasságkötésnél. A 60.300/1916. I.M. számú utasítás meghatározta a meghatalmazott útján történő házasságkötésnél és az ilyen házasságkötés anyakönyvezésénél követendő eljárást. A 3.984/1916. M.E. számú rendelet kiegészítéséről szóló 925/1917. M.E. számú rendelet szerint meghatalmazott útján köthettek házasságot a háború ideje alatt katonai szolgálatot teljesítő olyan személyek is, "akik a hadműveleti vagy ahhoz közel eső területen lévő akár katonai, akár polgári egészségügyi intézetben ápolás alatt állnak."[6] A 37.119/1917. B.M. számú körrendelet részletes rendelkezéseket tartalmazott a fenti jogszabályokról, végül pedig az 5.230/1922. M.E. számú rendelet hatályon kívül helyezte a meghatalmazott útján történő házasságkötéseket engedélyező jogszabályokat.[7]
A későbbiekben és hatályos jogszabályaink között sem találunk már arra vonatkozó rendelkezést, hogy a házasságot távolról, meghatalmazott útján vagy online lehessen megkötni. A Ptk. kimondja, hogy házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető.[8] A feltételek konjunktívak, tehát bármelyik hiánya esetén nem létező házasságról beszélünk. A házasságot a felek egyező akaratnyilatkozata, az igenek kimondása hozza létre, amelyet az anyakönyvvezető állapít meg és jegyez be a házassági anyakönyvbe, amely deklaratív hatályú, azaz a jogviszony keletkezésére nincsen hatással, csupán megállapítja ezeket a tényeket, tanúsítja a tényleges jogi helyzetet.
Az online formában történő házasságkötés kiindulópontját a Ptk. 6:4. § (1) bekezdése adja, miszerint a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A virtuális térben - amennyiben nem azonos helyen, de egy időben vannak jelen a felek[9] - a távollévők között tett jognyilatkozat szabályait alkalmazhatnánk. Ez a címzetthez - jelen esetben a házasulandó felek valamelyikéhez - történő megérkezéssel válhat hatályossá. Az online kontraktus nem új keletű, hiszen a Ptk. már megalkotása idején is figyelemmel volt erre. A kódex kimondja, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.[10] Az, hogy milyen megoldás felel meg a fenti konjunktív feltételnek, a joggyakorlat munkálta ki. Az új Ptk. Tanácsadó Testülete kifejtette: "a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendeletben (eIDAS rendelet) szabályozott elektronikus aláírások a hozzá tartozó azonosítási eljárásokkal és szolgáltatásokkal ennek aggálytalanul megfelelnek".[11] A Tanácsadó Testületben kialakult kisebbségi vélemény ugyanakkor akként fogalmazott, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentum felel meg az írásbeliség követelményének, figyelemmel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezéseire.[12]
A joggyakorlatban kimunkálásra került, hogy az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor minősül írásbelinek, ha az megfelel a valódiság és hamisítatlanság követelményének, mindez ellenőrizhető, továbbá azonosítható a nyilatkozat megtételének időpontja. Ennek a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg (BDT 2018.3931.), így csak ennek alkalmazásával tehetők meg az írásbeli jognyilatkozatok.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
