Nagyszüleim, dr. Hinléder-Fels Iván és dr. Hinléder-Fels Ivánné született Zsámbéky Marianne, valamint dédapám, dr. Hinléder-Fels Jenő emlékének
Dr. Rokolya Gábor, Dr. Sarusi Kiss Béla, Erdélyi Szabolcs, Csizi István, Pifkó Anna, Pifkó Péter, Divéky Zsuzsanna, Divéky István, Klinda Magdolna, Klinda Ilona, Becse András, dr. Csillag Attila, Hajdú Mónika, Horváth Vera, Kántor Klára, Dr. Fiedler Ernő, Dr. Horváth István,
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, esztergomi Duna Múzeum, Országgyűlési Könyvtár, Magyar Parlamenti Gyűjtemény, Esztergomi Kegyeleti Kft.
Esztergomban a polgári közjegyzőség hazai létrejövetelétől kezdve folyamatosan működött közjegyző. Az esztergomi székhely kamarai hovatartozása igen érdekesen alakult. A királyi közjegyzőség megalakulásakor a m. kir igazságügyministernek valamennyi kir. bíróság és ügyészség vezetőjéhez a közjegyzői kamarák számát, székhelyeit és kerületeit illetőleg 13356/1875. sz. a. intézett körrendelete értelmében a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamarához tartozott, dr. Pisuth István a kamara alapító tagja volt.
A közjegyzői kamarák illetékességükben a törvényszékekhez igazodtak. Azonban még 1875-ben, az elsőfokú királyi bíróságok újabb szervezéséről szóló 1875. évi XXXVI. törvénycikkel átalakult a törvényszéki rendszer, a m. kir. ministerium 1875. évi 2722. I.M.E. sz. 1875. július 31. napján kelt rendeletével megszűnt 20 törvényszék, köztük az esztergomi (és a szolnoki), illetékességi területét a komáromihoz (utóbbiét a karcagihoz) csatolták. Az igazságügyminiszter fent említett rendeletét a 31.831/1875. sz. 1875. október 25. napján kelt rendelettel módosította, a rendelet a budapesti kamara illetékességébe tartozó törvényszékek felsorolásából kivette az esztergomit és a szolnokit. A Komáromi Törvényszék területe továbbra is a Pozsonyi Királyi Közjegyzői Kamarához (a karcagi a debreceni kamarához) tartozott így utóbbi rendelet hatálybalépésével az esztergomi közjegyzői állás a pozsonyi kamarához került.
A trianoni békeszerződést és területvesztést követően az esztergomi királyi közjegyzői székhely újra a budapesti kamarához került vissza.
A vármegyében Esztergomon kívül még Párkányban létesült egy közjegyzői székhely 1939-ben, elsőként dr. Wlcsek Ferenc, 1943-ben dr. Vajta Ferenc, 1943-tól dr. Tamásfalvy Thury Géza töltötte be.[1]
Az államhatár-változások és az átszervezések miatt a mai Komárom-Esztergom megye területén 1875-1949 között működött közjegyzők és kamaráik iratanyagát két országban, legalább öt városban, öt levéltárban kell keresni. Az esztergomi közjegyzők iratai a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban vannak, sajnos rendkívül törekedésen maradtak fent. A párkányi közjegyző iratanyagának lelőhelye jelenleg ismeretlen, valamelyik felvidéki levéltárban, valószínűleg más megjelölésű igazságügyi tárgyú irategységben van (talán Nyitrán).[2] A kamarai anyagok a Budapest Fővárosi és a Pozsonyi Fővárosi Levéltárban találhatók. A volt Komárom vármegyei közjegyzők iratait magyar részről szintén a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban, szlovákiai részről a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárában őrzik.
Sajnos jelen tanulmány elkészítéséhez nem volt lehetőség a pozsonyi levéltárban kutatni, az 1918. előtti esztergomi királyi közjegyzők pályájának teljesebb megismeréséhez ez szükséges lenne. Dr. Janits Imre királyi közjegyző tevékenységének jelentősebb korszaka már budapesti működése, és ő az itt tárgyaltak közül, akinek munkáját dr. Rokolya Gábor könyvében részletesebben tárgyalja. Az itt bemutatott közjegyzők közül dr. Mike Lajos családja ma is a városban él, unokái több értékes tárgyi emléket megőriztek vele kapcsolatban, dr. Divéky István családtagjai pedig Budapesten őriznek részletes családfát és rendkívül érdekes fényképeket. Az esztergomi polgári közjegyzői irodáról korabeli fénykép a kutatás során eddig nem került elő.
Az esztergomi közjegyzői irodát 1875. júliusában nyitotta meg dr. Pisuth István, kezdetben a Lőrinc utca 20. szám alatt működött. Később az iroda az esztergomi főkáptalan épületébe költözött, amely egyúttal lakóhelyül is szolgált dr. Mike Lajos királyi közjegyzőnek és családjának. A szép barokk palota 1730-as években épült, ma műemlék, a Duna Múzeumnak ad helyet. Az épületben mint a káptalan és a királyi közjegyző egykori működési helyében megtestesül a hiteles helyi tevékenység és a közjegyzői munka folytonossága, ennek ez egy ritka példája. Az épület történetének különleges mozzanata még, hogy a Szent Koronát II. József uralkodásának végén, az 1790. február 20-ról 21-re virradó éjszaka ide menekítették, tehát a magyar államiság történetének is mementója. A házban jelenleg sem a káptalanra, sem a királyi közjegyzőkre nem utal semmi, méltó volna az épület falán emléküket táblával megörökíteni.
