Az évek óta fennálló gazdasági válság nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy az állami adóhatóságnál a fizetési kedvezményre irányuló eljárások száma megnőtt. Nem vitatott, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
- 12/13 -
Art.) 133-134. §-ai értelmében az adóalany az adóhatósághoz jogosult benyújtani fizetési kedvezmény[1] iránti kérelmet, azonban szükséges leszögezni, hogy az Art. vonatkozó rendelkezéseiből nem vezethető le olyan elv, amely kvázi alanyi joggá tenné a fizetési kedvezmény lehetőségének korlátok nélküli igénybevételét. Jelen tanulmányban a fizetési kedvezmény gazdasági társaságokkal kapcsolatos adóeljárási szabályait szeretném ismertetni, különös tekintettel a közigazgatási perek gyakorlatára.
A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás gazdálkodó szervezetek részére illetékköteles, melynek összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (8) bekezdése alapján 10 000 Ft. Az elsőfokú határozat elleni fellebbezés ugyancsak illetékfizetési kötelezettséget von maga után [Itv. 29. § (2) bekezdése]. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú - Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések - beszedési számlájára kell megfizetni; azt az eljárás megindításakor, pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámláról átutalással, pénzforgalmi bankszámlanyitásra nem kötelezett adózónak postai készpénzátutalási megbízással, illetve belföldi bankszámláról történő átutalással - a fizetésre kötelezett adószámára való hivatkozással - kell teljesíteni.
Az Art. 5/A. § (1) bekezdése értelmében adóügyekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. A fizetési kedvezmény iránti eljárásokra az Art. általános ügyintézési határideje vonatkozik, ugyanakkor a fizetési kedvezményi eljárásban az Art. 5/A. § (6) bekezdése lehetőséget biztosít sürgősségi eljárás igénybevételére. Ezt az adóhatóság minősített adózói adatbázisában szereplő adóalanyok kérhetik, a kérelmet az Art. 175. § (9) bekezdése alapján kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani, valamint a fizetési kedvezményre irányuló kérelemmel egyidejűleg a sürgősségi eljárási kérelmet is elő kell terjeszteni. Ebben az esetben az adóhatóság az adózó kérelmét az általános ügyintézési határidőnél rövidebb - 15 napos - határidőn belül bírálja el.[2]
A fizetési kedvezmények elbírálására irányuló hatáskört a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet szabályozza, mely szerint az állami adóhatóság alsó fokú adóztatási szervei (az Adóigazgatóságok) járnak el első fokon, míg a jogorvoslati kérelmek elbírálása a NAV középfokú szerveinek (az Adó Főigazgatóságoknak) a jogosultsága.[3] A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét adómérséklésnél (adóelengedésnél) az Art. 143. § (1) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 330. § (2) bekezdése biztosítja, ugyanakkor a fizetési könnyítés tárgyában hozott döntés bírósági felülvizsgálatát az Art. 143. § (1) bekezdése kizárja.
A fizetési kedvezmény engedélyezése kérelemre történik, a gazdálkodó szervezetek az Art. 175. § (9) bekezdése értelmében a kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be, ehhez a kérelmezőnek ügyfélkapuval (felhasználói névvel és jelszóval) kell rendelkeznie. A fizetési kedvezményi eljárás kapcsán az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapok az alábbiak: FAG01 [Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához], FAG01M [Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének módosításához], FAG01V [Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének visszavonásához].[4]
Fontos, hogy az Art. 161. § (9)-(9d) bekezdései szerint az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, valamint a tartozást nem mérsékelheti (illetőleg azt nem minősítheti behajthatatlannak sem). Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatóságnál terjesztik elő, úgy a NAV a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére, annak megala-
- 13/14 -
pozottságát érdemben nem vizsgálja.[5] Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a jogosult (behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
