Dr. Petkó Mihálynak "Az ipari minta szabályozásának időszerű kérdései" c. írása (Magyar Jog, 2001. 4. 234-237. oldal) vetette fel azt a gondolatot, hogy az ipari termékek külső megjelenése védelmének szerzői jogi vonatkozásairól is szót ejtsünk.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény -egyezően az 1999. augusztus 31-ig hatályban volt 1969. évi III. törvénnyel - védelemben részesíti többek között - a művészet minden alkotását. A példálózó felsorolásban szerepel az ipari tervezőművészeti alkotás is. A törvény nem ad definíciót arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő ipari tervezőművészeti alkotásnak. Az évtizedek során kialakult elméleti és gyakorlati álláspont szerint az ipari tervezőművészeti alkotás valamely ipari termék külső megjelenését meghatározó művészi alkotásnak minősíthető terv vagy modell. Az ennek alkalmazásával létrejövő ipari termék a hordozója magának a művészi alkotásnak, az ipari termék előállítása megvalósítja a szerzői jogi törvény szerinti felhasználást.
Az ipari tervezőművészeti alkotásra - néhány kivételtől eltekintve - vonatkoznak a szerzői jogi törvény általános rendelkezései. Ezek közül néhányat érdemes kiemelni.
Mindenekelőtt vizsgálni kell, hogy mit jelent ebben a vonatkozásban a művészet alkotása. A művészet népes családjából nyilvánvalóan a képzőművészet területe jöhet számításba. Ennek következtében az ipari tervezőművészeti alkotás vonalak, színek és formák kombinációját jelenti. Lényeges ebből a szempontból a szerzői jogi törvény 1. § (3) bekezdésének a rendelkezése, mely szerint "A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől."
Az ipari tervezőművészeti alkotást annak szerzője nyilvánvalóan azzal a szándékkal hozza létre, hogy az valamely ipari terméken kerüljön alkalmazásra. Az ipari terméket általában nem a szerző állítja elő, így a gyártónak szüksége van a szerző engedélyére az alkotás felhasználásához. A szerzői jogi törvény kötelezővé teszi a felhasználási szerződés írásban történő megkötését. E szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Eltérően ettől az általános szabálytól a felhasználót, gyártót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga is, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni. Kötelező a szerződésben rendelkezni arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten, vagy a nélkül használhatja fel. Ezeken túlmenően célszerű a szerződésben azt is rendezni, hogy mely országok területére szerez jogot a felhasználó. Természetes része a szerződésnek a szerzői díj mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
