Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban Eszközkezelő) jogállása szerint egy állam által alapított egyszemélyes Zrt., melynek részvénye forgalomképtelen, felette az alapítói jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az MNV Zrt. útján gyakorolja. Az Eszközkezelő nem alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más társasággal, az alapítására és működésére a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait, a gazdálkodására az állami vagyonról szóló törvényt a 2011. évi CLXX. törvényben (a továbbiakban: NET tv.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Eszközkezelő programjának a lényege az, hogy a hiteladós (aki csak természetes személy lehet) a jelzálogjogosult pénzügyi intézményen keresztül írásbeli szándéknyilatkozat benyújtásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását. Amennyiben több jelzálogjogosult pénzügyi intézmény is van, úgy a rangsorban előrébb álló pénzügyi intézménynél lehet a lakóingatlan megvásárlását kezdeményezni. Az Eszközkezelő megvizsgálja a kérelmet és amennyiben a NET tv.-ben foglalt feltételekkel megvásárolja az ingatlant, úgy az adós bérlőként továbbra is az ingatlanban maradhat. Az állam a lakóingatlan tulajdonjogát a hatósági árverési vétel hatályával főszabályként tehermentesen szerzi meg. A megvásárolt lakóingatlanon teherként csak a következő jogok maradhatnak fenn: telki szolgalom, közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Ebből az következik, hogy a bejegyzett végrehajtási jogok is a törvény erejénél fogva megszűnnek. Ez azonban nem jelenti a végrehajtási eljárások megszűnését is, pusztán az ingatlan, mint biztosíték kerül ki a végrehajtási eljárás alól. Az Eszközkezelő a lakóingatlant abban az állapotban veszi át az eladótól, és adja bérbe, amelyben az az adásvételi szerződés megkötésének a napján volt. Az ingatlan megvásárlásának konjunktív feltételeit és a lakóingatlanért fizetendő vételárra vonatkozó szabályokat a NET tv. 8. § és 9. §-ai tartalmazzák. A hiteladós szociális rászorultságával kapcsolatos követelmények a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: NET rendelet) szerepelnek. Az Eszközkezelő havonta legfeljebb
- 47/48 -
1500 ingatlant vásárolhat meg. A lakásban maradó bérlőnek főszabályként a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted részét kell egyhavi lakbérként a továbbiakban fizetnie. Az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonjog-bejegyzés ranghelyének alapjául szolgáló kérelem iktatási dátumát követő hatvanadik hónap utolsó napjáig a hiteladós vagy a zálogkötelezett javára visszavásárlási jog is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba.
A gyakorlatban számos alkalommal előfordul, hogy az Eszközkezelőnek megvételre felajánlott ingatlanra már végrehajtási jog van bejegyezve, esetenként már több ügyben is. Erre az esetre a NET tv. l5. §-a tartalmaz szabályozást, melynek értelmében a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény 15 napon belül írásban kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését,[1] melyről jegyzőkönyvet készít és megküldi azt a feleknek.[2] Mivel ebben az esetben a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény kezdeményezte az eljárás szünetelését, ezért indokolt a számára is megküldeni a szünetelés tényét megállapító jegyzőkönyvet.[3] A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel. A Vht. 52.§ g) pontja értelmében a végrehajtás szünetel, ha külön törvény így rendelkezik és az 54. § g) pontja értelmében akkor lehet folytatni az eljárást, ha a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt. Ezen okokat a NET tv. 16. §-a tartalmazza, mely szerint az eljárást akkor lehet folytatni, (a) ha valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá, vagy (b) az Eszközkezelő az ingatlant nem vásárolja meg, vagy (c) az Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult. A végrehajtás attól a naptól folytatódik, amikor a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról, vagy az Eszközkezelőnek a vételi ajánalat visszautasításáról, vagy az ingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását a végrehajtó kézhez veszi.
Kérdésként merülhet fel az, hogy a végrehajtás csak az ingatlanok vonatkozásában szünetel, tehát azokkal kapcsolatban nem lehet végrehajtási cselekményt foganatosítani (becsérték közlése, zálogjogosultak értesítése, árverés kitűzése stb...), vagy az egész végrehajtási eljárás szünetelését kell megállapítania az eljáró végrehajtónak? Az előbbi mellett - megtévesztően - pusztán egyetlen érv szól, mégpedig az, hogy a NET tv. 15. szakasza úgy szól, hogy a lakóingatlanra bejegyzett valamennyi "végrehajtási jog vonatkozásában" az eljárás a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel.