1908-ban a Királyi Közjegyzők Közlönyének cikke az 1896 és 1905 között ügyvédek által elnyert székhelyek kapcsán a "legjövedelmezőbb közjegyzői állások" között említi az esztergomit.[3]
A Közlöny 1918. évi 2-3. számában közzétett ügyforgalmi adatok alapján elmondható: vidéki viszonylatban az esztergomi közjegyzőé meglehetősen nagy forgalmú iroda volt. Nagyságrendjében közelítette a komáromit, de utóbbinál kb. harmadával több hagyatéki ügyet intézett. A számszerű adatok: összesen: 362 ügy, névaláírás hitelesítés: 80, hagyaték: 658, másolathitelesítés: 143, óvás: 52, bírói megbízás: 6, letét: 5, fordítás nem volt, magánbeadvány: 93.
Dr. Divéky István közjegyző idején az iroda a káptalani épület földszintjén két tárgyalóhelyiségből és egy váróból állt. A korábbi időkben általában kettő, a 30-as 40-es években négy hivatalnok (Schimics Béla helyettesítése idején öt is) állta alkalmazásban. Főleg diktálásra dolgoztak, de szövegmintákat is használtak. A munka nagy részét a hagyatéki ügyek tették ki, amelyhez képest az okiratokból és hitelesítésekből adódó feladat kevesebb volt.[4] Sajnos az esztergomi közjegyzői irodáról eddig korabeli fénykép nem került elő.
Az esztergomi királyi közjegyzők mellett a legutolsó éveket leszámítva (ld. dr. Hirkó Boldizsárnál) tartósan nem dolgozott helyettes vagy jelölt, de alkalmilag, főleg üresedés esetén, illetve a közjegyzők betegsége vagy pihenése idején, gyakran feltűntek helyettesek. A róluk ismeretes adatokat is közlöm (kivéve közülük a máshol működő közjegyzőkét, az ő életrajzuk inkább saját székhelyük történetéhez tartozik).
Röviden emlékezzünk meg az újabb esztergomi közjegyzőkről is. Az állami közjegyzők: dr. Bélafalvy Albert (1950. január 1.- 1960. március 15.), dr. Németh Béla (1957. október 1.-1962. szeptember 16.), dr. Németh Kálmán (1962. szeptember 18.- 1963. május 14.) dr. Mátyásfalvy Erik (1960. november 3.- 1961. szeptember 22.), dr. Solti Lajos (1963. június 1.- 1969. augusztus 31.), Asztalosné dr. Vad Lídia, (1969. július 1.- 1978. december 31), dr. Tarjáni Katalin (1978. május 1.-1983. március 31.), Szikingerné dr. Tóth Ágota (1981. január 16.-1991. december 31.), dr. Székely Ákos (1984. január 1.- december 28.) voltak.[5]
1992-től dr. Tóth Ágota folytatta tovább magánközjegyzőként tevékenységét, majd 1997-től dr. Tarjáni Katalin kapott az 1. számú székhelyre kinevezést. 1992-ben létesült a 2. számú közjegyzői székhely is, elsőként Bakos Ferencné dr., az Esztergomi Városi Bíróság korábbi elnöke töltötte be, 2011. óta pedig dr. Beke Kamilla. A 3. számú székhelyet 2004-ben hozták létre, ide dr. Dévényi Norbert közjegyző kapott kinevezést. A városban 2010-ben emlékezetes kirándulást tett a visegrádi közjegyzői kollokvium nagylétszámú közönsége.
(vezetéknevét többnyire ebben formában használta, de előfordul a Pissuth és a Pisúth forma is)
Született: Esztergom, 1827. október 8. - meghalt: Esztergom, 1901. december 5.
Esztergomi közjegyzői működése: 1875-1903
Felesége: Paál Jozefa.
Gyermekeik: Paula, aki Pranovszky Ferenc prímási uradalmi intézőhöz ment feleségül Kemencére; Izabella (ifj, Feichtinger Sándorné); Rezső; Maria; Amália (Sólyom Lajosné); Kálmán; Aladár; Ilona (dr. Fiedler Ferencné).
Római katolikus vallású volt.
Középiskoláit Esztergomban és Győrött végezte, jogi tanulmányait Győrött és Budapesten. 1848-as honvéd volt, részt vett az ácsi ütközetben.
Az 1860-as évek elején ügyvédi irodát nyitott Esztergomban. 1862-ben a város tiszti főügyészévé nevezték ki. Kollár Antal polgármestersége idején, 1868-ban helyettes polgármesterré választották, három évig töltötte be e tisztségét, a helyi lap "nagy lelkes munkásságáról", "sok fontos újításról" szólt. 1872-től 1875-ig Deák-párti országgyűlési képviselő. Választási beszéde 1872-ből az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Majer Gyűjteményében fellelhető. 1872. július 11. napján Lászy Vilmos díszelőadást rendezett a tiszteletére, Hennequin: Három kalap című három felvonásos vígjátékát mutatták be.
1875. augusztus 1-től királyi közjegyző, a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagja. Irodáját a Lőrinc utca 20. szám alatt nyitotta meg. 1867-ben a Lőrinc utca 7. számú házban tulajdonos volt. Kinevezését követően is tagja volt a városi képviselőtestületnek, a városi kaszárnyaépítés körül kibontakozott vita után visszavonult a közélettől
1888-ban a nem művelt dorogi barnaszénbánya társtulajdonosa, meghatalmazottja veje, dr. Fiedler Ferenc. 1893-ban 30. a megyei virilis[7] listán. A városi virilis listán a hivatalnokok közül hosszú ideig megtartotta vezető helyét.
Az irodájában készüli közjegyzői okiratok közül egy érdekes darab az 1881. évi 177. ügyszámú, Simor János bíboros részére a Prímási Palotában készült meghatalmazás.
