Megrendelés

Szerkesztőbizottsági javaslat (PJK, 2007/6., 3-14. o.)

V. Könyv: Kötelmi Jog

Ötödik rész

A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért

1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása - sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyok rendezésére. Noha a fejlettebb nyugat-európai és tengerentúli jogi kultúrákban - és a hazai haladó civilisztikai gondolkodásban is - megjelentek apokaliptikus jóslatok a polgári jogi felelősség "végjátékáról", hanyatlásáról, haláláról, továbbá arról, hogy az individuális felelősség egyre inkább a magánszemélyek közötti károkozások rezervátumaiba szorul vissza, a bíróságokat próbára tevő felelősségjogi, kártérítési, kárelosztási problémákat hazánkban csak a '80-as évek második felétől kezdődően hozták felszínre a világban lejátszódó változások. Ezek a változások a rendszerváltástól kezdődően egyre határozottabban teszik próbára a jogalkalmazási gyakorlatot.

A rendszerváltás után az Alkotmánybíróság a Ptk. deliktuális jogot szabályozó fejezeteinek több rendelkezését megsemmisítette. A piacgazdaság beindulásával napvilágra kerültek a kontrak-tuális és deliktuális felelősség összefüggésében a Ptk. eredetileg is meglevő gyengéi és anomáliái, elözönlötték a bíróságokat az állam kárfelelősségével - különösen a bíróságok károkozásaival - kapcsolatos perek. Rendkívüli mértékben megélénkültek a nem vagyoni kártérítés iránti jogviták, újabbnál újabb jogalapi kérdések kezdték/kezdik ki a bíróságok hagyományos felelősségjogi gondolkodását, mint amilyenek pl. a jogi személy tagjának, képviselőjének "szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő károkozó magatartásáért való közvetlen felelőssége", vagy az állam jogalkotással kapcsolatos kártérítési felelősségének a problémája.

2. Ezekre a társadalmi, gazdasági és nemzetközi körülményekre figyelemmel a Javaslat a következő alapvető kérdéskörökben fogalmaz meg a hatályos szabályozáshoz képest lényegi változtatásokat:

2.1. Elválasztja a Javaslat a szerződésszegésért fennálló (kont-raktuális) kárfelelősséget a szerződésen kívüli (deliktuális) kárfelelősségtől.

A Ptk. az exkulpációs bizonyítási teher konstrukciójának az alkalmazásával egységesen állapítja meg a deliktuális és kontraktuális kártérítési felelősség általános, felróhatósághoz kötött szabályát, és alapvetően egységesen kezeli a különböző részletproblémákat is. Az eltérések a két felelősségi alakzat között el-enyészőek. Ilyennek számít, hogy a kártérítés mértékének méltányosságból történő enyhítésére a szerződésszegéssel okozott károk tekintetében nincs lehetőség, és bizonyos eltérés mutatkozik még az elévülési idők tekintetében, illetve a megbízott károkozásánál.

A Javaslat a felelősség feltételrendszerében, nevezetesen a kártérítési felelősség alóli mentesülés vonatkozásában elvi alapon különválasztja a két kártérítési területet. A két jogterület azonban alapvetően egységes marad a kártérítés módja és mértéke tekintetében. Ezért ebben a körben fenntartja a Javaslat az utaló szabály alkalmazását, jelesül a kártérítés módjára és mértékére vonatkozó szabályokat a Javaslat a deliktuális kárfelelősség rendelkezései körében helyezi el, és ezekre a szabályokra pusztán utal a kontraktuális kárfelelősség normái között, ugyanúgy mint a Ptk.

A különválasztás lényege az, hogy a Javaslat - a nemzetközi kereskedelmi, üzleti gyakorlatban alkalmazott elvet követve - szigorítja a szerződésszegő fél kártérítési felelősség alóli kimentési lehetőségét, ezzel szemben a deliktuális kárfelelősség általános szabályát a Ptk.-ban foglaltakkal egyezően állapítja meg. A Javaslat szerint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség terhe alól a szerződésszegő fél nem mentheti ki magát azzal, hogy a szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezzel szemben a deliktuális felelősség alól az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának a bizonyítása mentesüléshez vezet.