- 48/49 -
Azonban amellett, hogy a teljes végrehajtás szünetelését kell megállapítani, több indok is felsorakoztatható. (l) A NET tv. szintén a 15. §-ban úgy rendelkezik, hogy a pénzügyi intézmény a "végrehajtás szünetelését" kezdeményezi a végrehajtónál. (2) A NET tv. a 16. § c) pontjában úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás folytatódik, ha az Eszközkezelő az ingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult. Ezen pont egyértelműsíti, hogy az eljárás folytatási lehetőségének a bekövetkezéséig nem lehet semmilyen végrehajtási cselekményt foganatosítani, hiszen ha lehetne, akkor ez a pont nem került volna bele a NET tv.-be. Ugyanis ha csak a lakóingatlan vonatkozásában szünetelne az eljárás, akkor a letiltás, hatósági átutalás stb. folyamatosan foganatosítható lenne, így hát arra sem lenne szükség, hogy a törvény kifejezetten rendelkezzen ezen eljárási cselekmények tekintetében a folytatásuk lehetőségéről. (3) A Vht. nem ismeri a végrehajtási eljárás részleges szünetelését, a végrehajtás nem szünetelhet kizárólag az ingatlan vonatkozásában (ellentétben a felfüggesztéssel), csak az "egész" végrehajtási eljárás szünetelését lehet megállapítani: szünetelés jogkövetkezményei lényegében azonosak a
felfüggesztés jogkövetkezményeivel. Az addig elvégzett eljárási cselekmények tehát megtartják hatályukat, további eljárási cselekményekre azonban még kivételesen sem kerülhet sor, eltérően a végrehajtás felfüggesztésétől, amelynek esetén egyes végrehajtási cselekmények tovább folytatódhatnak."[4] A Vht. 50. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges. A bíróság a gyakorlatban kizárólag a lefoglalt ingatlan vonatkozásában függeszti fel a végrehajtást, amennyiben a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelmét bírálja el, "hiszen a bekapcsolódástól nem az függ, hogy az eljárás lefolytatásának helye van-e, hanem az csak az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztását teszi kérdésessé. A felfüggesztés csak ennyiben indokolt.".[5] Tehát a végrehajtás felfüggesztése lehet részleges, azonban a szünetelése nem. Amennyiben a végrehajtás szünetel, vagy azt valamennyi végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal felfüggesztették (1/2002. (I.17.) IM rendelet (a továbbiakban: Vüsz.) 34. § a), úgy a két jogintézmény teljesen azonos jogkövetkezményeket von maga után és a végrehajtás ügyviteli befejezését kell megállapítani. A végrehajtás szünetelését mindig a végrehajtó, a felfüggesztését főszabályként a bíróság, bizonyos esetekben a közjegyző állapítja meg.[6]
A fentiekből következően a NET tv. 15. § alapján szünetelő végrehajtási eljárás során nem lehet semmilyen egyéb végrehajtási cselekményt foganatosítani. Az esetlegesen kiadott letiltásokat fel kell függeszteni. Igaz, hogy ebben az esetben a végrehajtó már nem végez végrehajtási cselekményt, de a szünetelési kérelem előtt kiadott letiltási rendelvények alapján történő munkáltató általi levonások is végrehajtási cselekménynek minősülnek, hiszen végrehajtási cselekményt nem csak
- 49/50 -
a végrehajtó foganatosíthat. A Kúria kimondta, hogy "a letiltást foganatosító harmadik személy letiltással kapcsolatos cselekményei is végrehajtási cselekmények".[7] Tehát a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény eljárás szünetelésére irányuló kérelmének végrehajtóhoz történő érkezésekor a végrehajtó kötelessége a korábban kiadott letiltások felfüggesztése (nem feloldása), mivel "a szünetelés tartama alatt végrehajtási cselekményekre egyáltalán nem kerülhet sor".[8]
Kérdésként merülhet felaz is, hogy mi történik, ha a szünetelésre irányuló kérelem beérkezésekor a végrehajtási eljárás már szünetel a Vht. 52. § d) pontja alapján, mivel az adós lefoglalt vagyontárgyának (jelen esetben az Eszközkezelőnek felajánlott ingatlan) értékesítése sikertelen volt. Szükséges-e ilyenkor a végrehajtási eljárás befejezési módját megváltoztani, vagyis egy már szünetelő ügyet szüneteltetni? Álláspontom szerint nem, hiszen ha a Vht. 52.§ g) pontja szerint szünetelne tovább az eljárás, úgy azt mindenképpen folytatni kellene akkor, ha az Eszközkezelő megvásárolja az ingatlant, de az eljárás nem csak arra vonatkozóan indult. Így egy Vht. 52. § d) pontja szerint szünetelő ügyet kellene majd újra folyamatba helyezni anélkül, hogy valószínűsítették volna, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalhtaó illetőleg értékesíthető. Ilyenkor elegendő pusztán egy tájékoztatást küldeni, mind a jelzálogjogosultnak, mind a feleknek, hogy az ingatlan bekerült az Eszközkezelő programjába, melyről a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény tájékoztatta a végrehajtót és kérte az eljárás szünetelését a Vht. 52. § g) pontja alapján. Azonban az eljárás jelenleg szünetel a Vht. 52.§ d) pontja szerint, de amennyiben az 54. § d) pont értelmében folytatható lenne az eljárás, úgy az nem fog folytatódni, hanem a Vht. 52. § g) pontja szerint továbbra is szünetelni fog.