Hosszú szenvedés után hunyt el. Halálakor Esztergom Város közgyűlése jegyzőkönyvileg fejezte ki őszinte fájdalmát és részvétét, és erről értesített a családot.[8] Temetése december 7-én volt, a gyászmisét a ferences templomban mondatták érte, sírhelye az esztergomi belvárosi temetőben Esztergom Város Önkormányzata 43/2005. (X.25.) számú rendelete alapján védett sír, mint Esztergom Város története szempontjából jelentős szerepet játszott személyiség nyughelye.
Veje - Ilona leánya férje - dr. Fiedler Ferenc, köz- és váltóügyvéd, prímási ügyész. 1881-ben a nyári hónapokban közjegyzőjelöltként helyettesítette apósát. A család sírboltja az esztergomi belvárosi temetőben szintén védett sír. A Fiedler jelentős jogász-dinasztia, a család mai tagja Dr. Fiedler Ernő, Budapest XV. kerületi közjegyző.
Dr. Pisuth István élete alkonyán betegeskedése miatt helyettesítésre volt szükség az irodában. A helyettesként kinevezett Markovics Jakabot 1901. augusztusában Helcz Antal, volt esztergomi polgármester váltotta fel.[9] Helcz Antal Pisuth halált követően is eleinte tovább helyettesített a székhelyen.
Helcz Antal született Esztergomban, 1843-ban, elhunyt ugyanott 1910. május 30-án. A középiskolát az esztergomi bencés főgimnáziumban végezte. Papnak tanult, majd jogot végzett. A városi törvényszék jegyzője volt, 1876-tól városi tanácsnok, 1881-tól tiszti főügyész volt. 1886-1895 között a város polgármestere. Elnöke volt az Esztergomi Dalárdának és a városi Kaszinó vezetőségének tagja volt. A belvárosi temetőben nyugszik.[10]
1902. május-decembere között dr. Pottyondy Béla közjegyzőhelyettes, későbbi szombathelyi királyi közjegyző, a Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamara elnöke működött az esztergomi közjegyzői székhelyen tartós helyettesként.[11]
Született: Felsőelefánt, 1856. október 25. - meghalt: Budapest, 1933. február 3.
Édesapja klopódiai Janits István tekintélyes Nyitra vármegyei földbirtokos volt, családja 1845-ben kapott nemesi címet.
Gyermekei: Margit és Károly.
A nyitrai Kegyesrendi Gimnáziumban tanult, majd Bécsben és Budapesten végezte a jogot. 1880-ban doktorált, 1882-ben tette le ügyvédi vizsgáját. Ugyanebben az évben Nyitra vármegye központi járásában főszolgabíróvá választották. 1892-től Nyitra vármegyei főjegyző. Jelentős közéleti tevékenységet is folytatott: az 1892-1896-1901-es parlamenti ciklusokban Nyitra vármegye országgyűlési képviselője, 1896-ban ellenszavazat nélkül egyhangúlag választották meg. A képviselőház közigazgatási bizottságának tagja volt. Budapesti lakáscíme a Dohány u. 88. sz. alatt volt.[13] Esztergomi királyi közjegyzővé való kinevezése miatt mondott le parlamenti mandátumáról.[14]
A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület ügyvivő alelnöke. Nyitra vármegye törvényhatóságának tagja, a közigazgatási bizottságban állandó központi választmányban vett részt.
Közjegyzői irodáját 1903. február végén nyitotta meg.
A Párkányi Hitelbank Rt. társasági elnöke volt 1908-ban A Nemzeti Munkapárt elnöke 1910-ben. 1912-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1910-es években a városi virilislistán 20. helyen szerepelt.
Adatok vannak ifj. dr. Fray Ágoston 1912. évi helyettesi tevékenységére Esztergomban[15]. Róla annyit tudni, hogy 1907-ben végezte az esztergomi érseki tanítóképzőt. 1945. februárjától 1947. tavaszáig Budapest XI. kerületében kinevezett szociáldemokrata párti elöljárója. Működése részleteinek megismeréséhez a pozsonyi levéltári anyagok kutatása lenne szükséges.
Dr. Janits Imrét 1914. februárjában Budapest IX. kerületébe helyezték át.
Az Esztergom és Vidéke így adta tudtul a hírt: "Dr. Janits Imre Budapesten és az Ferencvárosban kapott dúsabb jövedelmű közjegyzőséget, akinek ebbeli kineveztetését a hivatalos lap szombati száma már közölte is. Az esztergomi kir. közjegyzőségre máris megindult a protekció-hadjárat, a miniszterek előszobájában."[16]
Az esztergomi székhelyet 1914. márciusában dr. Tuba János komáromi királyi közjegyző látta el kirendelt helyettesként.
Dr. Janits Imre helyére dr. Krasznay Gábor kisújszállási közjegyzőt helyezték át, májusban már ő járt el.
Dr. Janits Imre esztergomi működését követően 1923-ban a Magyar Királyi Közjegyzői Közjegyzők Nyugdíjintézetének elnöke. Dr. Charmant Oszkárt követően 1925-től haláláig a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara elnöke (tisztségében utóda dr. Lázár Ferenc volt). Elnöki tevékenységét ismerteti dr. Rokolya Gábor.[17]
1927-ben királyi kormányfőtanácsosi címet kapott.
1933-ban bekövetkezett halálakor az Esztergom és Vidéke is közölt nekrológot[18]. A Kerepesi temetőben nyugszik.
Született: Kemecse, 1862. július 7. - meghalt Esztergom, 1928. június 3.
Esztergomi közjegyzői működése: 1914-1928
Krasznay (krasznai) Kraszna vármegyei eredetű régi nemesi család. Dr. Krasznay Gábor édesapja, Ádám (1823-1894) 1848-49-as nemzetőrtiszt, 1872. évtől Szatmár vármegye aljegyzője, 1875. évtől árvaszéki ülnöke, 1885. évtől helyettes elnöke.
