Életünk egyre nagyobb részét töltjük a virtuális világban, nap mint nap, óráról órára regisztrálunk különböző online felületeken, írunk e-mail-eket, kötünk szerződéseket elektronikus úton, tároljuk dokumentumainkat, fényképeinket felhőkben, és éljük életünket a szociális média nyújtotta felületeken, mégis alig merül fel bennünk a kérdés, hogy mi történik halálunk után ezekkel az adatokkal, ki férhet hozzá, ha egyáltalán hozzáférhet digitális hagyatékunkhoz?
Az utóbbi években a német szakirodalom egyre többet foglalkozik a digitaler Nachlass (digitális hagyaték) és a digitale Vorsorge (digitális előgondoskodás) fogalmával, amelynek a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság Facebook ítélete még nagyobb nyomatékot adott. Jelen írásom célja a digitális hagyaték problémakörének felvetése a hivatkozott jogeset bemutatásán keresztül.
Annak ellenére, hogy a digitális hagyaték kifejezés a német jogi szakirodalomban széles körben elterjedt, még sincs egy egységes meghatározása. Ahogyan az öröklési jog sem tesz különbséget digitális és analóg világ között, úgy nem helyes a "digitális" és az "egyéb" hagyaték közötti különbségtétel sem, hiszen öröklés jogilag egyetlen hagyatékról beszélhetünk, amely aktívákból és passzívákból áll.[1]
Amiért talán mégis kialakult és elterjedt a digitális hagyaték fogalma, és ami miatt mégis fontos azt egyéb hagyatékunktól megkülönbözteti, az a digitális hagyatékhoz történő hozzáférés problematikája, különös tekintettel az egyre fokozottabb adatvédelemre és személyiségi jogokra. Míg az örökhagyó korábbi levelezéséhez az örökösök egyszerűen hozzáférhettek, azt az örökhagyó íróasztalának fiókjából megismerhették, addig az örökhagyó számítógépén tárolt adataihoz, elektronikus levelezéséhez, online profiljaihoz csak jelszavak ismertében férhetnek hozzá, nem is beszélve arról, hogy ezen adatok gyakran nem
- 28/29 -
is az örökhagyó tulajdonában vannak[2], hanem azok felett külső szolgáltatók rendelkeznek. Problémát jelenthet az álnevek használata is, amikor a fiók tényleges tulajdonosa nem ismert. Ilyen esetekben az érdekelteknek még a fiók hagyatékhoz tartozását is bizonyítaniuk kell.[3]
Amennyiben mégis kísérletet teszünk a digitális hagyaték fogalmának meghatározására, akkor figyelemmel kell lenni egyrészt az örökhagyó után fennmaradt digitális adatállományra, másrészt az örökhagyó különböző online szolgáltatókkal fennálló szerződéses jogviszonyaira. Mindezek alapján ide tartozik különösen a számítógép merevlemezén, tableten, okostelefonon, CD-n, DVD-n, pendrive-on, SD kártyán és egyéb digitális adathordozókon, valamint az Interneten vagy felhőkben tárolt adatállomány; az örökhagyó különböző szolgáltatókkal, mint például e-mail fiók, szociális hálózat, streaming szolgáltatókkal fennálló, szerződéses jogviszonyai, előfizetései és az ebből eredő jogok és követelések; az interneten tárolt fényképek, videók szerzői joga; zenei vagy e-book szolgáltatások használati joga, de bele tartoznak az örökhagyó elektronikus levelezései, valamint az örökhagyó webes jelenlétére, domain névre vonatkozó jogai.[4]
A digitális hagyaték tehát egy gyűjtőfogalom, amely az örökhagyó különböző jogait és jogviszonyait öleli fel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a digitális hagyaték öröklés jogilag egységesen kezelendő-e, vagy különbséget kell tenni annak alkotórészei között.[5] Szükséges-e a különbségtétel aszerint, hogy vagyoni vagy nem vagyoni jogokat testesítenek meg a digitális hagyaték egyes elemei? Felmerül a kérdés, hogy a hagyatéki vagyon fogalmába hogyan illeszthető be egy szociális hálózat felhasználói fiókja, különös tekintettel az abban fellelhető, nemcsak az örökhagyóval érintett, személyes tartalmakra, mely a személyhez fűződő jogok, a magántitok, illetve a személyes adatok védelme alatt áll.