Amennyiben az adós ellen újabb végrehajtási eljárás indul, melyben be kell jegyezni a végrehajtási jogot azon ingatlanra, amelyet már az Eszközkezelőnek felajánlottak és más ügye már a Vht. 52. § g) pont szerint szünetel, úgy célszerű a végrehajtást kérőt tájékoztatni, hogy az adósnak még tulajdonát képezi az ingatlan, de amennyiben a végrehajtási jog bejegyzése érdekében intézkedik a végrehajtó, úgy az eljárás a Vht. 52. § g) alapján szünetelésre kerül. A NET tv., azonban csak a bejegyzett végrehajtási jog vonatkozásában rendeli el a végrehajtás szünetelését. A Vht. 138. § (3) értelmében az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - soron kívül intézi. Így amint bejegyzésre kerül az Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanra a végrehajtási jog, úgy az eljárás a Vht. 52. § g) pontja szerinti szünetelését kell megállapítani. Célszerű továbbá arról is tájékoztatni az újabb végrehajtást kérőket, hogy amennyiben a végrehajtási jogot bejegyzik a javára is az Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanra és azt az állam megvásárolja, úgy a végrehajtási jog ex lege törlésre kerül. így célszerű az, hogy a jogosult ne kérje a végrehajtási jog bejegyzését az ingatlanra, amíg annak jogi sorsa nem tisztázott, hiszen így az eljárás nem kerül szünetelésre és végrehajtási cselekmények kerülhetnek
- 50/51 -
foganatosításra (letiltás kiadása, hatósági átutalási megbízás, ingóvégrehajtás körébe tartozó végrehajtási cselekmények).
A végrehajtás szünetelésére alapot adhat mind az adós, mind pedig a végrehajtást kérő tekintetében bekövetkező jogi tény.[9] Jelen esetben ez a jogi tény az adós részéről következik be, hiszen ő az, aki szándéknyilatkozatot terjeszthet elő a jelzálogjogosult pénzügyi intézménynél és kezdeményezheti a lakóingatlanának eladását, amely a végrehajtási eljárás szünetelését idézi elő.[10]
Az eljárás befejezésekor történő költségviselés tekintetében három esetkört kell megvizsgálni, hiszen a végrehajtási ügy érdemi, vagy ügyviteli befejezésekor a végrehajtónak a 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: Dsz.) értelmében kötelessége díjjegyzéket kiállítania. A folyamatban levő végrehajtási eljárás során, amikor a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény tájékoztatja az eljáró végrehajtót arról, hogy a lefoglalt ingatlant felajánlották az Eszközkezelőnek, a végrehajtó az ügy ügyviteli befejezése kapcsán elkészíti a díjjegyzéket. Mivel az eljárás kezdetén megfizetendő költség nem fedezi a végrehajtó eljárásával kapcsolatos minden költséget, úgy a különbözetet meg kell jelölni a díjjegyzéken, mint befizetendő összeget. Ekkor még a végrehajtást kérőt nem lehet kötelezni ezen összeg megfizetésére, hiszen azt ő csak előlegezi, azonban az adós viseli. Ekkor tehát a végrehajtónak el kell számolnia az előleggel és meg kell jelölnie a munkadíj különbözetet, mint befizetendő összeget. Azonban ennek megfizetésére egyelőre egyik felet sem lehet felhívni, hiszen még az eljárás kimenetele nem ismert.
