A Gondolat Kiadó és a Parlamenti Kutatások Központja gondozásában jelent meg 2016 őszén a "Parlamenti kötetek" sorozat második köteteként a Nyugat-Balkán parlamentjeinek működését bemutató monográfia. A mű szerzője Szabó Zsolt alkotmányjogász, egyetemi adjunktus, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, emellett az Országgyűlés Hivatalának munkatársa és a Parlamenti Kutatások Központjának külsős tagja. A jog-összehasonlító monográfia hiánypótló a térséggel foglalkozó szakirodalmak sorában. A mű a Nyugat-Balkán fogalmának elemzése után elsőként az egyes államok modernkori alkotmányos fejlődését, parlamentarizmusuk történetét tekinti át, majd az egyes országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) parlamentjeinek vizsgálata következik. A szerző foglalkozik Vajdaság tartományi parlamentjének működésével is. A parlamentek szabályozási környezetének és felépítésének bemutatása után külön fejezet tárgyalja a térség néhány országára jellemző nemzeti-etnikai összetettségből következő kérdéseket, majd ezt követi az egyes parlamenti funkciók összehasonlító elemzése.
2016. október 27-én az Országház Varga Béla terme adott otthont a könyv bemutatójának, mely a Parlamenti Kutatások Központja és a Gondolat Kiadó közös eseményeként került megrendezésre. A rendezvény levezető elnöke Erdős Csaba volt, aki a Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, valamint a Parlamenti Kutatások Központja titkáraként is tevékenykedik. Az előadások előtt Erdős Csaba röviden szólt a Központ tevékenységéről, amely 2011-ben jött létre a Széchenyi István Egyetem önálló kutatási egységeként, és amelynek elsődleges célja, hogy egyfajta motort adjon a hazai parlamentarizmuskutatásnak. A bemutatásra kerülő kötet kiadása is a Központ bázisán nyugszik.
A meghívott előadók mellett a hallgatóság körében megjelent neves szakemberek is emelték a könyvbemutató színvonalát, így a közönség soraiban üdvözölhettük többek között Hamza Gábort, Kukorelli Istvánt, a Parlamenti Kutatások Központja jelenlegi vezetőjét, valamint Szente Zoltánt, a Központ alapítóját.
Az előadások sorát Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki mindenekelőtt gratulált
- 163/164 -
a szerzőnek a kiváló munkához és hangsúlyozta, hogy a hat ország történelmi és politikatörténeti elemzését tartalmazó kötet egy hiánypótló munka, mivel kevés olyan Nyugat-Balkánnal foglalkozó áttekintő művet tudna említeni, amit a közelmúlt és a régmúlt történetéről feldolgoztak. Az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem tarthatnánk a kezünkben ezt a kötetet, ha az Országgyűlésnek nem lenne ilyen kiterjedt nemzetközi aktivitása és ez a könyv is arról szól, hogy milyen komoly tapasztalat és ismeret gyűlt össze ebben a tekintetben. Elnök úr felhívta a figyelmet arra a komoly hiányosságra, miszerint a magyar Nyugat-Balkán politikába nem integrálódik kellő mértékben az a tapasztalat, ami a Magyar Országgyűlésben felhalmozódott. Németh Zsolt kihangsúlyozta, hogy a térség egy nagyon fontos, kiemelkedő, ciklusokon átívelő, politikai pártok közötti konszenzust képező és nagyon sok tárcát és nagyon sok államigazgatási szervet egyidejűleg érintő prioritása a magyar külpolitikának. A kormányzati gondolkodásban politikai, gazdasági kitörési pontként tekintenek a Nyugat-Balkánra és ehhez nélkülözhetetlen, hogy ezt a térséget megismerjük. Az előadó kiemelte: a szerző könyve jól illusztrálja azt, hogy már most is komoly ismeretekkel rendelkezünk erről a térségről, de egyre inkább fontos, hogy elmélyítsük tudásunkat ebben a tekintetben.
