A sportnak számtalan előnye van, amelyet nem csak a sportolók élvezhetnek. Nem vitathatóan az egészség és. gazdasági szempontok mellett más tényezőkkel is számolhatunk. Talán ennek is oka, hogy az elmúlt 13 évben jelentős sportlétesítmény fejlesztések történtek Hazánkban, amelyek egy komplex stratégia részei. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a létesítmények folyamatos üzemeltetése legalább olyan léptékű feladat, mint azok megálmodása és létrehozásuk. Számos ilyen létesítmény üzemeltetése Önkormányzatok feladatává válik. Ezen érdekesség okán is éreztem létjogosultságát a kérdéskör jogi megközelítését körbejárni.
A témakomplex jellegű, ezért többirányú megközelítés szükséges. Egyrészt összehasonlítható az, milyen feladatai lehetnek a helyi önkormányzatnak, a megyei önkormányzatnak vagy az államnak. Ebből lehet következtetni arra, hogy mennyire széles a helyi önkormányzatok sportlétesítményekkel és üzemeltetésükkel kapcsolatos jogköre, milyen együttműködése van a kormánnyal, az állammal. Vizsgálhatóak a jogszabályok, mint amilyenek a törvények vagy a rendeletek. Vizsgálható a szakirodalom is, akár jogi, akár gazdasági, akár társadalmi szempontból, hiszen ezek is érdekes adalékot adhatnak a szabályozási környezethez. Ezen túl a hazai gyakorlat legfrissebb fejleményeit a sajtóból ismerhetjük meg. A téma szempontjából Budapest kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen ez az ország legnagyobb városa (1 752 286 fő),[2] ez egyben az ország fővárosa, így itt olyan sportlétesítmények is találhatóak, amelyek az egész ország, az egész nemzet szempontjából kiemelkedő jelentőségűek lehetnek. Ebből kifolyólag itt van a legtöbb sportlétesítmény, a legtöbb üzemeltetési kérdés is ehhez a városhoz fog kapcsolódni.
Dolgozatunkban az Önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok, a sporttörvény relációjában szeretnénk megvizsgálni számos önkormányzati sportrendeleten keresztül a témát, bemutatva annak részleteit.
- 99/100 -
Magyarországon körülbelül 3200 helyi önkormányzat található.[3] Budapesten 23 kerület található, az országban 22 megyei jogú város van. A budapesti kerületeken felül 175 járás van, így ez ennyi számú járásközpontot jelent.[4] Ezek esetén, funkciójuknál, feladatuknál és jelentőségüknél fogva a legvalószínűbb, hogy található sportlétesítményekkel kapcsolatos szabályozás.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az önkormányzatok feladata az, hogy hozzájárulnak az államcélok megvalósulásához és megvalósításához, és hogy elősegítsék a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.[5] A helyi önkormányzat alatt nem csak a városok, falvak, települések önkormányzatait értjük. A Törvény 3. paragrafusa szerint a települések (tehát a települési önkormányzatok) mellett a megyék (úgynevezett területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.[6] Mivel települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek,[7] így ezek esetében beszélhetünk a sportlétesítmények üzemeltetéséről.
A Törvény a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a sport és ifjúsági ügyeket is.[8] Fontos, hogy a Törvény aszerint tesz különbséget a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei között, hogy azoknak milyen a gazdasági teljesítőképessége, a lakosságszáma és a közigazgatási területe milyen nagy.[9]
Az önkormányzatok közül a legfontosabbaknak a Budapestet, Pécset, Debrecent és Miskolcot tartom, sajnos a két másik nagyobb város, Szeged és Győr estén nincsen elérhető rendelet a jogtar. hu-n.[10] Ezen túl egy budapesti kerületet választottam ki, a IX. kerületet, hiszen itt található a Grupama Aréna, illetve itt fog megépülni a 2023-as atlétikai világbajnokságra a Duna-partnál az atlétikai központ is, ami Észak-Csepelre is átlóg.[11]
Budapest különleges helyzetben van, hiszen itt van fővárosi önkormányzat, amelynek a vezetője a főpolgármester és vannak kerületek, akiknek szintén külön-külön vannak polgármestereik. A Helyi Önkormányzatokról szóló törvény a főváros kétszintű önkormányzatáról beszél, amely fővárosi és kerületi önkormányzatokból áll.[12] Fontos az is, hogy a törvény előírja azt, hogy a fővárosi önkormányzat a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja.[13] A fővárosi szintű sport és szabadidősport ellátása, biztosítása, fenntartása és üzemeltetése a fővárosi önkormányzat feladata a törvény szerint.[14] Ez azt jelenti, hogy az egyes sportlétesítmények hiába találhatóak meg az egyes kerületekben, azok közigazgatási területén, azok üzemeltetését nem kell ellátniuk, azt a főváros teszi. Persze, ha kerületi szintű sportról van szó, úgy azt az adott önkormányzat fogja üzemeltetni, ami-
- 100/101 -
nek a területén található maga a létesítmény. A törvény ki is emeli, hogy a kerületi önkormányzat feladata a kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek.[15] Ezzel a törvény a kerületi önkormányzatokat úgy kezeli, mintha azok egy másik város vagy település lenne, a fővárost pedig kitüntetett helyzetbe teszi. Az azonban nem derül ki a Törvényből, hogy a fővárosi szintű sport alatt mit kell érteni, vagy hogy mi a különbség a kerületi sporttól. Az sem egyértelmű, hogy a fővárosi szintű sport alatt azt kell-e érteni, ami az egész város egésze szempontjából számít, vagy abba bele kell érteni az országot is, hiszen a fővárosról van szó.
