1. A romanisztikai, civilisztikai és jogösszehasonlító szakirodalomban egyaránt lépten-nyomon hangsúlyozott és nehezen túlbecsülhető jelentőségű tény, hogy a kontinentális jogrendszerek alapjául az a római jog szolgál, melynek befolyása azokban az országokban is jelentős, ahol annak recepciójára a maga teljességében nem került sor. Nem csupán a római jogi hagyományok alapján fejlődött civil law jurisdictions-re, ill. a részben az angolszász, részben a római jogi hagyományok alapján formálódott vegyes jogrendszerekre (mixed jurisdictions) gondolunk, hanem a common law jurisdictions körébe tartozó jogrendszerekre is. Ma is érvényes Montesquieu "A törvények szelleméről" c. klasszikus művében foglalt megállapítása, miszerint "sosem hagyhatjuk el a rómaiakat" ("on ne peut jamais quitter les Romains"). Peter Stein, a cambridge-i egyetem nyugalmazott regius professora magyar nyelven 2005-ben megjelent, "A római jog Európa történetében" c. könyvében pedig szellemesen mutat rá arra, hogy a továbbélés során a római jogi forrásszövegek "egyfajta jogi szupermarketként" szolgáltak.
2. Hamza Gábor akadémikusnak, az ELTE ÁJK Római Jogi Tanszéke tanszékvezető professzorának 2009 őszén, német nyelven megjelent monográfiája római jogi alapokon vizsgálja a modern magánjogi rendszerek kialakulását és fejlődését. A mű német szövege, Hamza Gábor eddig publikált német nyelvű monográfiáihoz hasonlóan, az ELTE ÁJK Római Jogi Tanszékéhez már hosszú évek óta folyamatosan kötődő Buzády Csongorral együtt készült.
A könyv megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében 2009. november 10-én impozáns könyvbemutató kísérte. A nagy sikerű tudományos rendezvényen Földi András, az MTA doktora, római jogász professzor, valamint Harmathy Attila és Vékás Lajos akadémikus polgári jogász professzorok méltatták ünnepélyes keretek között Hamza Gábor legújabb monográfiáját.
A könyv számos előzménye közül a következő művekre szeretnénk e helyütt utalni. A római jogi tradíció továbbélését a római jogi tankönyvés kézikönyvirodalomban nemzetközi mércével mérve is egyedülálló mélységgel és adatgazdagsággal mutatja be a Földi Andrással, az ELTE AJK professzorával közösen írott, első ízben 1996-ban megjelent, a mai napig 14 kiadást megért "A római jog története és institúciói" c. tankönyv IX., a római jog továbbélését vizsgáló fejezete, amely a később e tárgykörben publikált könyvek előzményének tekinthető. 1998-ban jelent meg - még társszerzőségben Földi Andrással - "Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai" címmel egy, a római jog továbbélését már önállóan vizsgáló monográfia. Ilyen előzmények után 2002-ben jelent meg, immár Hamza Gábor tollából az európai országok és számos Európán kívüli ország külső magánjogtörténetét nemzetközi viszonylatban is páratlan mélységgel bemutató, úttörő jelentőségű, "Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján" c. monográfia. Még ugyanebben az évben jelent meg Hamza Gábor német nyelvű magánjogtörténeti monográfiája is "Die Entwicklung des Privatrechts auf römischrechtlicher Grundlage, unter besonderer Berücksichtigung der Rechtsentwicklung in Deutschland, Österreich, der Schweiz und Ungarn" címmel, amely a részben eltérő célközönségre tekintettel is a magyar nyelvű műhöz képest kisebb terjedelemben, valamint más szerkezetben mutatja be számos európai jogrendszer fejlődését a római jog alapján. Megint részben más megközelítésben koncipiálja a témát a szerző 2005-ben francia nyelven publikált monográfiája ("Le développement du droit privé européen"), amely az egyes, részben Európán kívüli jogrendszerek magánjogfejlődésének bemutatása mellett elsősorban a római jogi tradíción alapuló európai jogtudomány fejlődésének és irányzatainak mélyreható, kritikai igényű elemzésére fektet hangsúlyt. A szerző e tárgykörben, 2007-ben publikált második német nyelvű könyve ("Wege der Entwicklung des Privatrechts in Europa. Römischrechtliche Grundlagen der Privatrechtsentwicklung in den deutschsprachigen Ländern und ihre Ausstrahlung auf Mittel- und Osteuropa") vizsgálódásának centrumában pedig a közép-, dél- és kelet-európai országok magánjogtörténetének római jogi tradíciókon alapuló fejlődése áll, mégpedig a szerző korábbi műveinél jóval szélesebb horizontban. Ilyen előzmények után jelent