Édesanyja Uray Johanna, a hat gyermek közül Gábor a negyedik volt.[19]
Felesége: zsarolyáni Márton Irma, 1887-ben kötöttek házasságot.
Gyermeke: Irma Mária Gabriella 1893. március 12-én született Debrecenben, Weeber Ede, tüzérszázados felesége volt.
Dr. Krasznay Gábor középiskoláját Szatmáron végezte, majd tanulmányait a debreceni egyetemen folytatta. Szatmár vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd tiszteletbeli ügyésze volt. Ügyvédként is működött. Kisújszállásra nevezték ki királyi közjegyzőnek. A Debreceni Királyi Közjegyzői Kamara titkára volt, illetve választmányi tag több éven keresztül. 1911-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara által az "ügyvédközjegyzők" létrehozására tett javaslat kapcsán a Debreceni Királyi Közjegyzői Kamara közgyűlése által felállított bizottság tagja. Nyelvi jogosítványa nem volt.
1914-ben Kisújszállásról Esztergomba helyezték át.
Külön aktaként szerepel a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara fennmaradt iratanyagában az ún "Sümeghi-Pekker-Krasznay-féle ügy"[20] Az 1921-ben Bécsben elhunyt néhai herceg Metternichné Sándorné Sándor Pauline hatalmas értékű hagyatéki ügyében dr. Sümeghi László budapesti, valamint dr. Pekker Emil bicskei közjegyzők és Krasznay között keletkezett vita. A pestvidéki járásbíróság a hagyaték leltározásával Sümeghit bízta meg, aki a leltározást egységesen, a bicskei, esztergomi és tatai járásbíróságok területén fekvő hagyatékra is kiterjedően folytatta le, melynek alapján a pestvidéki járásbíróság átadta a hagyatékot. Pekker panaszt tett az igazságügyminiszternél a járásbíróság és a bicskei közjegyző eljárása ellen azzal, hogy azok megsértették az illetékességi szabályokat. A panaszhoz Krasznay is csatlakozott, Pekker panaszát később visszavonta. A miniszter a budapesti kamarát hívta fel, hogy az ügyet vizsgálja meg, és intézkedésre tegyen javaslatot, a kamara dr. Kőrössy Bertalan budapesti közjegyzőt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Sajnos a kamara javaslata nem lelhető fenn a levéltári iratanyagában.
Dr. Krasznay Gábor 1924-ben terjedelmes, 8 gépelt oldalas állásfoglalást küldött a kamara részére az örökösödési eljárás reformtervezetéről.[21]
Hivatalnokai az 1926-ban: Czeizler Erzsébet és Nagy Mária voltak.[22] Irodáját 1926. április 20. napján Csernoch János u. 25. szám alatti saját házába helyezte át.[23]
1927-ban kormányfőtanácsosi címet kapott.
Halálakor a helyi lap egyebek között mint a "magyar góthai almanach és a történelmi dátumok pontos ismerőjéről" és "a magyar, minden izig nemzeti liberalizmusnak tagja"-ként emlékezett meg róla.[24] 1928. június 5. napján helyezték örök nyugalomra az esztergomi belvárosi temetőben, gyászmiséje a belvárosi plébániatemplomban volt. Sírhelye ma már nem lelhető fel.
Dr. Krasznay Gábor betegeskedése alatt, majd halálát követően 1928. áprilisa és 1928. december 31. között ifj. dr. Fésűs György esztergomi közjegyzőhelyettes volt a székhelyre kirendelt helyettes.
Ifj. dr. Fésűs György, született: Budapest, 1893. május 8., felesége: Füle Piroska. Édesapja id. dr. Fésűs György, fiumei, majd ceglédi királyi közjegyző volt. 1914-1918. között katonai szolgálatot teljesített, a harcokban többszörösen kitüntette magát, 1920-ban szerzett jogi doktorátust, az ügyvédi vizsgát 1923-ban tette le. Németül, olaszul, franciául beszélt, német nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett. Két évi ügyvédjelölti munka után 1922-től 1929-ig közjegyzőjelölt, illetve közjegyzőhelyettes volt. Az esztergomi székhelyre sikertelenül pályázott, számos más pályázaton való részvétel után 1929. májusában Kiskunhalasra nevezték ki közjegyzőnek, 1939-ben áthelyezték Vácra.
Született: Komárom, 1877. augusztus 1.- meghalt: Esztergom, 1942. augusztus 9.
Esztergomi közjegyzői működése: 1928-1942
Édesapja: Mike Károly, komáromi ügyvéd.
Édesanyja: Kosztka-leány volt (Csontváry-Kosztka Tivadar rokona), a szülők Komáromban nyugszanak, de a korábbi családi díszsírhely már nincsen meg a temetőben.
Testvére, Imre nagyatádi királyi közjegyző volt.
Családja 1629-ben szerzett nemesi címet.
Dr. Mike Lajos középiskoláit Győrött végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten, Londonban, Párizsban, Lipcsében folytatta. Londonban váltójogi vizsgát is tett. A külföldi egyetemekre mint a budapesti tudományegyetem első hallgatóját, a közoktatási miniszter küldte ki. Joghallgatóként munkájával pályadíjat nyert. Az 1. világháború alatt önkéntes szolgálatot teljesített tizedesi rangban tolmácsként, Szerbiában, Montenegróban, Albániában, elismeréssel. 1900-ban doktorált a budapesti tudományegyetemen. Ügyvédi oklevelét 1902-ben szerezte Budapesten. Angol, francia, német, orosz, olasz nyelveken beszélt, német és angol közjegyzői nyelvi jogosítvánnyal rendelkezett
Felesége: Jánosi Anna, 1903. november 9. napján kötöttek házasságot, az 1940-es évek végén halt meg.