A sportról külön törvény szól, a 2004. évi I. törvény.[16] Ez a Sporttörvény kinyilvánítja, hogy "minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó."[17] Mivel mindenkinek joga van a sporthoz, így azokat a sportlétesítményeket, amelyekben a sportolás történik, az államnak üzemeltetnie is kell, különben ez a jog nem tudná megilletni az embereket.
A Sporttörvény több helyen említi az üzemeltetést és az üzemeltetőt. A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból az üzemeltető más személyekkel együtt ellenőrzi.[18] Ezt az első versenyrendszerben szervezett verseny előtt legalább 30 nappal, évente egyszer ellenőrzik.[19] Az ellenőrzés időpontjáról - azt legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítményt használó sportszervezet, több ilyen sportszervezet esetén a sportlétesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője minden érintett szervezetet értesíteni köteles. A (4) bekezdésben meghatározott engedély a rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv a hozzájárulás megadását az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok pótlásától, rendellenességek megszüntetésétől teheti függővé. Az ellenőrzésről a Minősítő Bizottság képviselője jegyzőkönyvet vesz fel, amit 8 napon belül megküld az ellenőrzést végző szervezeteknek. A sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények tulajdonosának, és üzemeltetőjének a sportlétesítmény biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott 4 éves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel és költségtervvel kell rendelkeznie, amit éves bontásban kell elkészíteni.[20]
A helyi önkormányzatokról szóló törvény viszonylag szűkszavúan fogal-
- 101/102 -
mazott a helyi önkormányzatok, és különösen Budapest sporttal kapcsolatos feladatairól. A Sporttörvény ennél részletesebben határoz meg ilyen feladatokat, így ebből következtethetünk arra is, milyen esetekben kell üzemeltetni sportlétesítményeket helyi önkormányzatoknak.
A helyi és a megyei, tehát a települési önkormányzatok meghatározzák a sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodnak a megvalósításáról is, ennek során pedig együttműködnek az önkormányzat területén található sportszervezetekkel, sportszövetségekkel. Fontos, hogy a Sporttörvény szerint az önkormányzat tartja fenn és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket.[21] A sportlétesítmény üzemeltetésével és működtetésével összefüggő feladat az is, hogy a helyi önkormányzat támogatja az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának megteremtését, az iskolai sportkörök működéséhez és diáksport-egyesületek feladatainak megfelelő színvonalú ellátásához szükséges feltételeket és azok megteremtését.
A budapesti önkormányzat és a megyei önkormányzatok segítik a területükön működő sportszövetségek működését, segítik a sportrendezvények lebonyolítását. Emellett közreműködnek a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában is.
