Nagyon örülök a meghívásnak, mert A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény 2012. június 4-i elfogadása után ez az első szakmai fórum annak megvitatására. Fontos, hogy amikor ágazati kérdésekről, vagy akár településüzemeltetési szolgáltatásokról beszélünk, akkor a szakemberek tisztában legyenek a minisztériumban zajló folyamatokkal, hogy melyek lesznek azok az intézményi keretek, amelyekben a különböző ágazati feladatokat el kell látni.
1994-et követően mindegyik kormányprogram foglalkozott a differenciált feladatellátás telepítésével és a megyék helyzetével. A rendszerváltástól kezdve minden kormánynak volt olyan határozata (harmincnégy számolható össze a mai napig), amely foglalkozott valamilyen mélységben a közigazgatás átalakításával, fejlesztésével.
Jelenleg nincs kifejezett kormányhatározat a közigazgatás általános átalakításáról, egy-egy konkrét döntés végrehajtásra születik határozat. Ez a helyzet a járásokkal is, amelyek kialakításának alapjait szintén kormányhatározat rakta le 2011 decemberében.
- 37/38 -
A Kormány döntését megelőzte egy nagy felmérés az identitásalapú járások feltérképezéséről. Állampolgárok, szakemberek, polgármesterek, jegyzők bevonásával azt vizsgálták, melyek lennének azok a járási léptékek, egységek, amelyekbe a járási hivatalokat ki lehet telepíteni. Minden intézmény-átalakítással kapcsolatosan fontos az érintettek elvárása. Az adófizetők olcsó és hatékony államot szeretnének. Az ügyfelek számára a minél magasabb színvonalú szolgáltatás a lényeges. Az állampolgárok számára a demokratikus elem a fontos, hogy minél inkább bevonásra kerüljenek a különböző kormányzati, döntéshozói döntésekbe, érvényesüljön az ő véleményük.
A Hétfa Kutatóintézet honlapján (http://hetfa.hu/terhasznalatvizsgalat/) megtalálhatóak azok a felmérések, amelyek alapján különböző modelleket dolgoztak ki a járások kialakítására társadalmi, infrastrukturális, közlekedési kapcsolatok szempontjából. Ezek közül a Kormány hozott egy döntést és ez jelenik meg a decemberi kormányhatározatban.
Az identitásalapú járás azt jelenti, hogy akkora járási területben gondolkodjunk, amely megfelel az állampolgárok mindennapi térhasználati szokásainak. A magyar társadalom nem mobil, ebből következően az identitásalapú járás egy kisméretű, 20-25 km-es sugarú körrel meghatározható járást jelentene, de ha figyelembe vesszük a hatékonysági követelményeket is (tehát hogy mi az a szint, ahol államigazgatási feladatokat már hatékonyan lehet nyújtani), akkor az már egy közepes-nagyobb méretű járásméretnek felel meg. A kormány ez utóbbi modellt választotta a négy közül, de figyelembe veszi azt, hogy az állampolgárok mindennapi térhasználata ennél kisebb.
Nagyon fontos, hogy a járás államigazgatási szintként jön létre, tehát a járási hivatalban nincs önkormányzati feladatellátás.
Bár a járás államigazgatási szint, nem új feladatokat lát el, hanem meglévő államigazgatási feladatokat vesz át és azokat hatékonyabb szervezeti formában működteti. Tehát a járások kialakítását meglévő infrastruktúrára kell építeni, ez a feladatokat jelenleg ellátó állományt is érinti.
Jelenleg a több, mint 3000 település közül 1300 településen egyáltalán nincs államigazgatási funkció, tehát még körjegyzőség, polgármesteri hivatal sem. De ha azt nézzük, hogy hol van jelen az a 10-15 államigazgatási funkció, ami egy teljes közigazgatást jelent (ideértve a rendőrőrsöket, földhivatalokat, de beleértve a körjegyzőségeket, polgármesteri hivatalokat is), akkor mindösszesen 104 ilyen települést találunk. Ezekre a meglévő hatóságokra kell ráépíteni a járási szervezetet, a járási hivatalokat is.
Ez a közepes-nagyobb járásmodell egy konkrét szabályban is megjelenik a kormányhatározatban: a járáson belül a járásszékhelytől legtávolabbra lévő település nem lehet messzebb 30 km-nél. Ha csak ezt a szabályt vennénk figyelembe, akkor - a statisztikusok szerint - 168 járásnál kevesebb is elegendő lenne. Viszont figyelembe kell venni a meglévő közlekedési kapcsolatokat, hagyományokat, a korábban kialakult együttműködéseket, és a speciális igényeket is, hiszen nagyon sok olyan szomszédos település van - ez kiderült a társadalmi egyeztetés során is - amelyek között semmilyen közlekedési kapcsolat nincs.
Nagyon fontos az identitás megőrzése is, hogy az állampolgárok milyen térséghez szeretnének tartozni a járások kialakításánál. Ez akként jelenik meg a kormányhatározatban, hogy a meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint meg kell tartani. Az adott településen nyújtott államigazgatási szolgáltatási szintet próbáljuk megőrizni a járási rendszerben is. Tehát nem kell többet utazni. Az, hogy van egy járásszékhely, és ott van egy járási hivatal, azt jelenti, hogy ott vannak azok a tisztviselők, akik a tényleges feladatellátást végzik. De az állampolgárnak az ügyintézéshez nem kell bemenni a járási hivatalba. Úgynevezett kormányablak rendszert tervezünk kiépíteni, amely a jelenlegi okmányirodai rendszerre épülne. Ennek értelmében minden, ma okmányirodát működtető településen kormányablakot fogunk működtetni, a kormányablakban pedig minden, a járási hivatalhoz tartozó államigazgatási feladat- és határkörben lehet ügyet intézni, vagy ügyet kezdeményezni. Ebben a kormányablak-rendszerben legfeljebb a kormányablak székhelyig kell elutazniuk az állampolgároknak. Jelenleg 304 településen működik okmányiroda vagy kirendeltség, ez máris kétszer annyi, mint ahány járásszékhelyet tervezünk kialakítani. Ezen kívül tervezzük azt is, hogy ahol a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási funkció alacsonyabb szinten van, mint az okmányirodai rendszer, ott a jelenlegi munkavégzés hellyel tartsuk meg a kollégákat. Ez azt biztosítaná, hogy ezeknél a feladatoknál még az okmányirodában lévő kormányablakig se kell bemenni, hanem ott helyben, ahol jelenleg is folyik az ügyintézés, fel tudják venni a kollégák az ügyeket.
Nagyon fontos, hogy a járások kialakítása szervezeti szétválasztással jár együtt. Hogy mi az államigazgatási, vagy mi az önkormányzati feladat, az eddig is tiszta volt. A magyar közigazgatásnak az a sajátossága, hogy mindez szervezetileg a helyi szinten összemosódik. Van a helyi települési önkormányzat és van a jegyző, aki segíti az önkormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, de egyébként számos államigazgatási hatáskörben intézkedik önállóan, ebből a szempontból az önkormányzattól teljesen függetlenül. Ugyanakkor szervezeti, munkajogi szempontból az önkormányzathoz kötött. Ezen is szeretnénk változtatni a járási rendszer kialakításával. Az államigazgatási feladatok nagy része a járási hivatalhoz fog kerülni, megszüntetve a szervezeti kettősséget. Teljesen ez a szervezeti elkülönítés nem fog megvalósulni. Van számos olyan jegyzői feladat és hatáskör, amely államigazgatási, de olyan mélyen kötődik az önkormányzati feladatellátáshoz, hogy nem fog a járáshoz kerülni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
