Jelen tanulmány a családi vállalkozásoknál alkalmazott konfliktuskezelési gyakorlatokat vizsgálja, hangsúlyozva a szabályozott belső vitarendezés fontosságát. A konfliktusok vállalkozáson belüli, tehát eszkalációmentes kezelése nagymértékben hozzájárul a családi cégek zökkenőmentes működéséhez, hosszútávú fennmaradásához. Megfelelő szabályozás hiányában a tulajdonosok közötti viták megterhelhetik a vállalkozást, sőt, akár annak jövőjét is veszélyeztethetik. A tanulmány számba veszi a családi vállalkozásoknál leggyakrabban előforduló konfliktusforrásokat, továbbá - elsődlegesen nyugat-európai példák alapján - választ ad arra a kérdésre, hogy melyek azok a belső vitarendezési módok és jogintézmények, amelyek egyfajta "békés légkörű előszobát" testesítenek meg a konfliktuskezelésben, mielőtt az érintett felek - a családi vállalkozás számára rendkívül hátrányos módon - a zajosabb csatatérre lépnének, hogy ott vívják meg harcukat egymással.
This study examines the conflict management practices employed within family businesses, emphasising the importance of regulated internal dispute resolution. The effective handling of conflicts within the enterprise, thereby preventing escalation, significantly contributes to the smooth operation and long-term sustainability of family firms. Without appropriate regulation, disputes among owners can place a considerable burden on the business and even endanger its future. The study identifies the most common sources of conflict in family businesses and, drawing primarily on Western European examples, addresses the question of which internal dispute resolution methods and legal mechanisms can serve as a 'peaceful ante-room' in conflict management. This approach helps prevent the parties involved from stepping onto the noisier battlefield, which would be highly detrimental to the family business, to resolve their disputes.
A családi vállalkozás zavartalan működésének és hosszútávú fennmaradásának egyik záloga a belső konfliktuskezelés szabályozottsága.[1] Ennek hiányában a cég működése során a részesedéssel rendelkezők között szükségképpen adódó viták nem csupán megterhelik a vállalkozást, hanem akár a jövőjét is veszélyeztethetik. Nehéz lenne kimerítően felsorolni azokat a törésvonalakat, amelyek mentén a vállalkozásban részes családtagok összekülönbözhetnek, néhány tipikus konfliktusforrás azonban említhető. Súlyos következményekkel járhat például, ha az ügyvezetői feladatokat is ellátó többségi tulajdonos a többiek kárára visszaél befolyásával, és nem enged osztalékfizetést, miközben a maga javára igen jelentős összegű díjazást állapít meg vezető tisztségviselői feladatainak ellentételezéseként. Ehhez hasonló rosszhiszemű magatartás a tőkeemelés szabályainak diszkriminatív megállapítása és alkalmazása annak érdekében, hogy az ellenvéleményt megfogalmazó üzletrésztulajdonosok még inkább "eltörpüljenek". Ez a gyakorlatban olyan tőkeemelés kierőszakolását, keresztülvitelét jelenti, amely felhígulást eredményez, vagyis a részesedések olyan arányához vezet, amely mellett az ellenvéleményt megfogalmazó tag vagy részvényes számottevő befolyáscsökkenést kénytelen elszenvedni.
Ugyancsak helyteleníthető, ha a családi vállalkozás az ügyvezető érdekeltségi körébe tartozó más gazdasági szereplőkkel köt számára előnytelen szerződéseket (related parties transaction).
A kártérítési jog természetesen mind Nyugat-Európában, mind hazánkban kínál megoldást ilyen esetekre, a családi vállalkozás érdekeivel azonban ellentétes lehet egy ilyen jogvita kiéleződése.
Súlyos visszaélés, ha a vezető tisztségviselő az e minőségében tudomására jutott üzleti titkokat és bizalmas információkat kamatoztatja, vagy a családi vállalkozás erőforrásait veszi igénybe saját gazdasági tevékenysége céljára. Előfordulnak munkajogi jellegű konfliktusok, amelyek például abból adódhatnak, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló vezető tisztségviselő egyoldalúan megszünteti a cégnél dolgozó másik üzletrésztulajdonos munkaviszonyát, ilyen módon lehetetlenítve el 'házon belüli' ellenlábasát. Fordított irányból szemlélve az is problematikus lehet, ha a kisebbség visszaél a társasági szerződés biztosította vétójogával, vagy a konfliktuskezelés szabályozatlansága miatt olyan patthelyzet alakul ki, amelynek folytán a társaság szervei cselekvőképtelenné válnak (deadlock). Ilyen esetekben egy-egy többséget igénylő döntés meghozatalának lehetetlensége akár a családi vállalkozás hosszútávú működésképtelenségét, végső soron pedig megsemmisülését is eredményezheti.
- 21/22 -
A családi vállalkozások helyzete ebből a szempontból azért is speciális, mert a felsorolt konfliktusok mögött gyakran objektív mércével nem mérhető személyes okok húzódnak meg. Ilyen lehet például egy korábbi félreértés vagy sérelem, de a probléma abból is eredhet, hogy az ügyvezetésben részt nem vevő tagok távolról, esetleg gyanakvással szemlélik a többségi tulajdonos tevékenységét és ezen keresztül a cégműködést. Enyhébb esetben ez csupán információhiány miatti elbizonytalanodás a részükről, mégis foglalkozni kell a jelenséggel, mert könnyen válik a vállalkozás létét veszélyeztető konfliktus forrásává, különösen, ha a vállalkozás irányításában részt vevő tagok maguk is hajlamosak a többieket potyautasként, vagy 'pályán kívüli kötözködőként' kezelni. Ezek a konfliktushelyzetek a legtöbb családi vállalkozásnál megtalálhatók, és mindenképpen preventív intézkedéseket, beépített vitarendezési mechanizmusokat igényelnek.[2] Azok a vállalatok számíthatnak hosszútávú sikerre, amelyek nem csupán a már kialakult viták hatékony rendezésében jeleskednek, hanem a legveszélyesebb konfliktusokat eleve ki is tudják küszöbölni részben a kialakulásukat akadályozó belső mechanizmusokkal, részben pedig az esetleges összetűzések belső kezelésével. A legfőbb nehézség abban áll, hogy családi cég esetében jellemzően korlátozás alá esik az üzletrészek átruházása, hiszen alapvető érdek fűződik a családtagok tulajdonlásához és a társasági részesedések családi kézben maradásához.[3] Olyan mechanizmusokra van tehát szükség, amelyek a tulajdonosi kör egyben tartása mellett alkalmasak a vitás helyzetek rendezésére. Ennek tipikus példája olyan fórumok (például bölcsek tanácsa) cégen belüli felállítása, amelyekhez bárki tekintélyveszteség nélkül fordulhat kérdéseivel, illetőleg amely akár igazságot is tehet egy-egy kialakult vitában. Ez utóbbi feljogosítottság esetén célszerű írásban rögzíteni, hogy a szerv minden egyedi jogvita elbírálásakor a családi vállalkozás érdekeit köteles szem előtt tartani. Ilyen testület működik például egy ismert nemzetközi ruhaipari cégnél, ahol visszavonult vezetők több generációja őrködik a családi béke felett.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
