1. Az örökhagyót saját jogán (szerzői minőségéből fakadóan), illetve jogutódként illetheti meg szerzői vagyoni jog,[2] amelyről a hagyaték átadásakor rendelkezni szükséges. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél az Szjt. 106. § (7) bekezdése alapján vezetett szerzői jogutód-nyilvántartásba csak a hagyatékátadó végzés alapján vehető fel a jogutód.
2. A szerzői jog olyan vagyoni értékű jog, amelynek értéke összegszerű pontossággal nem állapítható meg, mivel az a felhasználások függvényében változik. Ezért az ARTISJUS által javasolt közjegyzői gyakorlat az az eddig is már sokszor követett megoldás lenne, hogy amennyiben mindenképpen vagyoni értéket kíván meghatározni, a közjegyző a hagyaték értékének összegzésekor az örökhagyó után maradt szerzői jogot eszmei értéken tüntesse fel.
3. Ebből következően semmiképpen sem helytálló az a - sajnos többször előforduló - gyakorlat, miszerint a közjegyző a közös jogkezelő szervezet (zenei és irodalmi szerzők esetében az ARTISJUS) által az örökhagyó halála pillanatában függőszámlára helyezett jogdíjösszeget, és/vagy esetleg a közös jogkezelésen kívüli forrásból (pl. könyvkiadó) felhasználási szerződés alapján járó jogdíjösszeget tünteti fel a végzésben a szerzői jog értékeként. (Ez ugyanakkor nem zárja ki azt, sőt kívánatossá teszi, hogy a fent említett összegek konkrét jogigényként a hagyaték tárgyaként külön nevesítve, a szerzői jog, mint szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni értékű jog mellett szerepeljenek a végzésben. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hagyaték tárgyai között esedékes jogdíjkövetelés nincs.)
4. Amennyiben sem a végrendelet, sem az örököstársak osztályos egyezsége nem rendezi a szerzői jogi jogutódlást, de felmerül, hogy az örökhagyó szerzői jogosult volt, a hagyatékátadó végzésben - az esetleges későbbi póthagyatéki eljárást megelőzendő - a közjegyzőnek a szerzői jog törvényes öröklés szabályai szerinti átszállása alapján annak átadásáról rendelkeznie kell.
5. A túlélő házastárs haszonélvezeti jogának meghatározása nem egyszerű és nem teljesen egyértelműen megválaszolható kérdés, amely remélhetőleg a Ptk.-reform során speciális törvényi szabályozás tárgya lesz. A gyakorlatban az ajánlható a közjegyzőnek, hogy a végzésben csupán arról rendelkezzen, hogy a szerzői jogon haszonélvezet illeti meg a túlélő házastársat, de a haszonélvezet esetleges részjogosultságait (jogdíjhoz való jog, felhasználások engedélyezésének joga) ne nevesítse. A joggyakorlat (LB. P. törv. III. 20. 178/1970., BH 1972/6.) és a jogirodalomban uralkodó felfogás szerint egyébként a törvény céljának figyelembevételével mind a felhasználás engedélyezésének joga, mind a jogdíj a haszonélvezőt illeti. ■
Lábjegyzetek:
[1] dr. Szinger András ARTISJUS Jogi Főosztály
[2] "A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben." (1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról, a továbbiakban: Szjt.)
Visszaugrás
