Rudai Rezső a két háború közötti társadalomtudós, Concha Győzőnek, a magyar politikai tudomány nagy mesterének tanítványa volt. Rudai méltatlanul elfeledett személyiség, pedig műveit sokat idézték az elmúlt ötven évben. Eddig nem volt fellelhető életrajza sem nyomtatásban, sem a világhálón, most kísérletet tettem ennek megírására.
Rusznák Rezső névvel anyakönyvezték, 1933-ig ezen a néven publikált. 1898. augusztus 7-én született Budapesten, apja tanszergyáros volt. 2016-ban érettségizett az I. kerületi magyar királyi állami főgimnáziumban.[1] Jogot végzett, az államtudományok doktora lett. 1925-ben, mint a Pax Romana nemzetközi diákszövetség alelnöke, tudományos téren és főiskolai ifjúság szervezése révén is kifejtett kiváló munkájáért Pro Ecclesia et Pontifice pápai kitüntetést kapott.[2]
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fokozatosan emelkedett a hivatali ranglétrán, 1934 előtt még fogalmazógyakornok,[3] 1934-ben tanügyi fogalmazó, 1935-ben miniszteri segédtitkár, majd titkár, 1941-ben már osztálytanácsos.[4] 1943-ban a VKM Tudományos és felsőoktatási csoportjában a 4. ügyosztály vezetője, hozzá tartoztak a diákvédelmi ügyek, diákotthonok, menzák, ösztöndíjak, tanulmányi segélyek, ifjúsági egyesületek és szervezetek.[5] Minisztériumi tevékenységéről is olvashatunk a korabeli lapokban, sőt több publikációja is van ebben a tárgykörben.
1936. december 30-án szerezte meg habilitációját "Az állam elmélete" témakörben, így képesített magántanárrá lett a Pázmány Péter Egyetem Jog- és Államtudományi karán.[6] Fő kutatási területe a pártok szociológiája és a pártok "viselke-
- 131/132 -
désének" kutatása, államformák, kormányformák, a prezidenciális és a parlamentáris kormányforma összehasonlítása volt. Számos publikációt jelentetett meg a korszak vezető akadémiai folyóiratában, a Társadalomtudományban, köztük 1933-ban jelent meg az Adalék a magyar képviselőház szociológiájához című dolgozata.
Rudai rendszeresen írt a Katholikus Szemlébe, a Magyar Kultúra folyóiratban minitanulmányokat jelentetett meg. Német, francia, latin nyelven tudott, fordított szakirodalmat, és megjelentetett könyvismertetéseket is. "Rusznák (utóbb Rudai) Rezső Az államformák értelme és tartalma című, 1928-ban megjelenő monográfiája a prezidenciális és a parlamentáris kormányforma összehasonlító jellegű áttekintését tűzte ki célul. Így került a szerző látókörébe a weimari alkotmány is. Emellett azonban Rusznák Rezső kora diktatórikus államainak, így a fasiszta Olaszországnak, illetve a bolsevik Szovjetuniónak a kormányformáját is bevonta a vizsgálódások körébe." [7] Az itt idézett kötet címe helyesen: A kormányformák értelme és tartalma, alcím: Az alkotmányos felelős, a prezidenciális és a parlamentáris kormányforma. A mai olasz és orosz kormányforma. A parlamentarizmus "általános csődje". A szerző az előszóban így ír munkájáról: "A megírásra a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány-Egyetem jogi- és államtudományi Karának az 1927-28. tanévre hirdetett politikai pályatétele adott alkalmat, a könyv kiadására pedig a bírálók, dr. Concha Győző és dr. Illés József egyetemi ny. r. tanár urak azon bírálata adott ösztönzést, mely a pályamunkát ezen formájában is nyomtatásra alkalmasnak találta. Budapest, 1928 május hó 17-én. R.R." A műről az állam- és politikatudós Ottlik László írt könyvismertetést, melyben kiemeli: "Concha Győzőnek, a magyar politikai tudomány nagy mesterének fiatal, de máris jelentékeny tanítványa: Rusznák Rezső, szép erudicióról és az önálló gondolkodás bátorságáról tanúskodó monográfiája szerint a kormányforma fogalma relációkomplexum, amely jogi, társadalmi és ethikai relációkból szövődik össze."