- 53/54 -
meg a szerző tollából egy harmadik német nyelvű, Hamza professzor immár több évtizede áldozatos és fáradhatatlan munkával folytatott intenzív kutatásait összefoglaló, a modern jogrendszerek kialakulását és fejlődését a római jogi hagyományok alapján a szerző valamennyi korábbi művéhez képest szélesebb spektrumban vizsgáló monográfia. A többek között az igényes keménykötésű borítóra, a 826 oldalas terjedelemre, a könyv használatát nagymértékben megkönnyítő, részletes mutatókra, valamint nem utolsósorban a szövegben illusztrációként elhelyezett számos képre, a könyv tudományos mélységére és adatgazdagságára tekintettel mind a "külcsínét", mind a "belbecsét" tekintve impozáns könyv az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, az ELTE Jogi Kari Tudomány c. sorozat (szerkesztő: Varga István egyetemi docens, az ELTE ÁJK dékánhelyettese) 5. darabjaként jelent meg.
A mű a korábbi művekhez hasonlóan mindenekelőtt - a neves polihisztor, Leibniz terminológiájával élve - külső történeti szemléletben íródott. Ugyanakkor a Hamza Gábor által külön hangsúlyozott, számos tekintetben új megközelítésmódra tekintettel helyenként belső történeti (dogmatörténeti) fejtegetések is olvashatók. A mű különleges értékei közé tartozik, hogy a monográfia a szerző rendkívül alapos kutatómunkáját és egyedülálló nyelvtudását egyaránt tükröző, további részletkutatásokhoz is kiindulópontként szolgáló, több ezer (!) tételből álló többnyelvű irodalomjegyzéket tartalmaz, és nem csupán Magyarországon, hanem sokszor a nagy külföldi könyvtárakban is alig-alig hozzáférhető szakirodalmi apparátusra támaszkodik; hogy nem csupán az európai országok római jogi tradíción alapuló magánjogfejlődését vizsgálja az európai magánjog kezdeteinek vázlatos elemzésétől kezdve az egyes európai országok (beleértve a szakirodalomban eddig gyakran teljesen figyelmen kívül hagyott országokat is) középkori és újkori magánjogtörténetének bemutatásán keresztül napjainkig bezárólag, hanem számos, nem csupán a magyar, hanem az európai szakirodalomban is eddig egyáltalán nem tárgyalt, sokszor kevéssé ismert Európán kívüli jogrendszer bemutatásának is teret szentel, mindenütt a legfrissebb fejleményekre és a legmodernebb szakirodalmi kutatásokra is támaszkodva.
A téma feldolgozása - a rendkívül széles vizsgálódási horizontra tekintettel - nyilvánvalóan nem lehetett teljes körű. Hamza Gábor legújabb könyvében a francia nyelvű monográfiához képest pl. valamivel kisebb hangsúlyt kapnak a tudománytörténeti fejtegetések; egyes országok (pl. Nicaragua, Panama, Guatemala) magánjogfejlődésének bemutatása - persze a szakirodalom hozzáférésének nehézségeire való tekintettel is - csupán vázlatos; a könyv elsősorban a law in books-ot vizsgálja, mindenekelőtt a polgári jogi kódexeket téve elemzésének tárgyává, a law in action-nek kevés teret szentel. Mindezek hangsúlyozása azonban talán felesleges. Hamza Gábor könyve ugyanis eme objektív okokra visszavezethető hiányosságok ellenére is monumentális vállalkozás, egyebek mellett vizsgálódási horizontját és adatgazdagságát is tekintve a magánjogtörténeti szakirodalom egyedülálló, "magányos óriása".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