A rendelet célja, hogy megállapítsa a Fővárosi Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit, és hogy szabályozási keretet adjon a költségvetésében a fővárosi szintű sport és szabadidősport támogatására meghatározott előirányzatok felhasználásának.[22] A Fővárosi Önkormányzat a korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvényben említett fővárosi szintű sporttal és szabadidősporttal kapcsolatos feladatokat lát el. A sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatban a rendelet kimondja, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját intézmények fenntartásával, illetve a főváros területén működő sportszervezetek támogatásával segíti a fővárosi szintű sportot és szabadidősportot.[23] A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő sportingatlanok és azoknak a vagyonának az egységes kezelése, valamint irányítása érdekében egyesítette két sportintézményét,[24] így 2013. szeptember 1-jétől Budapesti Sportszolgáltató Központ néven folytatja működését.[25] A Budapesti Sportszolgáltató Központnak négy telephelye van: a Városligeti Műjégpálya, a Margitszigeti Atlétikai Centrum, a Margitszigeti futókör és a Zugligeti úti Sportlőtér.[26]
Budapest fővárosi önkormányzata három sportigazgatási szervvel rendelkezik: a Humán Területek Főpolgármester-helyettesi Irodájával, az Emberi Erőforrások Bizottságával és a Kulturális, Turisztikai, Sport, Köznevelési és Szociálpolitikai Főosztály, Sport Osztályával.[27]
A budapesti rendelet kiemeli azt is, hogy az önkormányzat a sporttal kapcsolatos feladatait egyrészről a saját sportlétesítményeinek, sportcélú ingatlanjainak működtetésével és fejlesztésével látja el, másrészről pedig a főváros területén működő sportszervezetek
- 102/103 -
sportcélú támogatásával éri ezt el.[28] A rendelet 4. paragrafusa rendelkezik a sportcélú támogatások odaítéléséről, természetesen azokról, amelyeket a főváros intéz, és amely a hatáskörébe tartozik. Ehhez kapcsolódóan rögzíti a rendelet azt is, hogy a kérelmező szervezet milyen adatokat és információkat kell, hogy megadjon.
Ferencváros sportrendeletének elnevezése a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (IV.29) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat sportfeladatairól, valamint a helyi sporttevékenység támogatásáról.[29] Ezen kívül található egy másik rendelet is, ami a ferencvárosi kitüntetések alapításáról és adományozásuk rendjéről szól.[30] Ez azonban nem a sportlétesítmények üzemeltetéséről szól.
Ferencváros üzemelteti és fejleszti az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket. Ezt a Sportfejlesztési Koncepció keretében teszi. Az üzemeltetés és fenntartás költségeit a kerületi önkormányzat azáltal biztosítja, hogy az éves költségvetésének legalább 1%-ával megegyező összeget sportcélra fordít, és ezáltal biztosítja a szükséges pénzt:
a) az egyesületi utánpótlás-nevelésre,
b) a sportrendezvények kiadásaira,
c) a kerületi óvodai és diáksportra,
d) a sport célú pályázatra,
e) valamint a szabadidősport támogatására.[31]
A Ferencváros Önkormányzat rendelkezik Sportalappal, és pályázatokkal is. A Sportalap célja az utánpótlás nevelés támogatása.
Miskolc város rendelkezik saját sportrendelettel, ez a 3/2008. (III. 12.) számú rendelet.[32] A rendelet a sportlétesítmények üzemeltetésével függ össze, hiszen a rendelet célja az, hogy egyrészről megalapozza és létrehozza az Önkormányzat sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert, másrészt pedig, hogy szerkezeti keretet adjon a sport támogatására rendelt összegek felhasználásának. Miskolcon az önkormányzat önként vállalt feladatai közé tartozik a városi sporttevékenység támogatása.[33] Kötelező feladatként nevezi meg az önkormányzati rendelet a sportlétesítmények működtetéséhez szükséges pénzeszközöket, az utánpótlás nevelést (Miskolc Városi Sportiskola), a diáksportot (Miskolc Városi Diáksport Szövetség), a kötelező úszásoktatást, a szabadidős sportot, és a lakossági sportot, valamint a fogyatékosok sportjának támogatását.[34] Az önként vállalt feladatok tekintetében az 5 paragrafus a következő feladatokat mondja meg, amelyeket a városnak azért kell biztosítania, mert azt önként vállalta. Ilyen a hazai és nemzetközi versenyek szervezése, a szabadidős sportrendezvények, pályázati formában nyújtott támogatás (Sport Mecénás), a sportolók eredményességi támogatá-
- 103/104 -
sa, az egyesületek létesítményhasználati és működési támogatása, a jutalmazás, és az egyéb támogatási igények és rendezvények. Az önkormányzat rendelete 3 tevékenységet említ a sporttal összefüggésben, ebből kettő kapcsolódik az üzemeltetéshez. Miskolc városa egyrészt támogatja a sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, másrészt segíti a területi versenyrendszerek kialakítását és működését, valamint a sportrendezvények szervezését. A rendelet szerint az Önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények üzemeltetési költségeihez való támogatás nyújtásáról és a támogatás nagyságáról Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt. Erre a költségvetési rendelet elfogadásakor kerül sor, és azt a polgármester javasolja.[35] Külön paragrafusokban rendelkezik a város arról, hogy a sportlétesítmények felújítását, új sportlétesítmények építését és fejlesztését hogyan támogatja (14. paragrafus és 15. paragrafus).
