A formatervezésiminta-oltalom versenyfunkciója a piacgazdaságban több vonatkozásban is megnyilvánul, így különösen az innováció elősegítésében. A minta az "innováció arca", ezenfelül
- az alkotó tevékenység ösztönzésében lényeges szerepet játszik, azon szabadságfokon belül, melyet a célszerűségi funkció lehetővé tesz, a szín, a forma, mint a technika pótlólagos, járulékos attribútuma számára,
- elősegíti a mintákkal kapcsolatos beruházások védelmét, valamint
- a minták esztétikai transzferének előmozdítását.[1]
A formatervezési mintáknak különleges szerepe van a termékek kelendőségének fokozásában. A termék esztétikai célú külső kialakítása a fogyasztó számára legalább olyan fontos, mint a termék hasznossága, értéke és műszaki színvonala.
A formatervezési minta szerepe kiemelkedő a kis- és középvállalkozások versenyképességében, amelyek a szellemesen, célszerűen és megnyerően kialakított termékeikkel jelentős értékesítési forráshoz, jelentős piaci részesedéshez tudnak jutni. Másrészt a formatervezési minták alkalmasak elitista rétegek igényei kielégítéséhez is.[2]
A formatervezésiminta-intenzív ágazatokat az alábbi mutatók jellemzik:
- Az európai összlakosság 12,2%-a dolgozik ezekben az iparágakban és az itt foglalkoztatottak hozzájárulása az összeurópai nemzeti jövedelemhez 12,8%.[3]
- A formatervezési mintáknak különleges szerepe van a külkereskedelemben.
- Gyakran a minták révén sikerül jelentős profitnövekedést elérni az egyes iparágakban (pl. autóiparban Citroën és a japán Honda), és úgy tartják, hogy a jelentős befektetések megtérülését az ipari minták széles körű hasznosítása garantálja.
- A formatervezésiminta-intenzív ágazatok 2010-ben az EU exportjában 56%-ban, az importban 46%-ban részesedtek. A minták 724 milliós exportot és 704 milliós importot biztosítottak, több mint 20 millió euró többlettel.[4]
A '90-es években az Európai Közösség országaiban általánossá vált az a vélemény, hogy az egyes ipariminta-törvények modernizálása - pl. Ausztriában 1990-ben[5], Nagy-Britanniában 1988-ban[6], Franciaországban 1992-ben[7], Svédországban 1995-ben[8] - ellenére a minták jogi szabályozása sem az egyes országokban, sem az integráció egészében, sem nemzetközi vonatkozásban nem felel meg a modern követelményeknek.[9]
A formatervezési mintákat az ipari és kereskedelmi tulajdon kategóriába az Európai Bíróság Nancy Kean Gifts-per emelte be 1982-ben.[10]
Még sehol sem létezett közösségi mintaoltalmi szabályozás, azonban az Európai Bíróság fontos elvi jelentőségű döntéseket hozott.
Ilyen volt licenc adásától való elzárkózás kérdése Ciara Mexicar-Renault ügy - 1988[11] és a gépkocsi karosszéria elemek mintaoltalmával kapcsolatos döntés /Eric Veng Brevets-ügy - 1988.[12]
Az EGK-ban a formatervezési minták jogi oltalmáról szóló elképzeléseket, a "Zöld Könyv"-ben 1991 júniusában - Brüsszelben adták ki.[13] Irányelvtervezetek 1993-ban, 1994-ben, 1996-ban láttak napvilágot, de a Mintairányelv elfogadására csak 1998-ban került sor, ez a 98/71/EK irányelv a formatervezési minták oltalmáról. A tagállamoknak 2001 októberéig kellett átültetniük a Mintairányelvet.[14]
A jogközelítés a mintaoltalomnak a belső piac működését közvetlenül befolyásoló nemzeti anyagi jogi szabályaira vonatkozik, nem terjed ki a bejegyzési eljárás és a jogérvényesítés kérdéseire, és csak a bejegyzett (lajstromozott) mintajogok harmonizálását szabályozza, de nem zárja ki a lajstromozatlan mintajogok védelmét sem.
A Formatervezési Mintairányelv 17. cikke értelmében az olyan formatervezési mintáknál, amelyeket a tagállamokban lajstromoztak, és amelyek ezekben az
- 22/23 -
országokban megfelelnek a szerzői jogi oltalom feltételeinek, szerzői jogi oltalomban is részesülnek.
Az Európai Közösség központi lajstromozási rendszert hozott létre. A közösségi mintarendszert létesítő jogszabály a Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (Mintarendelet).[15] A formatervezésiminta-bejelentéseket a Belső Piac Harmonizációs Hivatala[16] 2003. január 2-ától fogadja. A formatervezésiminta-bejelentésekre 2003. április 1-jétől szerezhető lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom.
A rendelet alapvetően a jogegységesítés és a közösségi gazdasági verseny akadályai kiküszöbölési igényével lép fel.
Ezt találóan fejezi ki a Mintarendelet Preambulumának 3. pontja. Eszerint a tagállamok formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó jogszabályai közötti lényegi eltérések akadályozzák és torzítják a közösségen belüli versenyt. A versenyt akadályozza és torzítja továbbá a bejelentések, a hivatalok, az eljárások, a jogszabályok, a nemzeti szinten körülhatárolt kizárólagos jogosultságok nagy száma és a bejelentőt ennek következtében terhelő magas költségekben és díjakban megjelenő igazgatási ráfordítás.
További célkitűzése a Mintarendeletnek a műszaki-tudományos fejlődés elősegítése. A formatervezési minták fokozott oltalma nem csupán azt segíti elő, hogy az egyes szerzők szakterületükön hozzájárulnak a kiemelkedő minőség Közösségen belüli eléréséhez, hanem új termékek bevezetésére és fejlesztésére, valamint az előállításukra irányuló befektetésekre is ösztönöz.[17]
A Semeraro Casa e Famigla SpA (Semeraro) Fluida néven világítótesteket importált Kínából Olaszországba, amelyek - az olasz nemzeti bíróság megállapításai szerint - szolgailag utánozták az 1962-ben megalkotott és 2001. április 19-ét megelőzően, formatervezési mintaként közkincs részévé vált Arco lámpák jellegzetességeit.
A nemzeti bíróság elrendelte a Fluida lámpák lefoglalását és megtiltotta a Semerarónak a lámpák forgalmazását.
A Semeraro megtámadta a határozatot. A Tribunale Milano felfüggesztette az eljárást, előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett és az Európai Bíróságot megkereste a formatervezésiminta-oltalom és szerzői jog oltalom kapcsolódása tárgyában, továbbá abban a vonatkozásban, hogy kizárható-e a mintaoltalom az olyan harmadik személyek tekintetében, akik az adott államban gyártották és forgalmaztak az e formatervezési minták által védett termékeket, és amelyek már az irányelvet átültető nemzeti jogszabály hatálybalépését megelőzően (mint minták) közkinccsé váltak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
