Jelen cikk a jegyző mint állatvédelmi hatóság által történő állatvédelmi bírság kiszabásának gyakorlati kérdéseit tárgyalja.
Az állatvédelmi eljárás célja az állat tartásának ellenőrzése, az állat tartásával kapcsolatosan esetlegesen elkövetett állattartói jogszabálysértés feltárása, szükség esetén pedig intézkedésre kötelező, illetve szankcionáló döntés meghozatala.
A gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott szankció az állatvédelmi bírság kiszabása. A kiszabás tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, a vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) rendelkezik hatáskörrel.[1]
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) az alábbi területeken biztosít hatáskört a jegyzőnek:
1. állatvédelmi bírság kiszabása;
2. állatvédelmi bírság kiszabása helyszíni bírságként;[2]
3. állattartástól való eltiltás;[3]
4. gondoskodás az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról;[4]
5. az állat megfelelő helyre való szállításának és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezésének elrendelése;[5]
6. az állatvédelmi hatóság az általa nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli;[6]
7. az állattartást legfeljebb egy évig megtilthatja;[7]
8. feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Ávtv.-ben foglaltak végrehajtását;[8]
9. állatvédelmi őrszolgálat működtetése, kóbor ebek befogásával kapcsolatos feladatok ellátása;[9]
10. az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezés;[10]
11. meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezés;[11]
12. az állattartás korlátozása vagy megtiltása;[12]
13. az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezés.[13]
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótörvény) szerint a jegyző továbbá figyelmeztetés szankciót alkalmazhat.
A fentieken túl más rendelet is ad a jegyzőnek hatáskört, feladatkört, például a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEDVTR.).[14]
A jegyző hatáskörébe tartozó szankcionálási lehetőségek súlyosság szerint a következők:
1. figyelmeztetés szankció alkalmazása;
2. állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezés;
3. meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezés;
4. az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezés;
5. állatvédelmi bírság kiszabása, állatvédelmi bírság kiszabása helyszíni bírságként;
6. az állat megfelelő helyre való szállításának és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezésének elrendelése;
7. az állattartást legfeljebb egy évre történő megtiltása;
8. az állattartás korlátozása vagy megtiltása;
9. állattartástól való eltiltás.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