Érdekes módon a debreceni és a miskolci rendelet nagyon hasonlóan határozza meg a sportrendelet célját. Ez valószínűleg azért lehet így, mert ugyanazokkal a feladatokkal kapcsolatos a rendelet. A debreceni sportrendelet első paragrafusa szerint "A rendelet célja, hogy Debrecen város sportéletével kapcsolatosan meghatározza Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) a feladatait, a feladatok megvalósításához szükséges feltételrendszert, valamint keretet adjon a sport támogatására rendelt összegek hatékony felhasználásához."[37]
A debreceni önkormányzat a rendelet 3. paragrafusa értelmében a következő feladatokat látja el a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatosan:
- a helyi sportkoncepció meghatározását, annak megvalósításáról való gondoskodást;
- a sporttevékenység anyagi lehetőségektől függő támogatását;
- a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködést;
- a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését;
- a szabadidősport gyakorlása feltételeinek fejlesztését;
- az egyéni sportteljesítmény javítása céljából az utánpótlás-nevelés anyagi lehetőségektől függő támogatását;
- a sportlétesítmények fejlesztését, a hiányzó tornaszobák, tornatermek építését, közterületi sportpályák építését, fejlesztését anyagi lehetőségektől függően;
- a sportrendezvények lebonyolításának segítését;
- a városi szakszövetségek működésének segítését;
- közreműködik a sportorvosi ellátás működési feltételeinek biztosításában;
- a fogyatékos személyek sportjának segítését;
- az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatok ellátását.
Külön rendelkezéseket találhatunk az üzemeltetéssel összefüggés-
- 104/105 -
ben. Meglepő az, hogy a miskolci és a debreceni rendelet is sokkal hosszabb, bővebb, mint a budapesti volt. A debreceni rendelet felsorolja, milyen sportlétesítményeket üzemeltet a város. Ebből négy van:
a) a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. által üzemeltetett sportlétesítmények,
b) a Debreceni Intézményműködtető Központ által működtetett sportlétesítmények,
c) a Nagyerdei Stadion (üzemeltetője a részben önkormányzati tulajdonban álló MSE Magyar Sport- és Életmódfejlesztő Klaszter Szolgáltató Kft.),
d) a köztéri sportpályák.[38]
A köztéri sportpályákon kívül a városi sportlétesítmények a költségvetési rendeletében meghatározott összegű támogatást kaphatnak működési, valamint beruházási célra.[39] A város a sportlétesítmények üzemeltetése körében átengedheti azt vagy azokat olyan sporttal foglalkozó, városban tevékenykedő szervezeteknek, akik ezt igénylik. Debrecen városa ezzel kapcsolatosan térítésmentes létesítményhasználatot biztosít az ilyen szervezeteknek. Fontos az, hogy az úszással kapcsolatosan további üzemeltetési szabályt is találunk. Ilyen az, hogy a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. által üzemeltetett Debreceni Sportuszodában a vízi sportok területén kiemelkedő jelentőségű sportszervezetek számára az Önkormányzat a vízfelületi támogatást biztosíthat. Erre akkor van lehetőség, ha az éves költségvetés azt engedi, vannak olyan szabad források, amelyeket erre a célra fel lehet használni. Ez tehát nem jelenti az, hogy ilyen támogatást minden évben kap.
Pécsnek is van saját sportrendelete, ez viszonylag frissebb, 2016-os rendelet. A rendelet címe a következő: az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról.[40] A miskolci és a debreceni sportrendelet meghatározta a sporttal összefüggő feladatok rendeletbeli szabályozásának célját. Ilyet a pécsi rendeletben nem találunk. Csak arról van rendelkezés, hogy az önkormányzati rendelet hatálya a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre, valamint az Önkormányzat által alapított sportfeladatot is ellátó gazdasági társaságokra terjed ki.