Házasságukból négy leánygyermek született. Anna (Klinda Istvánné), Ilona (férje Klinda Károly, reálgimnáziumi tanár, cserkészparancsnok), Erzsébet (dr. Nyiredy Istvánné) és Mária.
Tanulmányai után ügyvédként tevékenykedett Komáromban. Komárom városa és Esztergom vármegye tiszteletbeli főügyészi címet kapott. 1908-tól az esztergomi főkáptalani ügyésze, 1916-tól Esztergomi Hitelbank ügyésze volt.
Az 1928-as esztergomi közjegyzői álláspályázaton óriási versenyben lett eredményes: az állásra 4 közjegyző, 18 közjegyzőhelyettes, 16 ügyvéd, 1 ügyész és 2 bíró pályázott![26]
1929. január 1.-i irodanyitásáról hirtelen bekövetkezett haláláig töltötte be az esztergomi királyi közjegyzői hivatalt. Kiemelkedő szakember volt, cikkei jelentek meg pl. a Jogtudományi Közlönyben, pl.: "Az eljegyzés a magyar házassági jogban" címmel (Jogtudományi Közlöny 1902. 43. sz.).
Esztergomban a család először a Bajcsy-Zsilinszky úton lakott, több helyen is, majd a káptalanházban kaptak lakást. A közjegyzői iroda a földszinten működött, a szépen berendezett lakás az emeleten volt. A házhoz tartozó nagy kertet a család használhatta, méheket tartottak itt, a gyerekek lovagolhattak a káptalan itt tartott lovain. A ház berendezéséből a család tulajdonában van Mike címeres névtáblája, hivatali íróasztala és a zongora, amelyet Ilona leányának vásárolt. A családnak saját kertje is volt a mai Gesztenyés úton.
Mike Lajos a családi emlékezet szerint nagyon sokat dolgozott. Az emeleten időnként hangoskodó gyerekeket gyakran, de türelemmel kérte, hogy ne zavarják munkájában. Az iroda és a lakás világa meglehetősen szigorúan elkülönült.
Dr. Mike Lajos a társadalmi életben is jelentős szerepet játszott, tagja volt a vármegyei törvényhatóságnak és a városi képviselőtestületnek, a Keresztény Gazdasági és Szocialista Párt elnöke, az Esztergom és Vidéke Méhészeti Egyesület, az Esztergomi Méhészeti Egyesület elnöke, 1923-tól az Esztergomi Sakkör első elnöke, az Országos Méhészeti Egylet alelnöke volt.
Lányai mind érettségit szereztek, Ilona magánúton végezte a gimnáziumot, majd kertészeti főiskolát Putnokon.
Dr. Mike Lajos kedvteléseit tekintve is sokoldalú ember volt: szeretett rádiózni, méhészkedni, méheivel vándorolt is és maga építette a kaptárakat. Szívesen tőzsdézett, sakkozott, szeretett a Központi Kávéházba járni (amely a 2. világháború előtt valóban a város társasági életének központja volt). Unokáját latinra tanította. A család katolikus hitét gyakorolta, a vízivárosi templomba jártak, a családban több katolikus pap is volt.
Halála után családja a Bajcsy-Zsilinszky úti lakásba költözött vissza. Mária, a legkisebb leány, aki a méhészkedésben édesapja jobbkeze volt, maradt édesanyja mellett.
Végső nyughelye esztergomi belvárosi temetőben van.
Született: Alsókubin, 1880. február 14.- meghalt: Esztergom, 1956. október 29.
Esztergomi közjegyzői működése: 1942-1946
Édesapja: dr. Divéky Ágost az Árva vármegyei Alsókubinban született 1842. április 8-án, meghalt ugyanott 1920. október 23-án, ugyanott 1875-1919-ig királyi közjegyző, a Kassai Királyi közjegyzői Kamara alapító tagja, jelentős szereplője a vármegyei közéletnek.[28]
A divékújfalusi és kisbossányi Divékyek igen régi nemesi család. Nagy Iván a család eredetét a XIII. századig vezeti vissza.[29]
Édesanyja: Wieland Klára, született Ábrámfalván, 1860. március 13-án, meghalt Esztergomban, 1939. november 23-án, a szülők Ménhárdon 1879. január 27. napján kötöttek házasságot, három fiú- és három leánygyermekük közül István volt a legidősebb gyermek.
Felesége: Huszár Margit, születetett 1882-ben, meghalt Dorogon, 1964. október 13., Budapest IX. kerületében 1908. január 17. napján kötöttek házasságot, amelyből hat gyermek született. Közülük kettő kisgyermekként meghalt, Gusztika fél, Istike négy és fél évet élt. Tamás 1935-ben leszármazó nélkül meghalt, Egyed katolikus pap, hittanár, 1946-ban halt meg, egyetlen leányuk Katalin (Kummer Jánosné) két gyermeket, legkisebb gyermekük, Tibor, ügyvéd, jogtanácsos szintén két gyermeket hagyott hátra. Tibor 1947-ben tett ügyvédi vizsgát.
Dr. Divéky István állam- és jogtudományi doktorátusát 1902-ben Kolozsvárott szerezte, 1901. decembertől 1902. májusáig közjegyzőjelölt volt. 1911-ben szerzett ügyvédi oklevelet Budapesten. Németül, szlovákul tudott. Pályafutását Alsókubinban kezdte. 1914. augusztus 1-től 1916. februárjáig főhadnagyi rangban teljesített katonai szolgálatot a 2. lovagló tüzérezrednél. 1902-1938. között vármegyei szolgálatban aljegyző, majd másodfőjegyző, árvaszéki elnök, tiszti főügyész volt.
1919-ben családjával átköltözött a csonka Magyarország területére, legkisebb fiúk út közben, Győrben született meg. 1924-től az egyesített Komárom-Esztergom vármegyék tiszti főügyésze lett.
1921-1942. között ügyvédként is működött. 1942. július 11-től közjegyzőhelyettes.
Esztergomban a Csarnok utca 3. szám alatt laktak, két telkük is volt a város mellett. Idős édesanyja is hozzájuk költözött, Esztergomban hunyt el. Tagja volt az esztergomi Széchenyi Kaszinó Egyletnek, a Hajós Egyletnek, a Balassi Bálint Körnek. Az Esztergomi Hitelszövetkezet elnöke volt.
Tagja volt az esztergomi vízivárosi katolikus egyházközség képviselő testületének. Felesége evangélikus volt, fiait katolikusnak, leányait evangélikusnak keresztelték, de később a család nőtagjai is áttértek a katolikus hitre.
Kedves, jólelkű embernek tartották. Szegény ügyfeleinek igen gyakran elengedte a munkadíjat, sokszor mondták neki, hogy "így sosem fog meggazdagodni.". Szeretett pipázni, nevezetes pipatóriumának egyes darabjai ma is a család tulajdonában vannak. Precízen állította össze családfáját. Unokáik a nagyszülőket "Ápapának" és "Ámamának" becézték.
1945-ben dr. Divéky Istvánt a Budapesti Közjegyzői Kamara Igazoló Bizottsága az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a fasiszta pártok és egyesületek feloszlatásáról szóló 529/1945. ME. sz. rendeletében felsorolt egyesületben felsorolt tagság miatt a hivatalából felfüggesztette, és állásától megfosztotta. Az esztergomi politikai rendőrség házkutatás tartott nála és őrizetbe vette.[30] A kihallgatások során bizonyára bántalmazták is, mert a családtagok emlékei szerint a rendőrségen véres volt az arca. Az Igazoló Bizottság a népügyészséghez tette át az ügyét, amely nem emelt ellene vádat. A családnak el kellett hagyni lakását (először Csárszki kanonoknál kaptak lakást az ún. kanonoki házsorban, majd Hamza fogorvosnál a Kossuth Lajos utcán, végül a Kölcsey u. 14. sz. alatt). Divéky öt évig állt rendőri ellenőrzés alatt, még Dorogra a leányához is csak rendőri engedéllyel mehetett át.
Dr. Divéky István felfüggesztése után az irodában először dr. Rudolf Béla, majd ugyanebben a hónapban dr. Schimics Béla (volt zsibói) közjegyző járt el kirendelt állandó helyetteseként.
Hivatala elvesztése után haláláig visszavonultan élt. A forradalom napjaiban halt meg az esztergomi kórházban, rövid betegeskedés után, az események miatt még szűk családjából sem tudott mindenki eljutni a temetésére.
Sírja az esztergomi belvárosi temetőben van.
Született Monor, 1906. január 6.-meghalt ?
Esztergomi közjegyzői működése: 1946-1949
Édesapja: Hirkó Béla, árvaszéki ülnök.
Édesanyja: Fuchs Olga.
A Hirkó székely lófő (primipilus) család, melyből 1678-ban András és két fia, Jakab és János, továbbá András fivére, György, ármálist kapott. E család tagja volt - a jászói konventi levéltár adatai szerint - a XVII. századi ellenreformátor jászói barát, Hirkó páter. Dr. Hirkó Boldizsár apai nagyapja, az 1908-ban elhunyt dr. Hirkó László, 1861-től 1906-ig Pest vármegye főorvosa volt, két fia Béla és Ferenc, kik közül előbbi 1906-tól, utóbbi 1908-tól volt árvaszéki ülnök.[32]
Dr. Hirkó Boldizsár feleségére, gyermekeire nincs adat, 1946-ban még nőtlen volt.
Középiskoláit és a Budapesti Tudományegyetemet jeles, illetve kitüntetéses eredménnyel végezte, 1923-ban szerzett államtudományi, 1925-ben jogtudományi doktori címet. Ugyanettől az évtől kezdve dr. Milassin Jenő kalocsai királyi közjegyzőnél közjegyzőjelölt volt, a kötelező ügyvédi gyakorlati időt dr. Holle László budapesti ügyvédnél teljesítette. 1928-ban egy bécsi közjegyző irodájában töltött el egy fél éves gyakorlatot. 1929. júliusában kitüntetéssel tette le ügyvédi vizsgáját, ettől kezdve közjegyzőhelyettesként dolgozott Budapesten, először dr. Band Lajos közjegyzőnél, halálát követően utódjánál, 1931-38-ig dr. Barcs Bélánál, akinek halála után 1939. szeptemberéig a székhelyre kirendelt helyettes volt. Ezután dr. Somogyi Béla, majd dr. Haller Károly közjegyzők helyettese volt, 1943. januárjától dr. Lázár Ferencé. Németül beszélt, német közjegyzői nyelvi jogosítványa volt, keveset tudott angolul és franciául is. 1931 és 1942 között a Magyarországi Közjegyzők Országos Egyletének másodtitkára volt. A Közjegyzők és Közjegyzőjelöltek Nyugdíjintézetének ellenőrző bizottsági tagja, a Közjegyzőhelyettesek Országos Egyletének választmányi tagja volt. 1939. szeptemberétől megszakításokkal teljesített hetes katonai szolgálatot a budapesti I. sz. Honvéd Híradós Zászlóaljnál tizedesként, majd a Honvéd Erődítési Parancsnokság VII. Híradó csoportjánál. 1942-től a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara másodtitkára, önéletrajza szerint 1944. márciusában a Sztójay-kormánnyal való kamarai együttműködés elleni tiltakozásul mondott le e tisztségéről. 1938-43 között többször rendelték ki helyettesként üres székhelyekre, önéletrajza szerint "ezzel akarván kárpótolni kinevezésem elmaradásáért." Csakugyan rendkívül sokszor, kb. 30 alkalommal pályázott közjegyzői állásokra sikertelenül, bár gyakran szerepelt az elsők között.[33] 1945. áprilisától részt vett a közjegyzőség háborút követő újjászervezésében, a vezető szerveket pótló intézőbizottság titkára.
