A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1998-ban született 97 301 gyermekekből 26,6% házasságon kívül jött a világra. Sok családot érint(het) tehát az apaság kérdésének tisztázása, ezért úgy gondoltam, fontos ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek az apa kilétének valószínűsítéséhez rendelkezésünkre állnak. írásomban azokat a vizsgálati lehetőségeket mutatom be, amelyek segítségével az apa kiléte ma már nagy pontossággal meghatározható.
Az apaság megállapításához számos vizsgálati módszert alkalmazunk, melyek között vannak hagyományos (vércsoport,- antropológiai-, HLA) és modern (kromoszóma-, és a DNS-polimorfizmus) vizsgálatok.
A szakértő kötelessége, hogy igénybe vegye mindazokat a módszereket, amelyek az apaság tisztázására az adott időben rendelkezésre állnak.
Magyarországon az apaság megállapításhoz jelenleg 16-18 vércsoport-tulajdonságot határozunk meg:
1. vörösvértest jelleggyakoriság (ABO, MNSs, Rh, Kell, Cellano, Duffy, Kidd, Lutheran, Lewis, P-rend-szer stb.),
2. szérumprotein-rendszer (Gm, InV, Hauptoglobin, Gc, Komplementek stb.),
3. vörösvértest izoenzimpolymorphismusok (VSP, PGM, AK, ADA, PGD, GPT, EsD, GLO stb.) alapján mondhatunk szakvéleményt.
Ma már közismert tény, hogy a különböző vércsoportok öröklődését a kromoszómákon elhelyezkedő génkombináció határoz meg.
A 6-os kromoszóma rövid karján, a centroméra közelében helyezkedik el a HLA-génegyüttes is. Minden ember egy-egy apai és egy-egy anyai HLA allélt örökölhet minden allélszériából (HLA-A, B, C, DR, DQ). Apasági vizsgálatokban a két legpolimorfabb lokusz a HLA-A és -B géntermékei (28, illetve 59 antigén) vizsgálható rutinszerűen. A HLA-rendszer hatékonysága a HLA-DR, DQ allélek molekuláris genetikai vizsgálatával tovább növelhető. A 23 HLA-DR és 9-DQ antigén
DNS szinten több mint 180 DR és 31 DQ allélre különíthető el.
Ha a többi vércsoportrendszerrel együtt, kombináltan végzik a vizsgálatot, a kizárási esély akár 99% körül is lehet, ami azt jelenti, hogy 100 apa közül 99 apaságát ki tudjuk zárni.
Az előbbiek alapján a szakértő:
a) kizártnak tarthatja, hogy A B-től származik,
b) valószínűnek vagy valószínűtlennek tartja A B-től való származását,
c) a származást lehetségesnek tarthatja anélkül, hogy akár pozitív, akár negatív irányban nagyobb valószínűség mutatkoznék.
Antropológiai orvosszakértői vélemény kérése csak akkor indokolt, ha a vércsoportvizsgálatok a vélelmezett apára vagy a perbe fogott férfiak valamelyikére nem adnak kizáró eredményt.
Amíg a vércsoportoknál csak egy gén határozza meg az öröklődő jelleget, addig ezen a területen több gén együttesen. Adott esetben a kérdéses sajátosság öröklődésének megállapítására elengedhetetlen, a vizsgált jellegzetesség népességbeni gyakoriságának tisztázása.
Lényeges annak megállapítása, hogy a jelleg domináns, vagy recesszív módon öröklődik-e, ugyanis a fellelhető jellegek dominálnak a hiányzók felett, pl. sötét bőr-, haj- és szemszín, gyűrűs haj, az orrgyökkel összenőtt szemöldök, az állon lévő gödröcske stb. domináns tulajdonságok. Jó példa erre, hogy nem lehetséges az, hogy barna szemű gyermek, világos szemű - barna pigmentfolt nélküli - szülőktől származzon. Ugyanakkor sötét hajú és szemű szülőknek lehet szőke, kék szemű gyereke.