Érdekes szabály, hogy a sportfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröket a Közgyűlés, továbbá a Közgyűlés által átruházott hatáskörében eljárva a Népjóléti és Sport Bizottság gyakorolja.[41] Ilyet a másik három önkormányzat rendelete nem tartalmazott. Két olyan érdekes szabályt is találhatunk, amelyet a 2 paragrafus (3) pontja a Népjóléti Bizottságra bíz:
- "a Magyar Államtól szerződés alapján átvett pécsi 46601 és 36283/1 hrsz-ú sportcélú ingatlanok használatára vonatkozóan a szerződés V. 6. b. pontjában előírt beszámoló elfogadásáról, melyben az Önkormányzat igazolja, hogy "az óvodákról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, valamint gyermek és ifjúsági tér biztosí-
- 105/106 -
tása, sport támogatása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése" önkormányzati közfeladat ellátása érdekében használja ezen ingatlanokat,"
- "a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. használatában lévő sportcélú ingatlanok ingyenes használatára jogosult sportszervezetekről és az ingyenes használat maximálisan igénybe vehető mértékéről, a Pécsi Sport Non-profit Zrt. sportszakmai javaslata alapján, minden év június 30-ig."
Érdekes, hogy a rendelet egyáltalán nem tartalmazza az üzemeltetés szót. Ezt a másik két rendelet tartalmazta. A helyi sportfeladatokat Pécs Önkormányzata a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. közreműködésével látja el.[42] A cég a következő intézményeket üzemelteti és kezeli: Lauber Dezső Városi Sportcsarnok, Városi Műjégpálya, Hullámfürdő, Várkői Ferenc Diák-és szabadidő Sportközpont, Városi Lőtér, Orfű, sporttelep, Extrém kerékpáros park, "Árpád" pálya (Németh László u.), Utánpótlás Labdarúgó Sporttelep, (Pécs, Gyöngyvirág u.), PMFC pálya (Pécs, Stadion u.), PSN Kollégium (Türr István u.), Kinizsi Sportpálya.[43] Itt lényeges különbség látható Pécs és Debrecen üzemeltetési rendszere és struktúrája között. Pécsen egy cég, a Pécsi Sport Nonprofit Kft. az, aki az önkormányzati rendelet alapján a városban található sportlétesítményeket kezeli. Debrecenben három ilyen cég is van, illetve ezen felül különvette a debreceni rendelet a köztéri sportpályákat. Az eltérő megoldásnak valószínűleg több oka is lehet, ami egyik rendeletből sem derül ki. Lehet, hogy Debrecenben eleve több a sportlétesítmény, lehet, hogy történelmileg máshogy alakult az üzemeltetés, vagy hogy például egyes sportlétesítményeket az államtól vettek át és utána arra külön Rt.-t hoztak létre.
Új szabály az is, ami eddig nem jelent meg más rendeletekben, hogy a Pécsi Önkormányzat az éves induló költségvetése költségvetési főösszegének legalább 1%-át, legfeljebb 2%-át fordítja sportfeladatok finanszírozására és a feladatellátásban közreműködő Pécsi Sport Nonprofit Zrt. működtetésére.[44]
A Sporttörvény 76/D. §-a értelmében "a nemzeti sportinformációs rendszer a sportolókra, a sportszakemberekre, a sportszervezetekre, a sportszövetségekre, a sportköztestületekre, ezek tevékenységére, e szervezetek nevében a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítő személyre, a sportlétesítményekre, sporteseményekre, sporteredményekre vonatkozó adatoknak a nyilvántartását szolgáló, továbbá az állami sportcélú támogatások elosztását és felhasználását támogató elektronikus nyilvántartási és folyamatkezelő rendszer." Ez tehát ugyan tartalmaz a sportlétesítményre vonatkozó adatokat, de valószínűleg azok működéséről, kezeléséről és üzemeltetéséről nem tartalmazhat túl sok adatot.
- 106/107 -
A Sporttörvény 76/B. paragrafusa szerint "az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján a Budapest IV. kerület 76561/221 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként a Vasas Sport Clubot (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) jelöli ki."[46] Ugyanez a paragrafus kimondja azt is, hogy ez ingyenesen történik, tehát azért a Vasasnak nem kellett fizetnie.