[8] Rudai leghíresebb munkája: A politikai ideológia, pártszerkezet, a hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok életében, 1936-ban jelent meg[9]. Gondolatainak összefoglaló elemzését Paár Ádám végezte el Csizmadia Ervin Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945. Bp., 2020. könyvének ismertetése kapcsán.[10]
Rudai jelentős tevékenységet végzett a Magyar Társadalomtudományi Társulatban is, rendes tagja: 1927-től Rusznák Rezső névvel, 1932-től 1944-ig választmányi tagja, 1935-től jegyzője (Rudai Rezső néven). A Társulatban több előadást is tartott, pl.: 1929-ben: A nemzet integráló szerepe az állam életében (ebben Rudolf
- 132/133 -
Smend német alkotmányjogász széles körben ható elméletét ismertette), vagy 1932. november 24-én: Generációk kapcsolódása és a nemzeti tradíció átadása címen a nemzedékek egymáshoz való viszonyát és a kultúrának megőrzése és fejlesztése terén fennálló hivatásáról beszélt.[11]
Az utolsó, nevével kapcsolatos hír 1945. július 18-án az MTI kőnyomatosban jelent meg:
"Ki tud róla?
Rudai Rezső miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanárt 1944. december 22.-én hivatalából a kultuszminisztériumból elvitték a nyilasok, állítólag a Városmajor-utcai számonkérő házban volt. Aki tud róla, jelentkezzék a kultuszminisztérium elnöki osztályán /Budapest, V., Alkotmány-utca 3./ /MTI/"[12]
Rusznák Rezső névvel:
A nemzetközi tanulmányok céljából alakult katholikus unió = Katholikus szemle, 1926. (40.) 3. sz. 140-47. old.
A nyugat, a szláv világ és a keleti egyházak = Katholikus szemle, 1926. (40.) 8. sz. 473-477. old.
Népszövetség és Vatikán = Katholikus szemle, 1926. (40. évf.) 4. sz. 216-222. old.
Mikszáth Kálmán: A kötelesség állama felé. Budapest, Franklin é. n. 150 l. = Katholikus szemle, 1927. (41. évf.) 5. sz. 310-311. old.
A modern állameszme = Katholikus szemle, 1927. (41. évf.) 8. sz. 449-464. old.
Rusznák Rezső - Komán Andor (ford.) - Vucskits Jenő (ford.): Johann Wilhelm Mannhardt: A fasizmus. Miskolc. Magyar Jövő, 1927. VIII. 358 l. = Katholikus szemle, 1928. (42. évf.) 1. sz. 54-56. old.
Bernát István: Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből. Budapest, Patria. 1927. 275 lap = Katholikus szemle, 1928. (42. évf.) 3. sz. 191-192. old.
A kormányformák értelme és tartalma. Budapest: Pfeifer F., 1928. 160 p.
Kamocsay Jenő: Az állam életnyilvánulása és az államélet veszélyei. Egy rendszeres politika vázlata, Pécs, Dunántúl-nyomda. 1930 = Katholikus szemle, 1931. (45. évf.) 6. sz. 479-480. old.
Modern államtani problémákról: Politikai dolgozatok Budapest: Pfeifer. 1931. 50 p.
- 133/134 -
Josef Leo Seifert: Die Weltrevolutionäre; von Bogomil über Hus zu Lenin, Vorwort von P. W. Schmidt, Wien; Amalthea-Verl. (1931). 480 lap = Katholikus szemle, 1932. (46. évf.) 2. sz. 148-149. old.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