1946. augusztusában Egerbe, a 2. számú székhelyre nevezték ki közjegyzőnek. 1946. szeptemberében a Budapesti Közjegyzői Kamara titkárává választották. 1947. januárjában Esztergomba kérte áthelyezését, hogy könnyebben elláthassa titkári teendőit.[34]
A közjegyzői iroda fennmaradt iratanyaga 1945. és 1949. között jól tükrözi a viszontagságos történelmi körülményeket
Dr. Divéky István felfüggesztését követően először dr. Rudolf Béla, majd dr. Schimics Béla korábbi zsibói menekült közjegyző mint dr. Divéky István Budapesti Közjegyzői Kamara által kirendelt helyettese látta el az irodát. Dr. Hirkó Boldizsár kinevezését követően dr. Schimics Béla még 1947. januárjában is dolgozott, mint dr. Hirkó Boldizsár közjegyző kamara által kirendelt állandó helyettese. Februártól már dr. Hirkó Boldizsár is ténylegesen működött. Február végétől járt el dr. Hinléder-Fels Jenő (személyéről ld. a lentebb írtakat) mint dr. Hirkó Boldizsár kamara által kirendelt helyettese (őt 1947. február 7. napján jegyezték be a névjegyzékbe). Majd egészen 1949-ig működött mint dr. Hirkó Boldizsár közjegyző helyettese.
Hirkó a fővárosból járt le Esztergomba dolgozni. Apránként megvásárolta hivatali elődjének irodai bútorait.
Kiemelkedő volt szakírói tevékenysége, a Királyi Közjegyzők Közlönye egyik állandó munkatársa volt. 1947-ben cikket közölt a Jogtudományi Közlönyben az új öröklési jogszabályokról "Az 1946: XII. és XVIII. Törvénycikkekről" címmel (Jogtudományi Közlöny 1947. 2. évf. 1-2. sz.)
A csupán három évig működő utolsó esztergomi polgári közjegyző szakmailag és emberileg is jó benyomást hagyott hátra magáról a helyiek emlékezetében.
Dr. Hinléder-Fels Jenő, született: Sepsiszentgyörgy, 1875. június 8., meghalt: Esztergom, 1959. július 14. Régi és jelentős erdélyi szász jogász-értelmiségi család sarja, édesapja, dr. Hinléder-Fels Guido, királyi bíró, ügyvéd. Felesége: szentgericei Jakab Erzsébet, Jakab Gyula, Kovászna vármegyei alispán leánya. Gyermekeik: Jenő, Zoltán, és Iván. 1899-ben szerzett jogi diplomát a kolozsvári tudományegyetemen, ügyvédi vizsgáját 1903-ban tette le Marosvásárhelyen, majd ügyvédként működött. 1919-ben családjával a csonka Magyarországra menekült, Budapesten telepedtek le. 1938-tól Komárom vármegye tiszti főügyésze volt. Komáromból 1945. júniusában költözött családjával Esztergomba. Fiai közül Iván folytatta a jogászi hivatást, közjegyzőjelölt is volt. (ld. a 4. lábjegyzetet).
1949-et követően az esztergomi állami közjegyzői állásra dr. Bélafalvy Albert közjegyzőhelyettes kapott kinevezést.
Az esztergomi királyi, illetve magánközjegyzők a fennmaradt adatok alapján úgy tűnik, munkájukat szakmailag kifogástalanul látták el. Tiszteletreméltó, jó hírnevű polgárai voltak a helyi közösségnek, a helyi társadalmi élet többnyire igencsak aktív résztvevői. Az utolsó, dr. Hirkó Boldizsár kivételével - aki egyébként is csak három évig dolgozhatott a városban és kamarai tisztsége is Budapesthez kötötte - működésük idejére Esztergomban telepedtek le. Az egyetlen esztergomi születésű közjegyző dr. Pisuth István volt, ő, Krasznay, Mike és Divéky közjegyzők is halálukig a városban éltek.
Jó kapcsolatot ápoltak a helyi civil, politikai és közjogi szervezetekkel, pénzintézetekkel, gazdasági társaságokkal, gyakran vállaltak ezekben tisztséget. Ezekhez társult - nyilván a város mint vallási központ sajátosságaként - hogy jó viszony fűzte őket a katolikus egyházhoz, közülük azok, akiknek vallási hovatartozására adat van, gyakorló katolikusok voltak. Kinevezésük előtt ketten is (Divéky, Mike) az egyház alkalmazásában álló jogászok voltak. Feltételezhető, hogy a kinevezési gyakorlatban szempont lehetett, hogy Esztergomba lehetőleg katolikus vallású közjegyző kerüljön. Érdekes, hogy mind a hat esztergomi közjegyző nemesi származású volt.
Megfigyelhető, hogy míg az első két királyi közjegyző az országos politikában is jelentős személy volt, már az 1910-es évektől kezdve inkább közjegyzői kamarai tagok (Krasznay, Hirkó), és jónevű, tapasztalt helyi jogászok (Mike, Divéky) kaptak kinevezést. Meglepő viszont, hogy csupán dr. Hirkó Boldizsár volt kinevezése előtt huzamosabb ideig közjegyzőjelölt, illetve helyettes. A Budapest Fővárosi Levéltárban fennmaradt pályázati anyagokból úgy tűnik, 1928-ban a pályázók számára rendkívül kívánatos volt az esztergomi közjegyzői állás, 1942-ben viszont már csekély volt az érdeklődés iránta.