Elnök úr hangsúlyozta, hogy a hat nyugat-balkáni ország mindegyike egy meghatározott, saját pályáján mozgó társadalom és mégis a sok párhuzam, a sok kölcsönhatás miatt indokolt ennek a térségnek az együttes kezelése. Ami különösen összeköti a nyugat-balkáni térséget, az az etnikai kérdésnek a nagyon intenzív jelenléte, amit a könyv szerzője is megkülönböztetett figyelemmel érint, és nagyon alaposan megvizsgálja azt, hogyan tudják a parlamentek leképezni ezeknek az országoknak az interetnikus jellegét. Az etnokrácia kifejezést a szerző előszeretettel alkalmazza és megpróbálja a kötetben körbejárni és egy etnikai elvű hatalomgyakorlásként újraértelmezni. Németh Zsolt kiemelte, hogy az interetnicitás megértéséhez nagyon sok nemzetközi mintát és példát sorakoztat fel a szerző, felhasználva a belga mintát, az ukrajnai helyzetet és a svájci analógiát. Elnök úr úgy látja, hogy a könyvnek végső soron az a sugallata, hogy nem lehetséges az autonómiaformáknak a tiszteletben tartása nélkül hosszú távon stabilitást teremteni a Balkánon és ez a magyar külpolitika számára is nagyon minősítetté teszi a Nyugat-Balkánt. Ebben a kérdésben Németh Zsolt utalt arra a vonatkozásra, hogy az európai uniós perspektíva gyakorlatilag a Nyugat-Balkánnak az egyik demokratikus átalakítását meghatározó módon elősegítő összetevője. Az Európai Uniónak van egy komoly transzformációs szerepe, funkciója, amit mi is megtapasztaltunk itt Közép-Európában, de a Nyugat-Balkánon ez még pregnánsabban jelentkezik. A felszólaló kiemelte még egy izgalmas, és a szerző által is nagyon hangsúlyosan elemzett vonatkozását a Nyugat-Balkánnak, nevezetesen azt, hogyan lehet kikényszeríteni interetnikus modelleket nemzetközi közbeavatkozással. Németh Zsolt az előadás végén ismét hangsúlyozta, hogy milyen fontos Magyarország számára ez a térség, amely nagyon közel van,
- 164/165 -
nagyon komoly lehetőséget hordoz, ugyanakkor a kockázatai sem hanyagolhatóak el. Mindez különösen kiemeli a szerző által elkészített munka értékét és bízik abban, hogy a Magyar Országgyűlés hírneve ebben a térségben az elkövetkezendő évtizedekben csak nőni fog.
Ezt követően Horváth Zoltán az Országgyűlés Európai Uniós Technikai Segítségnyújtás projektjének vezetője szólalt fel. Az előadó kifejezte örömét a könyv megszületésével kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy a mű azért is egy hiánypótló munka, mert Magyarország számára nagyon fontos térséggel foglalkozik. Az előadó is megerősítette, hogy valóban nagyon aktív a magyar Országgyűlés ebben a térségben, az összes uniós parlament közül messze a legaktívabb és ezért nem véletlen, hogy egy magyar szakértő készítette ez a művet, aki egyben egy országgyűlési tisztviselő. Ezután Horváth Zoltán a magyar Országgyűlés intézményfejlesztési tevékenységéről, a munka fontosságáról, annak jellemzőiről beszélt. Tekintettel arra, hogy előadásának szerkesztett változata megjelent a jelen lapszámban,[1] ezért e helyütt csak igen rövid összefoglalóját adom a könyvbemutatón elhangzottaknak.
Az előadó elmondta, hogy már régóta zajlik a Nyugat-Balkán parlamentjei és az Országgyűlés közötti kapcsolatok erősítése, ami 2004-ben kezdődött. Ebbe a politikai szinten elindult folyamatba kapcsolódik az a szakmai felkészítési munka, amit már körülbelül 10 éve végez az Országgyűlés Hivatala a Külügyi Igazgatóság vezetésével. Ennek az az eredménye, hogy ma az Országgyűlés messze a legaktívabb a csatlakozási felkészítő projektek, programok végrehajtásában. A magyar parlamenti technikai segítségnyújtás általában - a teljes egészében uniós forrásból megvalósuló - ún. twinning (ikerintézményi) program keretében történik. Az eddigi leghosszabb együttműködés Koszovó parlamentjeivel alakult ki, ahol jelenleg már a harmadik ilyen program fut. Horváth Zoltán hangsúlyozta, hogy ezekkel a programokkal tulajdonképpen Magyarország hírnevét öregbítik, valamint erősítik Magyarország és ezen országok közötti kapcsolatokat is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