Németországban egy 15 éves kislány hirtelen halála irányította mind a jogász társadalom, mind a laikusok figyelmét az elhunyt személy digitális hagyatéka feletti rendelkezési jog kérdésére és állította szembe az egyetemleges jogutódlás kérdését a távközlési- és levéltitokhoz való joggal. A témával kapcsolatosan felmerült kérdéseket, dilemmákat jól tükrözi az elsőfokon és másodfokon eljárt bíróságok egymásnak ellentmondó döntései, melynek végére a Legfelsőbb Bíróság tett pontot.
- 29/30 -
A tényállás: egy 15 éves kislányt egy berlini metrószerelvény tisztázatlan körülmények között halálra gázolt. A haláleset 2012. december 3-án történt és a Facebook a kislány profilját 2012. december 9-én ún. emlékoldallá alakította át, így a kislány bejegyzéseihez nem tudtak a szülei többé hozzáférni, annak ellenére, hogy tudták kislányuk felhasználói adatait. Édesanyja, mint örökös hozzáférést igényelt kislánya Facebook profiljához, mivel szerette volna a haláleset körülményeit tisztázni, remélte, hogy lánya facebook fiókjából, üzenetváltásaiból kiderül, volt-e lányának öngyilkossági szándéka.
Az elsőfokon eljáró bíróságnak (Landesgericht Berlin, továbbiakban: LG Berlin)[6] először a joghatóság és az alkalmazandó jog kérdésében kellett állást foglalnia. A bíróság a keresetet Brüsszel I. rendelet[7] fogyasztói szerződésekre vonatkozó joghatósági szabályok szerint megalapozottnak találta. A Brüsszel I. rendelet 15. cikk (1) bek. c) pontjának és (2) bekezdésének az alperes "Facebook Ireland Ltd." megfelelt, mivel a társaság rendelkezik fiókteleppel a tagállamok egyikében és a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi tevékenységet folytat, míg a hivatkozott rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján a fogyasztó a másik szerződő fél ellen saját lakóhelyének bírósága előtt indíthat eljárást. A jelen esetben a Facebook, mint alperes és az örökhagyó, mint fogyasztó között az alperes weboldalán jött létre a szerződés. Az ügyben a Róma I. rendelet[8] 6. cikke szerint a német jog az alkalmazandó jog, mivel fogyasztói szerződés jött létre a felek között, a fogyasztó szokásos tartózkodási helye Németországban található és a Facebook folytat tevékenységet Németországban.
Az LG Berlin elsősorban azt vizsgálta, hogy a Facebook felhasználói szerződése megfelel-e a német Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: BGB) 1922 § szakaszának, amely kimondja az egyetemes jogutódlást, mely szerint az ember halálával, a vagyona (hagyatéka) mint egész száll át egy vagy több személyre (örökösre).[9] LG Berlin - az örökösök keresetének helyt adva - határozatában egyértelműen kimondta, hogy a szociális hálózat szerződése által biztosított jogok az egyetemes jogutódlásnak megfelelően a felhasználó örököseire átszállnak.[10] A bíróság abból indult ki, hogy az örökhagyó és a szolgáltató között egy kötelmi jogviszony jön létre, egy olyan szerződés, amelyben a bérleti-, vállalkozási- és szolgáltatási szerződés elemei keverednek és a szerződéses jogviszonyban a felhasználói fiók
- 30/31 -
tulajdonosának halálával az örökösök[11] jogutódként belépnek a jogviszonyba. A szerződésből származó jogok és kötelezettségek, ennélfogva a felhasználói fiókhoz való hozzáférési jog is, átszáll az örököstársak közösségére (Erbengemeinschaft), és az egyetemes jogutódlás alapelve az örökhagyó digitális hagyatékában lévő legszemélyesebb adataira is kiterjed.[12] A bíróság ítéletében megállapította, hogy az a szemlélet, amely a digitális hagyaték vagyoni és nem vagyoni része szerint tesz különbséget az örökölhetőség szempontjából nem helyes, mivel nem lehet egyértelműen meghatározni a digitális hagyaték vagyoni jellegét. A BGB szabályozásától is idegen egy ilyen különbségtétel, hiszen a BGB 2047 § (2) bekezdése kimondja, hogy az örökhagyó dokumentumai, azok is, amelyek az örökhagyó személyes viszonyaira vonatkoznak örökölhetök, csakúgy, mint az örökhagyó családi fényképei és családi iratai. Az ítélet rámutatott arra is, hogy a digitális hagyaték és az analóg hagyaték közötti különbségtétel sem helyes, hiszen az arra vezethetne, hogy levelek és naplók függetlenül azok tartalmától a hagyaték tárgyát képeznék, míg az örökhagyó elektronikus levelezése és magán Facebook üzenetei nem.[13]
Az ítélet szerint a német Alaptörvény (Grundgesetz - GG) 10 cikk (1) bekezdése és a német Távközlési törvény (Telekommunikationsgesetz - TKG) 88 §-a szerint biztosított távközlési- és levéltitok védelméhez fűződő személyiségi jog nem sérül a hozzáférés biztosításával. Az adatok korlátlan továbbítása az örökösök részére nem kívánja meg az örökhagyó kommunikációs partnereinek beleegyezését a tartalmakhoz való hozzáféréshez sem, hiszen a kommunikációs partnerek ugyanúgy levéltitok védelme alatt állnak, ugyanúgy alanyai az alapjog által garantált levéltitoknak, mint az örökhagyó.[14]
Az ítélet szerint a Facebook-nak biztosítania kellett a szülők számára a hozzáférést az elhunyt kislányuk teljes felhasználói felületéhez és az ott lévő kommunikációs tartalmakhoz.
A Facebook, mint alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélet ellen.
A másodfokú bíróság (Kammergericht Berlin, továbbiakban: KG Berlin)[15] a fellebbezést alaposnak találta, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Dogmatikailag ugyan helyénvalónak találta, hogy a digitális hagyaték örökölhető, az örökösök a szerződéses jogviszonyba jogutódként belépnek[16], mégis az örökhagyó üzeneteinek továbbadását a levél- és távközlési titok megsértéseként értelmezte. Az ítélet szerint az elsőfok nem vette figyelembe, hogy a facebook használatának eredményeként egy, a felhasználó személyéhez szorosan kapcsolódó profil[17] jön létre. A fellebbezési eljárásban a KG Berlin megtiltotta a hozzáférést az örökösök számára, mivel az az örökhagyó és a kommunikációban részvevők levél- és távközléstitkát sérti[18] (GG 10 cikk (1) bek. és TKG 88 § (3) bek.). A KG Berlin döntését számos támadás érte.
- 31/32 -
A felülvizsgálati eljárás során a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof)[19] a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt bíróság döntésével értett egyet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a szociális hálózat felhasználói fiók tulajdonosának halálával a felhasználói szerződés a BGB 1922 § szakasza szerint az örökhagyó örököseire száll át. Kimondta, hogy a felhasználói fiókhoz való hozzáférés nem sérti az örökhagyó ún. posztmortális személyiségi jogait, a levéltitokhoz való jogokat vagy az adatvédelmi jogokat.
A Legfelsőbb Bíróság az alábbi megállapításokat tette[20]:
• az elhunyt facebook felhasználó felhasználói szerződése a törvényes öröklési rend szerint (BGB 1922 §) az örökösökre száll át függetlenül attól, hogy az személyi vagy vagyonjogi tartalmakkal bír;
• lehetséges ugyan a felhasználói fiók örökölhetőségének a kizárása, de annak nem a fiók emlékoldallá-alakítása a módja, Facebook felhasználói szerződésének, azon része, amely az emlékoldalra vonatkozó iránymutatást tartalmazza érvénytelen;
• a posztmortális személyiségi jog feljogosíthatja a közeli hozzátartozókat bizonyos jogsértő magatartás abbahagyására vonatkozó igények érvényesítésére, de ez nem áll ellentétben örökösök facebook fiók tartalmához való hozzáférési jogával;
• a levél- és távközlési titkot nem sérti, ha az örökösök az örökhagyó facebook-os üzenetváltásaihoz hozzáférnek;
■ a BGH elismeri a felhasználó azon jogait, hogy a kommunikációban résztvevők közötti üzenetek titokban maradjanak és azokat a hálózat üzemeltetője ne továbbítsa harmadik személyek részére, ugyanakkor álláspontja szerint a jogutódlás nem sért levél-és távközlési titkot, mivel az örökös az örökhagyó helyébe lép, és nem számít "harmadik személynek" a német távközlési törvény 88 § (3) bekezdése értelemben;
• a törvényalkotó szerint a legszemélyesebb tartalmak is átszállnak az örökösökre, ahogy az örökhagyó naplóját, személyes leveleit is "megöröklik" az örökösök, úgy nincs ok arra, hogy a digitális tartalmak más megítélés alá essenek.
A jogeset kapcsán felmerült a kérdés, hogy szükséges-e a német polgári törvénykönyv, különösen annak öröklés jogi szabályozásának "frissítése", a digitális kor követelményeinek való megfeleltetés. A német jogász társadalom - megvitatva a kérdést szakmai fórumokon - arra az állápontra jutott, hogy az öröklési jog szabályozása a BGB-ben elég "rugalmas" ahhoz, hogy a digitális hagyaték kihívásainak megfeleljen, nem feladata a törvényalkotónak, hogy minden technológiai változást lekövessen, ami elé az állandóan változó információs technológia állítja.[21] A BGH ítéletét követően a német kormányzat nem tett lépéseket a törvénymódosítás irányába, de honlapján felhívta a figyelmet arra, hogy időben szükséges gondoskodni a digitális hagyaték sorsáról.[22] A jelenleg valamennyi
- 32/33 -
tagállamban közvetlenül alkalmazandó GDPR rendelet sem állít akadályt a digitális hagyaték örökölhetősége tekintetében. Az elhunyt adatainak örökösök részére történő továbbítása nem esik az adatvédelem tilalma alá, az elhunytak személyes adatai nem tartoznak a GDPR hatálya alá.[23] Az adatvédelem az "élő ember" személyes adataira irányul.[24] A Facebook a jogeset óta módosította általános szerződési feltételeit és az emlékoldallá alakítás mellett ma már teret enged a felhasználóknak is, akik maguk is rendelkezhetnek felhasználói fiókjuk sorsáról.
Manapság amikor a közüzemi szolgáltatók elektronikus úton küldik számláinkat, bankszámlakivonatunk is csak netbank felületen férhető hozzá, gyakran előfordul, hogy az örökhagyó vagyonának, tartozásainak, kötelezettségeinek felderítése is komoly nehézségbe ütközik. Gondoljunk csak az egyre inkább elterjedt, általunk is kizárólag elektronikus úton továbbított közjegyzői okiratok e-kiadmányait tartalmazó e-aktákra. Szükségszerű és megkerülhetetlen, hogy megfelelően gondoskodjunk halálunk, illetve belátási képességünk csökkenése esetére arról, hogy biztosítsuk hozzátartozóink, örököseink részére a digitális tartalmakhoz való hozzáférést, vagy éppenséggel, hogy rendelkezünk annak kizárásáról, ha nem szeretnénk, hogy a hozzánk közel állók bizalmas adatainkhoz, levelezéseinkhez hozzáférhessenek. A Bitkom 2015-ös reprezentatív felmérése szerint az internetfelhasználók 93%-a nem gondoskodott halála esetére digitális hagyatékáról, míg a megkérdezettek 78%-a úgy nyilatkozott, hogy szívesen foglalkozna a témával, de nincsenek a megfelelő ismeretek birtokában.[25] Ma már számos lehetőség áll rendelkezésünkre digitális hagyatékunkhoz való hozzáférés biztosítására.
Ennek talán legegyszerűbb módja a sokak által jelszavakra rendszeresített notesz, melybe minden változást feltüntetünk és annak fellelhetőségét a hozzánk közelállónak "eláruljuk". De léteznek kifejezetten a digitális hagyatékokra specializálódott szolgáltatások, amelyek mind a hagyaték gondozásában, mind az adatok feltörésében segítséget nyújtanak. Regisztrációt követően jelszavakat és egyéb hozzáférési adatokat tárolnak, amelyeket a túlélő hozzátartozók (pl. a halotti anyakönyvi kivonat bemutatását követően) részére hozzáférhetővé tesznek. Nehezen nyomon követhető ugyanakkor, hogy a különösen bizalmas adatainkat, ezen vállalkozások hogyan kezelik, illetve a jogviszony megszűnése esetén hogyan törlik azokat.
- 33/34 -
Végrendeletünkben is rendelkezhetünk hozzáférési adatainkról, ilyenkor különös figyelmet kell arra fordítani, hogy a halál esetére szóló vagyoni rendelkezésektől elkülönülten legyenek a felhasználói adatok tárolva, annak érdekében, hogy az harmadik személyek részére ne legyen hozzáférhető.
Hozzáférési adatainkat letétbe is helyezhetjük közjegyzőnél, pontosan meghatározva azt, hogy az mikor és kinek a részére adható ki, akár halálunk esetén, akár még életünkben meghatalmazottunk vagy gondnokunk részére. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy egy ilyen felhasználó nevekből és jelszavakból álló lista folyamatosan változik, ahogyan egyre több helyre regisztrálunk, illetve jelszavainkat változtatjuk, annak naprakészen tartása szinte lehetetlen. Erre az esetre megoldást jelenthet egy jelszókezelő program használata, így elegendő ezt az egy jelszót megjegyeznünk, illetve "letétbe helyeznünk", míg a változásokat a jelszó kezelő program leköveti.
Végül tekintsük át milyen lehetőség áll rendelkezésünkre a Facebook, illetve a másik leggyakrabban használt alkalmazás a Google esetében, amennyiben nem szeretnénk külön okiratban szabályozni az itt található adatainkhoz való hozzáférést. A Facebook jelenleg három választást kínál fel a felhasználó halála esetére. A felhasználó kérheti profiljának, fiókjának végleges törlését. Ebben az esetben a Facebook amikor a felhasználó haláláról értesül, azonnal eltávolítja az érintett fiókját, törli annak teljes tartalmát. Másik lehetőség, hogy a felhasználó egy ún. hagyatéki kapcsolattartót nevez meg, aki halála esetén kérheti a Facebook fiókjának emlékoldallá alakítását és aki a későbbiekben jogosulttá válik a fiók - korlátozott - kezelésére. Amennyiben a felhasználó halála esetére nem tett semmilyen rendelkezést, úgy a felhasználó hozzátartozói kérhetik a fiók emlékoldallá alakítást vagy annak eltávolítását a haláleset (pl. halotti anyakönyvi kivonattal történő) igazolását követően, de ebben az esetben a továbbiakban semmilyen módon nem marad a fiók hozzáférhető a hozzátartozók számára.[26]
A másik nagy szolgáltatónál létrehozott Google fiók, nemcsak levelezőrendszert, hanem sok más alkalmazást is magában rejt, gondoljunk csak a naptárfunkcióra, a fotóalbumra, vagy a Google Drive-on tárolható dokumentumokra. A Google elhalálozás esetére, illetve arra az esetre, ha képtelenné válunk a fiók használatára, rendelkezik egy ún. inaktív fiókkezelő funkcióval, melynek során a felhasználó megjelölheti, hogy hány hónappal (3-18) az utolsó használat után szeretné, ha fiókja inaktívvá váljon. Amennyiben a fiók inaktívvá válik, meg lehet jelölni legfeljebb tíz értesítendő személyt, akik bizonyos - általunk engedélyezett - adatokhoz hozzáférhetnek. Az inaktívvá vált fiók esetén rendelkezni lehet a fiók tartalmának teljes törléséről is, amelynek során az összes kapcsolódó tartalom is, mint például a fényképek, Google Drive-on tárolt dokumentumok, vagy a nyilvánosan megosztott adatok, Youtube-ra feltöltött videók törlésre kerülnek. Ebben az esetben az általunk megjelölt személyeket értesítik a törlésről. Amennyiben a törlés esetére arról is rendelkeztünk, hogy valaki hozzáférhessen adatainkhoz, dokumentumainkhoz, videóinkhoz stb, úgy a kijelölt személy - a Google által küldött link segítségével - 3 hónapig letöltheti
- 34/35 -
az általunk engedélyezett alkalmazások tartalmait. A törlést követően felhasználói nevünk sem lesz többé felhasználható.[27]
Számos nagy szolgáltató, mint például a Yahoo[28] vagy az Apple iCloud[29] szolgáltatása általános szerződéses feltételeiben kifejezetten rögzíti, hogy a felhasználó halálával a fiókhoz tartozó bármely azonosítóhoz vagy tartalomhoz kapcsolódó jog megszűnik. A halotti anyakönyvi kivonat másolatának kézhezvételét követően a fiókot megszüntetik és annak teljes tartalmát véglegesen törlik. Ezekben az esetekben a fiók örökösökre történő átszállása kizárt.
Az online szolgáltatók által kezelt személyes adatok sorsa, a felhasználó halála esetén jelenleg jellemzően a szolgáltatást nyújtók egyoldalúan meghatározott általános szerződéses feltételei szerint alakul. Ezen szerződések garantálják a magántitok védelmét és biztosítják azt is, hogy harmadik személyek jogosulatlanul az adatokhoz ne férhessenek hozzá. Legtöbben úgy is gondoljuk, hogy halálunk után a felhasználói fiók törlése az, ami biztosítja magánéletünk sérthetetlenségét. Ugyanakkor jogosnak tartom az igényt arra vonatkozóan, hogy ezen tartalmak hozzáférhetőségéről, biztosítva az egyének önrendelkezési jogát, a felhasználók maguk dönthessenek. Megvizsgálva a nagyobb szolgáltatást nyújtók általános szerződéses feltételeit, a Google által nyújtott szabályozás tűnik egy előremutató példának, mely a felhasználó rendelkezése szerint lehetőséget biztosít az adatok teljes és végleges törlésére, illetve az adatok törlése mellett hozzáférést enged a felhasználó által megnevezett személy részére a személyes adatokhoz, tartalmakhoz egy bizonyos időkorláton belül.