A betöltött kamarai tisztségek miatt dr. Janits Imre és dr. Hirkó Boldizsár tűnik ki a hat polgári esztergomi közjegyző közül, jogtudósi (elsősorban publikációs) tevékenysége dr. Mike Lajosnak és dr. Hirkó Boldizsárnak is említésre méltó. Dr. Mike Lajos kiváló tanulmányi eredményei, nyelvtudása, két nyelvi jogosítványa, sokoldalúsága által is kiemelkedik.■
JEGYZETEK
[1] Dr. Rokolya Gábor közlése.
[2] A párkányi közjegyzőnek nincs külön fondja a megjelent jegyzékben: NOVÁK Veronika: A Kárpát-medence levéltári forrásai I. Fond- és állagjegyzékek 1. A szlovákiak levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918- ig és 1938-1945 között. Budapest 2004
[3] A Magyarországi kir. közjegyzőhelyettesek országos egyesületének emlékirata a közjegyzői kinevezések tárgyában. In: Királyi Közjegyzők Közlönye 1908. (XI.)/9. (318-323.) 321.
[4] Felhasznált forrás: dr. Hinléder-Fels Ivánné született Zsámbéky Marianne (1922-2008) közlése 2006-2007-ből, aki 9 évig volt titkárnő Mike - Divéky - Hirkó közjegyzőknél. Kedves érdekességek vele kapcsolatban, hogy későbbi férjével, aki akkor fiatal ügyvéd volt, a közjegyzői irodában találkoztak először. Nászajándékba Hirkó Boldizsártól egy ezüsttálcát kapott ajándékba. Dr. Hinléder-Fels Iván (1908-1985) szintén dolgozott közjegyzői irodában: 1938-39-ben közjegyzőjelölt volt Lázár Ferenc budapesti közjegyzőnél, a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara Elnökénél (később ügyvéd, majd jogtanácsos lett). A családi emlékezet egyetlen, de jellemző és máig igen tanulságos emléket őrzött meg ezzel kapcsolatban: a fiatal közjegyzőjelölt neheztelt főnökére, amiért az egy ingatlannal kapcsolatos okirat aláírása előtt újra elküldte őt a földhivatalba megnézni a tulajdoni lapot, pedig már az előző napon is megtette ugyanezt. Rögtön felismerte az óvatosság jelentőségét, amikor meglátta: az ingatlan tulajdoni lapjára azóta újabb terhet jegyeztek be! Dr. Hinléder-Fels Iván édesapja, dr. Hinléder-Fels Jenő dr. Hirkó Boldizsár közjegyző mellett volt helyettes, lásd a 6. részt is.
[5] Ld. KÁNTOR Klára: Fejezetek a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságok történetéből 1872-2009. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, 2009. c könyvében található archontológiát.
[6] Az 1.-5. számú életrajzokhoz felhasznált forrás: Pifkó Péter és Pifkó Anna helytörténészek publikálatlan adattára, a 2-6.-hoz a közjegyzői kamarai névkönyv és személyi táblázatok. Az 1. számú életrajthoz továbbá az Esztergom és Vidéke 1901. december 8. számának 3. oldalán megjelent nekrológ.
[7] A legtöbb adót fizető polgárok választó névjegyzéke.
[8] Esztergom és Vidéke 1901. december 8. 2.
[9] Esztergom és Vidéke 1901. augusztus 29. 3.
[10] MAGYAR György: Esztergom polgármesterei. 1808-2006. Biográfia. Esztergom, 2006. 37-39.
[11] Életrajzát ld. ROKOLYA 218-219.
[12] Jelen részhez felhasznált forrás ROKOLYA Gábor: A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949. MOKK, Budapest, 2009. kötetének 179. oldalán szereplő életrajz, valamint a Magyar Országgyűlési Almanach 19011906. kötete
[13] Az 1896-1901 Országgyűlés képviselőinek sematizmusa Szerk. TASSY Károly, Budapest, 1900. 28.
[14] Képviselőházi Napló 1903. február 3.
[15] Ld. KÁNTOR i.m. archontológia
[16] Esztergom és Vidéke 1914. január 4. 6.
[17] ROKOLYA uo. és 56., 69., 110., fotók is.
[18] Esztergom és Vidéke 1933. február 9. 2.
[19] KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok 6. kötet. 264-268.
[20] Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: BKKK )1923. Kamara
[21] BFL BKKK 1924. Igazságügyminisztérium
[22] Esztergomi Kalendárium 1926. Szerk: HOMOR Imre.
[23] Esztergom és Vidéke 1926. április 18. 2.
[24] Esztergom és Vidéke 1928. június 7. 1.
[25] Jelen fejezethez felhasznált forrás: a szerző által készített interjú dr. Mike Lajos unokáival, Klinda Ilonával és Magdolnával, 2012. januárjában, a családi fényképgyűjtemény, valamint A magyar társadalom lexikonja 1930. 531. oldalán szereplő életrajz.
[26] BFL BKKK 1928 Pályázatok
[27] Jelen fejezethez felhasznált forrás: a szerző által készített interjú Divéky Zsuzsannával, 2012. januárjában, és Divéky Istvánnal, 2012. februárjában valamint a Divéky-család családfája, fényképei és családi kalendáriuma.
[28] Divéky Ágostról részletesebben fotóval ld: ROKOLYA 75.
[29] NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal III. kötet 321. Pest, 1857-1865.
[30] BFL XVII. 500. BKK Igazoló Bizottság
[31] Jelen részhez felhasznált forrás dr. Hirkó Béla önéletrajza BFL BKK 1949.
[32] KŐSZEGHY Sándor: Pest vármegye nemesi családjai. (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai) 1910. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0015/7.html
[33] BFL BKKK 1930-1946 Pályázatok
[34] A kamara utolsó közgyűlésén mondott beszédét idézi: ROKOLYA 59 f.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc, közjegyző-helyettes
Visszaugrás
