Dr. Papp Tekla: A japán társasági jog kialakulása és jellemzői I. (CH, 2003/5., 10-12. o.)

A japán társasági jog olyan keveréke a német és -Boissonade professzor 1880-as években készített Ptk-tervezete révén - kis részben a francia polgári és kereskedelmi jognak valamint az amerikai társasági jognak, amelyet a japán társadalmi és kulturális tradíciókhoz igazítottak. A japán társasági jog kialakulása a Meiji-korszakhoz kötődik, amely az egész japán társadalom és gazdaság modernizációját hozta magával. Az első társasági jogi összehasonlító tervezet elkészítésének igénye 1876-ban merült fel. Az 1880-as években több bizottságot is létrehoztak a törvényszöveg elkészítésére. Karl Friedrich Hermann Rössler, a rostocki egyetem tanára a japán külügyminisztérium jogi tanácsadójaként 1894 elejére megfogalmazott egy törvényszöveg-tervezetet, és ez lett az alapja a végül hatályba lépett kereskedelmi törvénykönyvnek. A végleges szövegváltozatot alapos jogösszehasonlító munka előzte meg: külföldi társasági jogi szabályozásokat vizsgáltak meg; így különösen a németet, a franciát (Kishimoto professzor) és az angolt (Soejima professzor). A Röss-ler-féle szövegváltozat figyelembe vételével 1886-ban újabb tervezet született a "kereskedelmi társaságokat érintő szabályozás" címmel, ezt 1888-ban hozták nyilvánosságra, és 1890-ben hirdették ki, de csak 1891-ben lépett hatályba. Erről a jogszabályról mondta azt az akkori kancellár, Masamuchi Tsuda, hogy olyan, mint "mikor felnőttre való ruhát adnak egy gyerekre".

A jelenlegi társasági jog az 1891. évi törvény 1899-es változatán alapszik. A megfelelő jogszabályi háttér erőteljes gazdasági prosperitást eredményezett: míg az 1890-es évek elején még csak 3000 kereskedelmi társaságot tartottak nyilván, addig 1901-re már 10 ezer felett volt a számuk.

A kialakuláshoz hasonló erőteljes külföldi hatás a II. világháború után érte a japán társasági jogot: az 1948-as és 1950-es módosítások révén a részvénytársaságokra és az értékpapírokra vonatkozó jogszabályi anyagot az amerikai jog mintájára változtatták meg.

Jelenleg a japán társasági jog a Kereskedelmi Kódex (Commercial Code, a továbbiakban röviden KK.) második könyvében, a kft.-re vonatkozó külön törvényben van alapvetően szabályozva; háttérjogszabálynak tekinthető a Ptk. (Civil Code) és kiegészítő jogterületeket szabályozó jogszabályok (például: a kereskedelmi jegyzékre, az rt. auditálására vonatkozóan), valamint nagy szerepet játszanak a bírói joggyakorlat által kifejlesztett jogelvek (például: a jóhiszeműség és bizalom elve, a joggal való visszaélés tilalma, az angolszász jogterületről átkerült ultra vires és constructive notice doktrinája).

Japánban kereskedelmi vállalkozást 6 jogilag elismert formában lehet folytatni:

a) pjt. = kumiai [Ptk. 667. § (1) bek.];

b) csendestársaság = tokumeikumiai (KK 535. §);

c) kkt. = gomeigaisha (KK 2. Könyv, II. fejezet);

d) bt. = goshigaisha (KK 2. Könyv, III. fejezet);

e) kft. = yugengaisha (Kft-törvény, 1938. április 5.);

f) rt. = kabushikigaisha (KK 2. Könyv, IV.-VII. fejezetek).

A KgaA (Kommanditgesellschaft auf Aktien), a betéti rt. formációt 1950-ben törölték el szervezeti, felé-pítésbeli komplexitása miatt. A GmbH&Co.KG (kft. és társa bt.) kezdetektől tilos forma, mert az uralkodó nézet szerint egy korlátozott tagi felelősségű társaság korlátlan tagi felelősséget, beltagságot nem vállalhat.

A pjt. és a csendestársaság nem túl népszerű formák a nagy üzleti vállalkozások számára, mivel nem kínálnak a befektetőknek korlátozott felelősséget, valamint azért, mert ezek a jogalanyok bejegyzetlen társulások. A pjt.-t kötelmi jogi szerződés keletkezteti, amely akkor lép hatályba, ha mindegyik szerződő fél megállapodik egy közös vállalkozás folytatásában úgy, hogy vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Ez a formáció a japán Ptk.-ban szabályozott. A pjt. alfaja a csendestársaság - a rá vonatkozó előírások a kereskedelmi törvénykönyvben találhatók - amely akkor keletkezik szerződés révén, ha a felek megegyeznek abban, hogy egyikük befektet a másik üzletébe, és megosztják az abból származó hasznot. A csendestárs beruház a másik szerződő fél vállalkozásába, amelyet nem közösen folytatnak, hanem csak az üzlettulajdonos működteti, így a csendestársaság anonimitást és korlátozott felelősséget nyújt a csendestársnak. Sem a pjt., sem a csendestársaság nem minősül jogi személynek.

Japánban is a négy klasszikus társasági forma minősül kereskedelmi társaságnak: a kkt., a bt., a kft. és az rt.

1) Közkereseti társaság (incorporated or general partnership)

Ez olyan társaság, amelynek két vagy több korlátlan felelősségű tagja van; ha a társaság vagyona nem fedezi tartozásait, akkor ezért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a KK 80. §-a szerint. Mindegyik tagot megilleti az üzletvezetés és a képviselet joga a KK 70. és 76. §-a értelmében. A társasági szerződésnek a cégnevet, a székhelyet, a tárgyat (a célt), a tagok nevét és címét, valamint az általuk teljesítendő vagyoni hozzájárulások megjelölését kell tartalmaznia; s a szerződést minden tagnak alá kell írnia (KK. 63 §).

A társaság bejegyzési kérelme ezeken az adatokon felül tartalmazhatja (feltéve, hogy a tagok meg akarják határozni) a működési időt, a megszűnési eseteket, és a képviseletre jogosult(ak) nevét és jogköre terjedelmét, ha nem mindegyik tag járhat el a társaság nevében. A kkt. bejegyzése konstitutív hatályú (KK. 64 §). A kkt. (és a bt. is) a nyilvántartásba vétel révén jogi személy lesz; a jogi személyiség megadásával csak a forgalomban való részvételüket kívánták megköny-nyíteni, más jelentőséget ennek nem tulajdonítanak.

A társaság belső viszonyai:

- a nyereség és a veszteség megosztása a tagok között az általuk teljesített vagyoni hozzájárulás értékéhez igazodik;

- minden tagot ellenőrzési jog illet meg;

- döntéshozatal céljából nem kell mindig gyűlést tartani;

- a következő ügyekben egyhangú határozathozatalra van szükség: a társasági szerződés módosítása, a vagyoni betét átruházása és a társaság tárgyán, célján kívüli jogcselekmények végzése esetén;

- minősített többségű szavazatarány kell a társaság vezető tisztségviselőinek megválasztásához és visszahívásához (KK. 71-75. §). A kkt. külső viszonyai:

- a képviseleti jog önállóan és együttesen is gyakorolható;

- "ultra vires" elv érvényesülése: a társaság vállalkozási körén belüli jogügyletek köthetők csak;