A Javaslat mindkét kárfelelősségi alakzatnál bevezeti ugyan az elmaradt hasznok és következményi, illetőleg közvetett károk tekintetében az előreláthatósági klauzulát, ennek tartalma azonban más a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség körében, és a klauzula más tartalommal telítődik a deliktuális felelősség területén.

2.2. A Javaslat felveszi a törvény rendelkezései közé a Ptk. hatálybalépése után eltelt évtizedek alatt kialakított és törvényi szabályozásra tartozó bírói gyakorlatot.

A deliktuális kárfelelősség körében a Legfelsőbb Bíróság számos kollégiumi állásfoglalást hozott, amely állásfoglalások többnyire alkalmasak voltak a Ptk. hézagainak, hiányainak a kitöltésére, a jogalkalmazási gyakorlat megfelelő irányítására és egységesítésére. Ezek közül a kollégiumi állásfoglalások közül több olyan tartalmú állásfoglalás is van, amelynek elvi magja törvényi értékű, és amelyeket ezért a Javaslat felvesz a törvény rendelkezései közé. A Javaslat szerint - egyebek között - ezekkel az új törvényi rendelkezésekkel kiegészítve válhat teljessé a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályrendszere.

2.3. Az Alkotmánybíróság határozatával megcsonkított, majd a deregulációs törvényhozási aktussal hatályon kívül helyezett Ptk. 354. §-ában szabályozott "hányatott sorsú" nem vagyoni kártérítés szabályát a Javaslat kiveszi a deliktuális felelősség köréből, amelyen belül az megfelelően nem is értelmezhető, és ahelyett a sérelemdíjat mint a személyiségi jogok megsértése közvetett kompenzációját és(vagy) pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetését vezeti be.

A Javaslatnak ez az újítása figyelemmel van arra, hogy a nem vagyoni kártérítéssel kompenzálandó hátrány alatt mind a jogi dogmatika, mind pedig a következetes bírói gyakorlat a személy, pontosabban valamely személyhez fűződő jog sérelmét érti. A személyhez fűződő jogok megsértésének, a személyt ért sérelemnek pedig adekvát polgári jogi szankciója a sérelemdíj, amelyet a Javaslat a személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményei között helyez el.

2.4. A Javaslat a törvénybe integrálja azokat a kárfelelősségi szabályokat, amelyeket a hatályos jog külön törvényekben állapít meg, a külön törvényi rendelkezések egyidejű hatályon kívül helyezése mellett.

Nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségvállalásunk folytán jelenleg külön törvény szabályozza az atomkárokért való kárfelelősséget, az európai uniós jogközelítésre figyelemmel 1993-ban külön törvényt alkotott az Országgyűlés a termékfelelősségről, a környezetvédelem, a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás körében született külön törvények felelősségi és kártérítési kérdésekről is rendelkeznek, a vadvédelemről, vadgazdálkodásról és vadászatról szóló külön törvény az e területre eső kártérítési és kárfelelősségi szabályokat is tartalmazza. Jelenleg eljárásjogi törvények rendelkeznek a büntetőeljárás során jogtalanul fogvatartott személyeknek járó kártalanításról, továbbá a polgári perek tisztességes lefolyásának és ésszerű időn belül történő befejezésének követelményeit sértő bírósági eljárás miatti kártérítési felelősségről stb. A Javaslat mindezeknek a felelősségi szabályoknak és kártérítésre vonatkozó rendelkezéseknek a törvénybe iktatásával megteremti a polgári jogi kártérítési felelősség egységes rendszerét, megszünteti a szétszórt, a megfelelő összhangot sok esetben nélkülöző törvényi szabályozást, megfelelő alapot teremtve ezáltal a harmonikus és egységes jogalkalmazási gyakorlatnak.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére