Debrecen, 2007. 313 o.
A Németh György professzor szerkesztette Hungarian Polis Studies 14. köteteként látott napvilágot 2007-ben Nótári Tamás idegennyelvű tanulmánygyűjteménye. Az itt olvasható tizenkét - angol, német és francia nyelvű - tanulmány az ókor és a középkori filológia és jogtörténet egy-egy szeletét veszik górcső alá. Ezen írások az elmúlt években jórészt már napvilágot láttak, ám a kötet tartalma nem tekinthető a korábban publikált tanulmányok mechanikus megismétlésének, hiszen a szerző ezeket mind tartalmukat, mind a felhasznált szakirodalmat tekintve számos ponton bővítette és korszerűsítette. Le kell szögezni ugyanakkor, hogy a kötet nem a jogi kultúrtörténet monográfiája, hiszen az ide felvett írások egyfelől nagyobb összefüggéseket és folyamatokat tárnak fel, másfelől viszont minuciózus forrásvizsgálattal világítanak rá bizonyos intézmények, szimbólumok, elnevezések eredetére és továbbélésére.
1. The Scales as the Symbol of Justice in the Iliad. Iustitiát gyakorta láthatjuk különböző ábrázolásokon mérleggel a kezében. A mérleggel mint az igazság(osság), az igazságszolgáltatás eszközével és jelképével a görög irodalomban több helyen is találkozhatni. Nótári az Iliasban azon szöveghelyét elemzi behatóbban, amelyben Zeus a mérleg segítségével mond ítéletet a hősök felett. Az igazság mérlege kifejezést vizsgálva először a jognak, illetve az igazság(osság)nak Homérosznál kifejlődött fogalmát tisztázza, majd az az említett mérési jelenet strukturális és összehasonlító elemzése alapján fűz a mérleg-szimbolika eredetéhez, jelentéséhez, egyiptomi, görög és római formáihoz értékes megjegyzéseket.[1]
2. Hesiod und die Anfänge der Rechtsphilosophie. A Kr. e. VIII. és VII. század fordulóján élt Hésiodos fő művei a Theogonia (Istenek születése) és az Erga kai hémerai (Munkák és napok). A Munkák és napok műfaja didaktikus eposz, tanköltemény, célja - amint ez keletkezésének körülményeiből egy-
- 224/225 -
értelművé válik -, hogy Hésiodos az ellene oly sok igazságtalanságot elkövető testvérét, Persést a munka és a jog tiszteletére tanítsa, ezáltal válik diké eszméje e mű vezérfonalává. E tanulmány - a görög jogfilozófia vizsgálata során oly méltatlanul mellőzött - Hésiodosnak a Munkák és napok című művében a jogról és a jogérvényesítésről kialakított koncepcióját kívánja elemzés tárgyává tenni. A szerző elsőként az eposz prooimionját és az emberi munka, illetve a jogrendszer szükségességének költői indokolását vizsgálja, majd a diké fogalmának előfordulását és szerepét vizsgálja a homérosi eposzokban és a hésiodosi Ergában.[2]
3. Numen and Numinousity - On Some Aspects of the Roman Concept of Authority. A tekintély fogalmának vizsgálata során az auctoritas, a növelés, a gyarapítás képességének vallási-filozófiai meghatározását ismertetve, a szerző találóan idézi Hannah Arendtet aki szerint a rómaiak alapvetően "szinte azonosnak tekintették a vallási és a politikai tevékenységet".[3] E gondolat tükrében kívánja a szerző vizsgálni a numen mint a római vallás igen sarkalatos jelenségének különféle aspektusait, annak etimológiáját, két (e szempontból relevánsnak tűnő) jelenséget; a triumphus intézményét és a flamen Dialis funkcióját,[4] majd kitér arra is, hogy a szakrális szféra ezen elemei miként legitimálták - ideológiai koncepciója szerint - Augustus hatalmát.[5]
4. Summum ius summa iniuria - The Historical Background of a Legal Maxim. Ugyanezen témáról a szerző a közelmúltban, az elmúlt hosszú évtizedek magyar jogtudományában egyedülállóan, latin nyelvű tanulmányt is publikált.[6] A tanulmány bemutatja az interpretatio kifejezés kialakulását és jelentését, valamint igen tág teret szentel a summum ius elv jelentésé-
- 225/226 -
nek az ars boni et aequi fogalmának tükrében. A szerző ismerteti a nevezetes ciceroi szöveghelyet: "Existunt saepe iniuriae calumnia quadam et nimis callida, sed malitiosa iuris interpretatione. Ex quis illud 'summum ius summa iniuria‘ factum est iam tritum sermone proverbium."[7] Ebben a tekintetben igen lényeges, hogy Cicero gondolatmenetében nem a jogi és morális (ius és mos) normák ütköznek, hanem a kollízió a jogrenden belül következik be, azaz azon elvárás fogalmazódik meg, hogy a jogot helyesen és igazságosan kell alkalmazni.[8]
5. Die Lanze als Macht- und Eigentumssymbol im antiken Rom. A legis actio sacramento in rem leírásában Gaius elbeszéli, hogy az eljárás során a pálcát mintegy a lándzsa helyett használták a jogszerű tulajdon jeleként, Verrius Festus szerint pedig a lándzsa a legfőbb hatalom jelképe. E két forrásból kiindulva vizsgálja a szerző a lándzsa és a pálca hatalmi jelképiségét, számos jog- és vallástörténeti párhuzam, illetve analógia segítségével. A tanulmány zárórészében a hadüzenet szertartásából, és e szertartásban a lándzsa különleges szerepéből von le értékes következtetéseket a ius fetiale és a legis actio sacramento in rem közös elemeit, gyökereit illetően.[9]
6. Remarks on the Origin of the legis actio sacramento in rem. A legis actio sacramento in rem a római jog szakirodalmának legvitatottabb kérdései közé tartozik, irodalma mára könyvtárnyivá duzzadt. A szerző egy - főként a forrásokra, részben a szakirodalom eddigi eredményeire alapozott - lehetőséget villant fel, amely a legis actio sacramento in rem szerkezetében a szakralitás és a magánharc motívumait nem egymásnak ellentmondó, hanem szerves kiegészítő komponensként vegyíti.[10]
- 226/227 -
7. Remarques sur le ius vitae necisque et le ius exponendi. A tanulmány a római paterfamiliasnak a hatalomalattiak felett gyakorolt jogait mutatja be. A ius vitae necisque - vagyis a gyermek élete feletti rendelkezési jog - vonatkozásában részletes elemzés olvasható a iudicium domesticum, valamint a consilium necessari(or)um szabályairól. A kitett gyermek jogállásával Plautus és Terentius egyes darabjai is foglalkoznak, valamint figyelemre méltó Iustinianus császárnak 529-ből származó rendelkezése, mely szerint a kitett gyermek származzék akármilyen statusból, nem süllyeszthető sem colonus-, sem rabszolgasorba.[11]
8. Comments on Bishop Virgil's Activity in Bavaria. Virgil, Salzburg ír származású püspöke (749-784) számos ponton új fejezetet nyitott püspöksége történetében: nevéhez fűződik a salzburgi historiográfia legkorábbi műveinek, a Gesta sancti Hrodberti confessoris, a Libellus Virgilii és a Liber confraternitatum megalkotása, a 774-ben felszentelt Rupert-dóm megépíttetése, a püspökség és a Szent Péter-kolostor jogainak kiterjesztése és a karantánok közti misszió megszervezése. A szerző először a korszak bajor bel- és külpolitikai viszonyait elemzi, majd Virgil és Bonifác összeütközését követi nyomon. Az Aethicus Ister nevéhez fűződő, Cosmographia címet viselő munka kapcsán kimutatja, hogy a szerzőként vélelmezett Virgilnek Bonifáccal lezajlott konfliktusának nyomait a műben, majd behatóan górcső alá veszi Virgil bajorországi működését, kitérve a Libellus Virgiliiben leírt birtokviták jogi hátterére is.[12]
- 227/228 -
9. Tasilo III's Dethronement - Remarks on an Early-Medieval Show Trial. A szerző először III. Tasziló bajor herceg hűségesküit veszi sorra, majd magát a koncepciós pert, végül pedig annak jogi hátterét és indokolását teszi elemzi. III. Taszilót, a Bajorországban két évszázadon át uralkodó Agilolfing-dinasztia utolsó hercegét trónjától Nagy Károly nem katonai összecsapásban fosztotta meg, hanem egy 788-ban megrendezett koncepciós perben. A frank uralkodó előbb mind kül-, mind pedig belpolitikailag elszigetelte Taszilót, majd 787-ben vazallusává tette. Fő vádként a hűbérúr iránti hűtlenséget, valamint a királyi sereg engedély nélküli elhagyását hozták fel Tasziló ellen - igaz, az utóbbi cselekményre negyed századdal a per előtt került sor.[13]
10. The Trial of Methodius in the Mirror of the Conversio Bagoariorum et Carantanorum. A szerző először a karantánok közti, majd a pannóniai keresztény térítés koncepcióját írja le, majd a testvérpár Konstantin és Metód közép-európai működésének áttekintése után kitérőt tesz a pápa, a bizánci császár és a keleti-frank uralkodó bulgáriai missziós törekvéseire. A történeti háttér feltárása után Metód regensburgi perének körülményei felé fordítja figyelmét, a Conversióban megfogalmazott vádakra, illetve ezek hátterére, valamint Metód tanításának további sorsára világít rá a jogtörténész-medievista szemszögéből.[14]
- 228/229 -
11. Die Geschichte des Ingo bei Enea Silvio Piccolomini. Enea Silvio Piccolomini 1458-ban keletkezett De Europa című művének Karintiával foglalkozó huszadik könyvében, a hatvanötödik fejezetben egy érdekes, műfaját tekintve legendaként meghatározott történetet beszél el egy Ingo nevű, Nagy Károly idejében élt hercegről. A szerző a következő kérdésekre keres választ. Mennyiben tekinthető az Enea Silvio által említett és hosszú évszázadokon át a szakirodalomban meg nem kérdőjelezett Ingo herceg valós történelmi személynek? A Conversio valóban hercegként említi-e Ingót, és ha nem, akkor minek köszönheti hercegi létét, illetve hercegkénti bevonulását az irodalomba? A Conversio által említett carta sine litteris mit jelenthetett, és miért nem vette át Enea Silvio e mozzanatot is, noha Ingo tekintélyének további bizonyítékául hozhatta volna fel? Az Ingo-féle lakoma leírása milyen irodalmi előzményekre vezethető vissza, és milyen szerepet töltött be a Conversióban?[15]
12. Portrait zweier ungarischer Mediävisten, Gyula Kristó und Samu Szádeczky Kardoss. A szerző ezen írásában mestereinek, a nemzetközi hírű klasszikafilológus és bizantinológus Szádeczky-Kardoss Samu és a középkorász, Kristó Gyula életművéről ad tudománytörténetileg értékes portrét.[16]
E tartalmi ismertetés után térjünk vissza a kötet egészéhez. Ki kell emelnünk a gazdag jegyzetapparátust, melyek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a bőséges lexikális anyagban való eligazodáshoz. A szerkesztés precizitása mintaszerű, tipográfiailag a kötet igényes, külleme esztétikus.■
- 229 -
JEGYZETEK
[1] Vö. NÓTÁRI T.: A mérleg mint az igazságszolgáltatás jelképe Homérosnál. Collega, 2002/2. 43. skk.; Vallástörténeti megjegyzések az Aeneis XII. 725-727. sorához. Belvedere Meridionale, 1999/5-6. 4. skk.; The Scales as the Symbol of Justice in the Iliad. Acta Juridica Hungarica, 47 (2006) 249. skk.; Iuridicophilologica - Tíz tanulmány. Budapest, 2004. 9. skk.; HAMZA G.-NÓTÁRI T.: Mit hoz a múlt? Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I. Budapest, 2006. 9. skk.
[2] Vö. NÓTÁRI T.: Hésiodos jogkoncepciója. Jogtudományi Közlöny, 2005. 328. skk.; Mit hoz a múlt?... i. m. 25. skk.; Bürgergemeinschaft und Rechtsgedanke bei Hesiod. In: Politai et Cives. Epigraphica III. Hungarian Polis Studies 13. (ed.: Németh, Gy.-Forisek, P.). Debrecen, 2006. 7. skk.; Hesiod und die Anfänge der Rechtsphilosophie. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Iuridica, 47 (2006) 341. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 19. skk.
[3] Vö. ARENDT, H.: Mi a tekintély? In: Múlt és jövő között. Budapest, 1995. 130.
[4] NÓTÁRI, T.: The Function of the Flamen Dialis in the Marriage Ceremony. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Iuridica, 2004. 157. skk.
[5] Vö. NÓTÁRI T.: Numen és numinozitás - a római tekintély fogalom vallási gyökerei. Aetas, 2003/4. 33. skk.; On Some Aspects of the Roman Concept of Authority. Acta Juridica Hungarica, 46 (2005) 1-2. sz. 95. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 141. skk.; Mit hoz a múlt?... i. m. 86. skk.
[6] NÓTÁRI, T.: De summo iure summaque iniuria apud Ciceronem. Vox Latina, 43 (2007) 346. skk.
[7] Cicero, De officiis 1, 33.
[8] Vö. NÓTÁRI, T.: Summum Ius Summa Iniuria - Comments on the Historical Background of a Legal Maxim of Interpretation. Acta Juridica Hungarica, 45 (2004) 1-2. sz. 301. skk.; Summum ius summa iniuria. Magyar Jog, 2004/7. 385. skk.; Megjegyzések egy jogértelmezési maxima történeti hátteréhez. Jogtudományi Közlöny, 59 (2004) 7-8. sz. 221. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 93. skk.
[9] NÓTÁRI T.: Festuca autem utebantur quasi hastae loco. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Budapestiensis de Rolando Eotvos nominatae, 2004. 133. skk.; The Spear as the Symbol of Property and Power in Ancient Rome. Acta Juridica Hungarica, 48 (2007) 3. sz. 231. skk.; Die Lanzensymbolik der legis actio sacramento in rem. Studia Iuris Caroliensia, Vol. 2 (2007) 135. skk.; Die Lanze als Eigentums- und Machtsymbol in der legis actio sacramento in rem. In: Loi et droit dans le gouvernement des sociétés antiques. Résumés des communications. SIHDA. Catania, 2007. 68. sk.; Mit hoz a múlt?... i. m. 127. skk.
[10] A legis actiós eljárás szakirodalmához lásd ZLINSZKY J.: Állam és jog az ősi Rómában. Budapest, 2006. 146. skk.; NÓTÁRI T.: Jog, vallás és retorika. Szeged, 2006. 50. skk.; Duellum sacrum - gondolatok a legis actio sacramento in rem eredete kapcsán. Állam- és Jogtudomány, 2006/1. 87. skk.; Adalékok a legis actio sacramento in rem eredetéhez. Antik Tanulmányok, 2007. 71. skk.; Comments on the Origin of the legis actio sacramento in rem. Acta Juridica Hungarica, 47 (2006) 2. sz. 133. skk.
[11] Vö. NÓTÁRI T.: De iure vitae necisque et exponendi. Jogtudományi Közlöny, 53 (1998) 11. sz. 421. skk.; Remarques sur le ius vitae necisque et le ius exponendi. Studia Iuris Caroliensia 1. 2006. 151. skk.; A gyermek megölésének joga az ókori Rómában. Jogelméleti Szemle, 2007/3; A gyermekkitevés joga az ókori Rómában. Jogelméleti Szemle, 2004/2.; 117. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 117. skk.
[12] A kora középkori bajor történelemhez lásd NÓTÁRI T.: A salzburgi historiográfia kezdetei. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 23. Szeged, 2007; Források Salzburg kora középkori történetéből. Lectum, Szeged, 2005; Adalékok Virgil apát és püspök bajorországi működéséhez. In: Medievisztikai tanulmányok, Szeged, 2005 99. skk.; Két forrás a kora középkori Salzburgból, Notitia Arnonis - Epistola Theotmari. Aetas, 2004/2. 72. skk.; Salzburg neve a kora középkori forrásokban. Collega. 2005/1. 48; Az univerzum képe Aethicus Ister Cosmographiájában. Belvedere Meridionale, 2005. 5-6. 38. skk.; Gesta Hrodberti. In: Classica - Mediaevalia - Neolatina (eds: Havas L.-Tegyey E.). Debrecen, 2006. 131. skk.; Virgil és Bonifác - egy konfliktus jogi és irodalmi síkjai a kora középkorban. Jogtudományi Közlöny, 2007. 3. 100. skk.; Virgil püspök bajorországi jogvitáinak margójára. In: Tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére (szerk.: Mezey B.-Révész T. M.). Budapest, 2006. 369. skk.; On Bishop Virgil's Litigations in Bavaria. Acta Juridica Hungarica, 48 (2007) 1. sz. 49. skk.; Mit hoz a múlt?... i. m. 217. skk.
[13] Vö. NÓTÁRI T.: III. Tasziló trónfosztása - adalék egy koraközépkori koncepciós perhez. Jogtudományi Közlöny, 2005. 503. skk.; Tassilo III's dethronement - contributions to an early-middle-age show trial. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Iuridica et Politica, 2005. 65. skk.; Személyállapot és társadalomszerkezet a kora középkori Bajorországban. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Budapestinensis, Vol. 42 (2005) 163. skk.; III. Leó pere és az Salzburgi Érsekség megalapítása. Collega, 2005/4. 55. skk.; A kora középkori salzburgi birtokjegyzékek margójára. Jogelméleti Szemle, 2006/3.; Egy kora középkori koncepciós per - III. Tasziló trónfosztása. In: Mit hoz a múlt?... i. m. 261. skk.
[14] A Conversióhoz lásd NÓTÁRI T.: Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Aetas, 2000/3. 93. skk.; Avarok a Kárpát-medencében - Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai. Belvedere Meridionale, Vol. 12. (2000) 3-4. sz. 110. skk.; Megjegyzések a Conversio Bagoariorum et Carantanorum avar vonatkozású fejezeteihez. In: Tanulmányok a középkorról. A II. Medievisztikai PhD-konferencia előadásai. Szeged, 2001. 67. skk.; De Consultis Bulgarorum. Collega, 2002/5. 47. skk.; Róma és Bizánc missziós kísérletei a IX. századi Bulgáriában. Belvedere Meridionale, 2005/1-2. 22. skk.; A Salzburgi Érsekség és Metód konfliktusa a Conversio Bagoariorum et Carantanorum tükrében. Belvedere Meridionale, 2005/3-4. 37. skk.; On the Avar-related chapters of the Conversio Bagoariorum et Carantanorum. Chronica, 2005. 26. skk.; Mit hoz a múlt?... i. m. 292. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 167. skk.; Conversio Bagoariorum et Carantanorum - Document of an Early Medieval Show Trial. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Iuridica et Politica, 25. 2007. 95. skk.
[15] Ehhez lásd NÓTÁRI T.: Szemelvények Aeneas Sylvius Piccolomini "Európa" c. művéből - fordítás és bevezetés. In: Documenta Historica 42. A JATE Történész Diákkör kiadványa. Szeged, 1999.; Timur Lenk és I. Bajazid Aeneas Sylvius Piccolomini "Európa" című művében. Belvedere Meridionale, Vol. 11. (1999) 5-6. sz. 89. skk.; A török terjeszkedés állomásai Aeneas Sylvius Piccolomini "Európa" című művében. Aetas 1999/4. 149. skk.; Aeneas Sylvius Piccolomini szónoki művészete. Középkortörténeti tanulmányok, A III. Medievisztikai PhD-Konferencia előadásai (szerk.: Weisz B.). Szeged, 2003. 103. skk.; Iuridicophilologica... i. m. 207. skk.; Die Geschichte des Grafen Ingo bei Enea Silvio Piccolomini. In: Varietas Gentium-Communis Latinitas. XIII International Congress for Neo-Latin Studies. Budapest, 2006. 96; A kereszténység és az iszlám harca Enea Silvio Piccolomini (II. Pius pápa) világképében. In: Mit hoz a múlt? i. m. 392. skk.
[16] Vö. NÓTÁRI T.: Emlékezés Szádeczky-Kardoss Samu professzora. Jogtörténeti Szemle, 2005. 1. 44. skk.; In memoriam Samuelis Szádeczky-Kardoss piissimam. Vox Latina, 41 (2005) 142. sk.; En memoire de Professeur Samuel Szádeczky-Kardoss. Acta Antiqua, 46 (2006) 3. sz. 209. skk.; Szádeczky-Kardoss Samu (1918-2004). Aetas, 2005. 4. 182. skk.; In memoriam Kristó Gyula. Jogtörténeti Szemle, 2004/2. 63. sk.; Kristó Gyula emlékezete. Jogelméleti Szemle, 2004/2.
Visszaugrás