Amennyiben az Eszközkezelő megvásárolja az ingatlant és a végrehajtást kérő a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény, továbbá a végrehajtás kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult, úgy az eljárás eredményesen befejeződik, a jogosultnak további követelése nem áll fenn az adóssal szemben. Ekkor a végrehajtónak az ügy érdemi befejezése kapcsán el kell készíteni a díjjegyzéket. A Módr.-el megváltozott Dsz. 17/B. § szakaszában foglaltak értelmében, ha a végrehajtás érdemi befejezéséig a végrehajtót megillető díjak összege nem térült meg, az előlegezendő költségnek a 17. § és a 17/A. § szerint korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére. Tehát a 2013. VI. 29-től hatályos Dsz. alapján amennyiben a végrehajtási eljárás érdemi befejezése (Vüsz. 33. §) megtörténik, úgy az előlegezendő költség megfizetését követően fennmaradt végrehajtási költséget a végrehajtást kérőnek kell megfizetnie a díjjegyzék alapján. Igaz, hogy jutalék nem számítható fel az eredményes befejezés esetében, hiszen a Dsz. kimondja, hogy a lefoglalt és a NET tv. alapján az Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételárának a jelzálogjogosult végrehajtást kérő részére történő kifizetéséből és a pénzügyi
- 51/52 -
intézmény erre tekintettel történő tartozás elengedéséből eredő követelés csökkenése nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel. Azonban ez nem zárja ki, hogy a végrehajtó a Dsz. szerinti munkadíjat, költségátalányt és készkiadást feltüntesse a díjjegyzéken, mivel semmi nem indokolja azt, hogy ezek a költségek ne kerüljenek felszámításra, hiszen a rendelet csak a jutalék felszámítását zárja ki. Mivel tehát az ügy érdemi befejezését kell megállapítani, úgy a fent hivatkozott Dsz. 17/B.§ b) pontja alapján a végrehajtást kérőnek kötelessége a költségkülönbözetet megfizetnie a végrehajtó részére.
Végül vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor az Eszközkezelőnek felajánlott ingatlant megvásárolta a Magyar Állam, de a végrehajtás nem kizárólag az ingatlanra vonatkozóan indult. Ekkor a végrehajtást folytani kell, de a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az adósnak ebben az esetben már nincsen végrehajtás alá vonható vagyontárgya, hiszen a lakóingatlant is már csak bérlőként használja. Ezért a lakóingatlan megvásárlását követően gyakran a végrehajtás szünetelését kell megállapítani a Vht. 52.§ d) pontja alapján, hiszen az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya. Korábban a Legfelsőbb Bírósági kimondta,[11] hogy ebben az esetben a végrehajtó nem kötelezheti a végrehajtást kérőt a költségkülönbözet megfizetésére, azonban a Módr. hatálybalépésével (2013. VI. 29-től) a helyzet megváltozott, hiszen a már fent hivatkozott Dsz. 17/B.§ b) pontja szerint, ha a lefoglalható vagyontárgy hiányában, illetve értékesítésének sikertelensége miatt szünetelő eljárás során a végrehajtást kérő által előlegezendő költségtérítés és munkadíj összege nem térült meg, az előlegezendő költségnek a korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére. Tehát ha a végrehajtási eljárás ügyviteli befejezése a Vht. 52. § d) pontja alapján kerül megállapításra, úgy a végrehajtást kérő a munkadíj és költség különbözetet köteles megfizetni a Dsz. 17/B.§ b) pontja alapján a végrehajtónak. Indokolatlan lenne ugyanis a végrehajtóra terhelni azt a kockázatot, hogy az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak függvényében illesse meg őt a végrehajtási költség. Hanzó Gabriella a következőképpen fogalmazza meg az előbbi gondolatot: "a végrehajtási eljárás nem a bírósági végrehajtó költségkockázatára indul meg, hanem a végrehajtást kérőére. Mivel nem kötelező a végrehajtás kezdeményezése, ellenben a végrehajtónak kötelessége az eljárás folytatása."[12]
Megállapítható, hogy a korábban nagy számban felvett jelzálogjoggal biztosított hitelek és a gazdasági válság hatása egyre több ember lakhatásának elvesztésével fenyeget. Ennek a
- 52/53 -
jelenségnek az enyhítésére született meg a NET törvény, amely a bírósági végrehajtási eljárást is közvetlenül érintő jogszabály. A NET tv. 15. § alapján szünetelő ügyekben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A Vht. 52. § g) pontja szerinti ügyviteli befejezéskor készített díjjegyzéken a végrehajtónak ki kell mutatnia a költség különhözetet, de annak megfizetésére egyik felet sem hívhatja fel. A végrehajtási eljárás érdemi befejezésekor a költség különhözetet a végrehajtást kérő köteles megfizetni a végrehajtónak az elkészített díjjegyzék alapján. Amennyiben az állam megvásárolja a felajánlott ingatlant, úgy a bejegyzett végrehajtási és jelzálogjogok a törvény erejénél fogva megszűnnek, ez azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy a végrehajtási eljárások is befejeződnek, azokat a NET tv. l6.§-ban foglaltak esetén folytatni kell.■
Jogforrások
1; 2011. évi CLXX. törvény - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó
természetes személyek lakhatásának biztosításáról (NET tv.)