Vitás származási ügyekben az első antropológiai vizsgálati eredmények a huszas évekből Bécsből származnak. Akkoriban a gyermeknél és a szóba jöhető nemzőapánál (az anyánál nem) összenőtt II-es, III-as lábujjat figyeltek meg. Ez idő tájt az apaságvizsgálatra csak az egészen ritka örökletes elváltozások, mint például az előbb említett összenőtt ujjak (syndaktilia), örökletes rövidujjúság (brachydaktilia), vagy egészen feltűnő rasszbeli különbségek esetében volt lehetőség. Példaként említeném azt az ügyet, amikor nem kizáró vércsoportvizsgálat után került antropológiai vizsgálatra egy fehér bőrű, világos szemű, vékony, egyenes szálú, világosbarna hajú anya, aki egy barna hajú, barna szemű, világos bőrű fiatalembert nevezett meg a kisfia nemzőjeként. A vizsgálat során kiderült, hogy a gyermek sötétbarna, gyűrűs hajú, sötétbarna szemű, fekete bőrű, a negroid rasszba tartozó volt. A további vizsgálatok mellőzésével egyértelműen kizárható volt a kérdéses férfi nemzőapasága! Rasszdiferenciák esetében csak antropológiai vizsgálat szükséges!
Ennek szellemében már néhány esetben a bíróság megkeresett, hogy például az anya által megnevezett férfi ugyan már elhagyta az országot, nem vizsgálható, de legalább arra vonatkozóan nyilatkozzunk, hogy milyen rasszbeli lehetett az alperes (a szóbajöhető nemzőapa, akit az anya megnevezett). Egyik ilyen esetben negroid, másik két ügyünkben ázsiai származású férfi hagyta itt a gyermekét.
Miből áll az antropológiai vizsgálat?
1. A morfológiai leírás során minden egyes személyről részletes külleírást végzünk. Gyakorlatunkban a megfigyelhető jellegek száma 200 körül van. Természetesen azoknak a jellegeknek van nagyobb jelentősége, amelyek a populációban ritkábban fordulnak elő. A fentieket részletes fényképdokumentációval is alátámasztjuk.
2. Metrikus adatokaz antropológiai mérések során a fej és a test különböző méreteit határozzuk meg. A kapott számadatokból indexértéket számolunk és viszonyítjuk a gyermek indexértékeit a felnőttek adataihoz.
3. Tenyér és ujjlenyomat vizsgálat. Az ember bőrén, a tenyerén, a talpán, az ujjbegyen különösen finom bőrlécrajzolat látható, amely az embrionális élet III. hónapjától megvan, és az egész élet folyamán változatlan marad, jellemző az egyénre, a leszármazás szempontjából is igen informatív.
Egyéb jellegek közé tartozik pl. a PTC (phenilthio-carbamid) ízérzés próbája, a populáció 63%-a ezt a vegyületet keserűnek érzi. Az ízérzés megléte domináns, monogénes tulajdonság, az érzők dominálnak a nem érzők (non taster) felett. Tehát, ha pl. a gyermek a keserű ízre reagál és azt egyik szülő sem érzi, más a nemzőapja!
Az apaság valószínűsítési lehetőségének alapja az, hogy a vélelmezett apának van olyan jellemző tulajdonsága, amely csak a gyermeknél található meg, az anyánál viszont nem. A bizonyítási érték akkor a legnagyobb, amikor dominánsan öröklődő tulajdonságokról van szó, ennek hiányában pedig, ha minél több, úgynevezett az adott populációban ritkán előforduló jelleg észlelhető a gyermeknél és az apánál.
A nehézségek ellenére a fent említettek alapján, a gyermek származását illetően nagyon határozott vélemény is adható!
Minden olyan sejtből, amelynek magja van. Tehát a szervezet bármely sejtjéből, vérsejt, fibroblast, csontvelő, amnion sejtek, hajhagyma stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