Ha megnézzük a Vasas SC Alapszabályát[47], akkor láthatjuk azt, hogy Sporttörvény fent említett paragrafusával összefüggésben a magyar állam tulajdonában álló, Vasas SC-hez tartozó ingatlanok, sportlétesítmények üzemeltetése a sportklub feladata.[48] Ez tehát azt is jelenti, hogy ez sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzat feladatába sem tartozik bele. Az Alapszabály kimondja, hogy a sportegyesület ellátja a sporttevékenységek folytatásához megfelelő sportlétesítmények használatának biztosítását és a Magyar Állam tulajdonában álló sportingatlanok vagyonkezelési feladatait látja el és a sportingatlanokat üzemelteti.
A kormány határozatot hozott arról, hogy a pénzügyminiszter a Puskás Aréna számára 2020-ban 1876550000 forint forrást biztosítson a Nemzeti Sportközpontnak, ami az aréna üzemeltetését és működtetését ellátja.[49] A kormány a 1049/2020. (II. 18.) Korm. határozatban kijelentette, hogy egyetért azzal, hogy "a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen".[50] A Puskás Aréna működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos egyes feladatokról külön kormányrendelet rendelkezik, a 207/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet.[51] A kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos (Dr. Fürjes Balázs)[52] a Puskás Aréna üzemeltetése és működtetése tekintetében figyelemmel kíséri az üzemeltetési, szakmai sztenderdek alkalmazását, és az üzemeltetőt felhívja a szükséges intézkedések megtételére.[53] A Kormányrendelet nem tartalmaz olyan részt, amely a helyi önkormányzat feladataként állapítana meg valamilyen üzemeltetéssel összefüggő dolgot vagy kérdést. Így arra lehet következtetni, hogy nincsen ilyen feladat, hiszen a kormányrendelet címe pont a Puskás Aréna üzemeltetése.
A sportlétesítmények üzemeltetése szempontjából több faktor is felmerül, ami kérdéses lehet. Ezek tekintetében a jogszabályokon és törvényeken túl a szakirodalom is tartalmaz fontos megállapításokat, így ezt is figyelembe kell venni. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezető helyettese, Dr. Somosi György mutat rá egy tanulmányában, hogy a sportlétesítmények üzemeltetésével, különösen a fo-
- 107/108 -
cimérkőzésekkel kapcsolatosan egyre több panasz érkezik be a hivatalhoz, hogy azok túl zajosak.[54] Dr. Somosi György szerint a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatosan ezért helyi szinten konfliktusok jöhetnek létre, ami ahhoz vezet, hogy az egyének alapjogai sérülnek.[55] A szerző egy bírósági döntést is bemutat. Legfelsőbb Bíróság ebben azt emelte ki, hogy a családi házak mellett az alperes labdarúgópályát üzemeltet, és olyan megoldást kell találni a problémára, amitől a hang-zajhatás a legcélszerűbb módon lecsökkenthető. Ennek gazdaságosan kivitelezhetőnek kell lennie.[56] Somos szerint "ennek a felderítéséhez nélkülözhetetlen műszaki szakértő kirendelése, aki a helyszín és a helyszíni adottságok vizsgálata alapján adhat véleményt arra: van-e lehetőség és milyen módon a sportpálya üzemeltetésével együtt járó jelentős mértékű zavaró hatások csökkentésére."[57] A szerző kompromisszumos megoldást kíván az ilyen problémák elkerülése érdekében. Szerinte a nyitvatartási időt meg kell határozni, bizonyos esetekben korlátozni is kell, amivel mérsékelhetőek azok a zajok és zajhatások, amelyek a sportlétesítmény működésével és üzemeltetésével függenek össze.[58]
Vörös Tünde arra mutat rá, hogy a sportlétesítményt használók egészségi állapotának megváltozásából fakadó egészségügyi megtakarítások azok számára is hasznosak, akik egyébként nem sportolnak.[59] Itt valószínűleg arra gondol, hogy a sportoló embereknek kevesebb egészségügyi problémájuk van, nem terhelik le úgy az egészségügyi ellátórendszert, mint azok, akik nem spórolnak. Ezzel viszont nekik is pénzt spórolnak a befizetett jutalékokon, járulékokon keresztül. Vörös Tünde kiemeli azt is, hogy "a közpénzből történő létesítményfinanszírozás különösen indokolttá teszi a szakmai alapokon nyugvó, társadalmi szintű hatásértékelést a döntés-előkészítés folyamatában és az üzemeltetés fázisában is."[60]
A sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos jogi szabályozási kérdést jelent az alapjogok megjelenése is. Ilyen volt az előbb említett zajkeltés is, de ilyen lehet az akadálymentesítés biztosítása. Egy Észak-Alföldön végzett kutatás kimutatta azt, hogy a régióban az esetek 33%-ában az épületekbe történő bejutás egyáltalán nincsen biztosítva. Másik megállapítás volt, hogy a teljes körű akadálymentesítés csak 53%-ban valósul meg, amely ahhoz szükséges, hogy a sportlétesítményt a mozgássérültek is használni tudják. [61]
