Papp Tekla: A faktoringszerződés jövője az új Ptk. tükrében VI. (CH, 2014/5., 6-10. o.)

Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell;[1] az értesítésig az engedményezőnek jogosult teljesíteni.[2] A kötelezettet értesítheti

- az engedményező, amelytől való értesítés után a kötelezett csak az engedményesnek teljesíthet;[3] és

- az engedményes; ebben az esetben a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását[4] (az igazolás hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet az engedményesnek).[5] Az értesítés joghatásai a következőek

- az elévülést megszakítja;[6]

- az engedményező rendelkezési joga az adott követelés tekintetében megszűnt, így a saját nevében a maga javára az engedményezett követelést perben (fizetési meghagyás útján) nem érvényesíthet;[7]

- kizárja, hogy a kötelezett a régi jogosult kezéhez a kötelmet megszüntető hatállyal teljesíthessen;[8]

- azt az adóst, aki az engedményezőtől kapott szabályszerű értesítés alapján joghatályosan teljesített - arra hivatkozással, hogy az engedményezés érvénytelen - nem lehet ismételten kötelezetti pozícióba helyezni;[9]

- ha a kötelezett az engedményezésről való értesítés ellenére a korábbi jogosultnak fizet, az új jogosult ezen alapuló kártérítési igénye a kötelezettel szemben a jogellenes fizetés időpontjában válik esedékessé.[10]

Az engedményezés tartalmi terjedelme tekintetében nem egységes a bírói gyakorlat: egyes ítéletek alapján az engedményezés kiterjed a kamatokra is[11], más döntések szerint pedig nem.[12] Az engedményezés az eredeti jogviszony tartalmát nem változtatja meg, a kötelezett helyzetét nem teheti terhesebbé, és az engedményes számára sem biztosít többletjogokat.[13] Tartozásátvállalás hiányában az engedményes csak az engedményezett összeg erejéig tehető felelőssé az engedményező tartozásáért.[14]

Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.[15] Mivel a keretbiztosítéki jelzálogjog közvetlenül a jogviszonyt biztosítja, ezért járulékos jellege is a jogviszony (és nem a követelés) tekintetében érvényesül, a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléssel együtt szükségszerűen nem száll át az engedményesre, hanem fennmaradhat az engedményezőnek az alapjogviszonyból eredően a későbbiekben keletkező újabb követelései biztosítására.[16] A követelés biztosítékaként, óvadékként átadott értékpapírok jogszerűen kerülnek az engedményes birtokába.[17] Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként (egyszerű, sortartó) felel, kivéve, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre, vagy a felelősségét egyébként kizárta.[18] Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.[19]

Az engedményezés abban az esetben tekinthető biztosítéki jellegűnek, amennyiben az engedményezés hatályának beálltát a szerződő felek az adós teljesítésének elmaradásához kötik.[20]

Az engedményezés és a faktoringszerződés elhatárolása

- Míg az engedményezés célja alanyváltozás, addig a faktoringé likviditás biztosítása;

- az engedményezés jogcíme lehet jogügylet, jogszabály és hatósági határozat is, addig a faktoringé általában csak a jogügylet;

- a faktor csak PSZÁF-engedéllyel rendelkező jogalany lehet, míg az engedményezés alanyainál csak a jogképesség a feltétel;

- ha a követelés nem jött létre[21], vagy már nem létező[22], akkor engedményezni nem lehet, viszont faktorálni igen;[23]

- az engedményezés az ellenszolgáltatás szempontjából fogalmilag vegyes szerződés (lehet ingyenes és visszterhes is), addig a faktoringszerződés visszterhes megállapodás;

- az engedményezési szerződés megkötése nincs

- 6/7 -

alakszerűséghez kötve, a faktoringszerződés létesítése azonban igen;[24]

- az adós értesítése a csendes faktoringnál nem hatályosulási feltétel;

- a faktoringszerződésnek nem kell egyenként tartalmaznia a követeléseket[25], és a követelések keletkezésük pillanatában újabb és újabb átruházás nélkül átszállnak a faktorra;[26]

- a faktoringszerződést önmagában nem teszi érvénytelenné, ha az engedményezett követelés megszűnt vagy nem létezett (fiktív);[27]

- ha az átruházott követelés valamilyen okból nem állt fenn, a faktoráló ezért helytállással tartozik;[28]

- a faktordíj összetevőiben eltér az engedményezett követelés ellenértékétől;[29]

- a faktor a követelés átruházásán kívül egyéb szolgáltatásokat (követelés nyilvántartása, kezelése, beszedése, kockázatvállalás) is vállal(hat);

- a faktor del credere felelősséggel is tartozhat az adós nemteljesítése esetén a faktoráló felé, az engedményest semmilyen helytállás nem terheli (kivéve BH 1996.422.);

- az engedményezőt legfeljebb korlátozott mértékű, egyszerű kezesség terhelheti (a jogszavatosság a visszterhes engedményezésnél felmerülhet az adásvételi szerződés szabályainak alkalmazása révén), míg a faktoráló helytállásra kötelezhető a követelés fennállásáért és behajthatóságáért (a gyakorlatban alkalmazott a készfizető kezesség vállalása visszkereset nélküli faktoringnál);

- a faktoringszerződés nemcsak ex tunc hatályú jognyilatkozattal, hanem ex nunc hatályúakkal is megszüntethető.

Az engedményezés szabályai vázlatosan az alábbiak szerint változtak az új Ptk.-ban:[30]

- a követelés átruházással történő megszerzéséhez arra irányuló szerződés (vagy más jogcím), valamint a követelés engedményezése szükséges;

- az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, és ezzel lép az engedményes az engedményező helyébe;

- a kamatkövetelés is átszáll az engedményesre;

- a követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével (vagy egyéb más módon) kell meghatározni;