2; 1994. évi LIII. törvény - a bírósági végrehajtásról (Vht.)
3; 1/2002. (I.17.) IM rendelet - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről (Vüsz.)
4; 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet - a bírósági végrehajtói díjszabásról (Dsz.)
5; 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet - a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról (NET rendelet)
6; 6/2013. (V. 30.) KIM rendelet - az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról (Módr.)
Szakirodalom
1; Balogh-Császti-Juhász-Korek: A bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009
2; Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános Tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006 3; Cserba-Gáspárdy-Nagy: A magyar bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc, 2002 4; Hanzó Gabriella: A végrehajtási költségek előlegezésének jogértelmezése, www.jogiforum.hu/publikációk, 2011. október
5; Kapa Mátyás: A közjegyző szerepe a bírósági végrehajtásban, Közjegyzők közlönye, 2010/4. szám, 21-38.0.
6; Kovács László: Néhány megjegyzés a zálogjog nyilvántartásához és a zálogtárgyra vezetett végrehajtáshoz, Magyar Jog, 2005/1. szám., 20-28.0.
7; Pataki János István: A végrehajtó és az adós - A bírósági végrehajtás a gyakorlatban, Ad Librum Kiadó, Budapest, 2013
8; Pestovics Ilona: Bírósági végrehajtás - harmadik kiadás, Novissima Kiadó, Budapest, 2010 9; Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata, KJK Kiadó, Budapest, 2004
JEGYZETEK
[1] BH+ 2002.4.185 I. A végrehajtási eljárás szünetelésének hatálya azzal veszi kezdetét, hogy a szünetelésre okot adó jogi tény (pl.: mulasztás) bekövetkezik, illetőleg a felek az eljárás szüneteltetésére vonatkozó kérelmüket a bíróságnak bejelentik.
[2] Cserba-Gáspárdy-Nagy: A magyar bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc, 2002, 86.0.
[3] A szünetelés tényét megállapító jegyzőkönyv egyéb érdekelteknek történő megküldéséről lásd: Balogh-Császti-Juhász-Korek: A bírósági végrehajtás, HvgOrac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009, 189.0.
[4] Vida István: A bírósági végrehajtás magyarázata, KJK Kiadó, Budapest, 2004, 374.0.
[5] Kovács László: Néhány megjegyzés a zálogjog nyilvántartásához és a zálogtárgyra vezetett végrehajtáshoz, Magyar Jog, 2005/1. szám., 23.o.
[6] Kapa Mátyás: A közjegyző szerepe a bírósági végrehajtásban, Közjegyzők közlönye, 2010/4. szám, 32.o.
[7] BH+ 2011.2.61 számú jogeset indokolásából
[8] Pestovics Ilona: Bírósági végrehajtás - harmadik kiadás, Novissima Kiadó, Budapest, 2010, 107.o.
[9] Pataki János István: A végrehajtó és az adós - A bírósági végrehajtás a gyakorlatban, Ad Librum Kiadó, Budapest, 2013, 182.0.
[10] A jogi tények rendszeréről részletesen lásd: Bíró György-Lenkovics Barnabás: Általános Tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006, 178.-208.o.
[11] BDT 2002.645 Amikor a követelés behajthatatlan és az adós tartozásából a végrehajtást kérőhöz semmi nem folyt be, akkor a végrehajtó - noha díjjegyzéket a szünetelés esetén is kiállít - nem hívhatja fel a végrehajtást kérőt, hogy a korábban már előlegezett költségen felül az addigi költségeit fizesse meg, azaz viselje.
[12] Hanzó Gabriella: A végrehajtási költségek előlegezésének jogértelmezése, 7.o. www.jogiforum.hu/publikációk, 2011. október
Visszaugrás