Bécs Zoltán és Kozma Gábor azt emelik ki, hogy a stadionokat eredeti céljuktól eltérő funkcióban is fel lehet használni. Ez a funkció lehet az, hogy más jellegű, de sporttal kapcsolatos eseményeket rendeznek itt, vagy más sportág keretébe tartozó mérkőzést, mint amilyen az amerikai foci. Más funkciót is kaphat ugyanakkor a stadion. Ilyen lehet az, hogy koncertet tartanak benne, tekintve a stadionnak azt a tulajdonságát, hogy viszonylag nagy, el van zárva, így csak az jut be, akit beengednek.[62]
A debreceni Nagyerdei Stadionhoz kapcsolódóan ezt a multifunkcionális jelleget emeli ki az előbb említett szerzőpáros, amelyet az önkormányzat is figyelembe vett a stadion kialakításánál. "A város vezetői számára hamar
- 108/109 -
nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságos működés biztosítása érdekében nem elegendő csak a sportcélú hasznosítás, hanem egy multifunkciós létesítmény felépítésére van szükség. A szolgáltatások körének meghatározása során a hagyományos hasznosítási formákat (például múzeum, klubrelikviákat árusító üzlet) kiegészítő szolgáltatások kiválasztásakor ugyanakkor két szempontból is komoly befolyásoló elemként merült fel a Nagyerdő park jellege."[63]
Egyre fontosabb tényező lesz a sportlétesítmények fenntarthatóságának a kérdése is.[64] ■
JEGYZETEK
[1] 2004. évi I. tv. 49. § k) pont
[2] 2019. jan. 1.-én. Forrás: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
[3] https://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/onking/tablonk07_01.html
[4] https://jarasinfo.gov.hu/jarasokrol
[5] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]. A jogszabály 2020.11.28.-én hatályos állapota. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100189.TV
[6] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 3. § (1)
[7] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 3. § (2)
[8] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 13. § (1) 15.
[9] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 11. § (2) a)-c)
[10] https://net.jogtar.hu/onkormanyzati-rendelettar
[12] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 22. § (1)
[13] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 22. § (3)
[14] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 23. § (4)
[15] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.] 23. § (5) 17.
[16] 2004. évi I. törvény a sportról. 2020.11.28.-án hatályos állapot. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV
[17] 2004. évi I. törvény a sportról
[18] A rendőrség, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság képviselője.
[19] 2004. évi I. törvény a sportról 63. § (3)
[20] 2004. évi I. törvény a sportról 63. § (3a)
[21] 2004. évi I. törvény a sportról 55. § (1)
[22] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 7/2019. (II. 14.) önkormányzati rendelete a sportról 1. § Elérhető: https://net.jogtar.hu/rendelet?council=fovaros&docid=A1900007.FOV
[23] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 7/2019. (II. 14.) önkormányzati rendelete a sportról 2. § g)
[24] Iharos Sándor Margitszigeti Atlétikai Centrum és a Fővárosi Önkormányzat Városligeti Műjégpálya
[25] https://www.bsk.sport.hu/hu/rolunk
[26] https://www.bsk.sport.hu/hu/tovabbi_sporttelepeink
[27] https://budapest.hu/Lapok/Szolgaltatas/Sport.aspx
[28] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 7/2019. (II. 14.) önkormányzati rendelete a sportról 3. §
[30] Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (VII. 16.) önkormányzati rendelete. Elérhető: https://net.jogtar.hu/rendelet?council=ix-kerulet&dbnum=197&docid=A1200025.09R&searchUrl=/rendelet-kereso/gyors%3Fcouncil%3Dix-kerulet%26keyword%3Dsport
[31] Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (VII. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1)
[32] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2008. (III. 12.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól. Elérhető: https://net.jogtar.hu/rendelet?council=miskolc&dbnum=197&docid=A0800003.MIS&searchUrl=/rendelet-kereso/gyors%3Fcouncil%3Dmiskolc%26keyword%3Dsport%2520%25C3%25BCzemeltet%25C3%25A9s
- 109/110 -
[33] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2008. (III. 12.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól 3. §
[34] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2008. (III. 12.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól 3. § 5. § aa)-Af)
[35] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2008. (III. 12.) sz. rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól 13. §
[36] A rendeletet többször módosították: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2011. (XI. 24.) önkormányzati rendelete, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelete, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. Forrás: https://net.jogtar.hu/rendelet-kereso/gyors7council=debrecen&keyword=sportl%C3%A9tes%C3%ADtm%C3%A9ny%20%C3%BCzemeltet%C3%A9s
[37] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelete a sportról. Forrás: https://net.jogtar.hu/rendelet?council=debrecen&dbnum=197&docid=A0500053.DEB&searchUrl=/rendelet-kereso/gyors%3Fcouncil%3Ddebrecen%26keyword%3Dsportl%25C3%25A9tes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny%2520%25C3%25BCzemeltet%25C3%25A9s
[38] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelete a sportról 6/H. § (1) a, b), c), d)
[39] Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelete a sportról 6/H. § (2)
[40] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II. 2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról. Elérhető: https://net.jogtar.hu/rendelet?council=pecs&dbnum=530&docid=A1600006.PEC&searchUrl=/rendelet-kereso/gyors%3Fcouncil%3Dpecs%26keyword%3Dsportl%25C3%25A9tes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny
[41] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II. 2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról 2. § (2)
[43] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II. 2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról 3. § (2)
[44] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II. 2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról 4. § (1)
[45] http://www.vasassc.hu/index/
[46] 2004. évi I. törvény a sportról 76/B. § (1a)
[47] https://www.vasassc.hu/img/hirkepek/VASAS-SC-Alapszabaly-ff-20170126.pdf
[48] Vasas SC Alapszabálya, A Sportegyesület feladatai 6. § (1) (c)
[49] 1049/2020. (II. 18.) Korm. határozat a Puskás Aréna 2020. évi üzemeltetéséhez szükséges források biztosításáról. Elérhető a Magyar Közlönyben. Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK20024.pdf
[50] 1049/2020. (II. 18.) Korm. határozat a Puskás Aréna 2020. évi üzemeltetéséhez szükséges források biztosításáról
[51] Elérhető a Magyar Közlönyben. Forrás: https://magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/Wv70EzbhiKaxJP4M95x05d4e930d12e9d/dokumentumok/cba4887108b29d8460cbcb5184cb3dc92423a11b/letoltes
[52] https://kormany.hu/kormanybiztosok
[53] 207/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet a Puskás Aréna működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos egyes feladatokról 1. § (2)
[54] Dr. Somosi György: A sportlétesítmények lakókörnyezetre gyakorolt hatásainak egyes alapjogi kérdései. UMK Forum 2018/2/11. Elérhető: http://kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2018/2/11_Forum_Sportletesitmenyek.pdf
[55] Somos. 72. oldal.
[56] BH 2000.53.
[57] Somos, 73. oldal.
[58] Somos, 74. oldal.
[59] Vörös Tünde: Sportlétesítmények társadalmi hatásainak értékelési lehetőségei. Magyar Sporttudományi Szemle, 21. Évfolyam 85. szám, 2020/3 102. oldal.
[60] Uo.
[61] Balatoni Ildikó, Kosztin Nikolett: Esélyegyenlőség a sportban - sportlétesítmények akadálymentesítettsége az Észak-Alföldi régióban. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, 2017. Nova series tom. XLIV. 58. oldal.
[62] Bács Zoltán, Kozma Gábor: Sportlétesítmények a köz szolgálatában: a multifunkcionális stadionok. Magyar Sporttudományi Szemle 19 (2018). 27. oldal. Elérhető: http://mstt.hu/wp-content/uploads/2018/06/MSTT-Szemle-2018-02-honlapra.pdf
- 110/111 -
[63] Bács Zoltán, Kozma Gábor, 30. oldal.
[64] Vörös Tünde, Koppány Krisztián: Sportlétesítmény-beruházások társadalmi-gazdasági hatásainak értékelési lehetőségei. In: Gyömörei Tamás: EGÉSZSÉG Sport Gazdaság I. Győr, Magyarország: Mobilis, (2019) 26-27. oldal. Elérhető: https://sporttud.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/35891/m/10777
Lábjegyzetek:
[1] A szerző büntetőjogász, Dr. Kovács P. Eszter Ügyvédi Iroda.
[2] A szerző vezető gyógytornász, Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Centrum.
Visszaugrás