Az Amerikai Egyesült Államokban az elhunyt személyes adataihoz való hozzáférést a bizalmi személy pl. hagyatéki gondnok részére szövetségi szinten törvény is rendezi (Revised Uniform Fiduciary Access to Digital Assets Act 2015[30]), melyet 50 államból 41 elfogadott. A jogszabály szerint a szolgáltatónak biztosítania kell a felhasználói fiókhoz való hozzáférést az arra jogosult személy részére, illetve a fiók tartalmáról ezen személy másolatot is igényelhet. A hozzáférés engedélyezésének célja elsősorban a hagyaték rendezése, a törvény ugyanakkor a fiók végleges törlésének a bizalmi személy által történő kezdeményezését nem teszi lehetővé. Az Európa Unió tagállamaiban ilyen jellegű szabályozás nincs. Hazánkban az információs törvény[31] nem tartalmaz rendelkezést az elhunyt személy személyes adatainak kezelésével kapcsolatosan, nem biztosít lehetőséget arra, hogy az örökhagyó adatait hozzátartozói kezelhessék. A felhasználó halálával általában a szol-
- 35/36 -
gáltatási szerződés megszűnik, így az információs törvényben megfogalmazott elveknek megfelelően az adatkezelés célja is megszűnik, és az adatokat törölni kell. Az elhunyt személy adataival való visszaélés, jogsértés esetén a hozzátartozók, örökösök a Ptk.-ban biztosított kegyeleti jog alapján fordulhatnak bírósághoz. Véleményem szerint hosszú távon nem megkerülhető, hogy törvényi szinten szabályozásra kerüljön az elhunyt személy közeli hozzátartozói, örökösei - legalább korlátozott mértékű, célhoz kötött - hozzáférési, és rendelkezési jogosultságokkal való felruházása. ■
JEGYZETEK
[1] Knut Werner Lange und Marian Holtwiesche: Digitaler Nachlass - eine Herausforderung für Wissenschaft und Praxis (Teil 1). Zeitschrift für die Steuer- und Erbrechtspraxis zerb Verlag 18. Jahrgang 5/2016, 215. o.
[2] Prof. Dr. Wolfgang Burandt: Was mit unseren Daten im Todesfall geschieht (mit Übersicht). EE Erbrecht Effektiv 09/2018. 153 o.
[3] Stefan Gloser: "Digitale Vorsorge" in der notariellen Praxis. Deutsche Notar-Zeitschrift Verlag C.H. Beck 114 Jahrgang 1/2015 8.o.
[4] Prof. Dr. Hannes Ludyga: "Digitales Update" für das Erbrecht im BGB? ZEV Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge 1/2018 2. o. (továbbiakban: Ludyga)
[5] Karin Raude: Rechtsprobleme des digitalen Nachlasses: Der Anspruch der Erben auf Zugang zum Account des Erblassers in sozialen Netzwerken. ZEV Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge 8/2017 433. o.
[6] LG Berlin, Urteil vom 17. 12. 2015 - 20 O 172/15
[7] A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
[8] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 593/2008/EK RENDELETE (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról
[9] BGB § 1922 Gesamtrechtsnachfolge
(1) Mit dem Tode einer Person (Erbfall) geht deren Vermögen (Erbschaft) als Ganzes auf eine oder mehrere andere Personen (Erben) über.
(2) Auf den Anteil eines Miterben (Erbteil) finden die sich auf die Erbschaft beziehenden Vorschriften Anwendung
[10] Stefan Gloser: LG Berlin. Digitaler Nachlass. Deutsche Notar-Zeitschrift 7/2016 537. o. (továbbiakban: Gloser: LG Berlin)
[11] Gloser: LG Berlin 537. o.
[12] Gloser: LG Berlin 538. o.
[13] Gloser: LG Berlin 538. o.
[14] Gloser: LG Berlin 547. o.
[15] KG, Urteil vom 31. 5. 2017 - 21 U 9/16
[16] Stefan Gloser: KG, Kein Zugang zum Facebook-Account des verstorbenen minderjährigen Kindes für die Eltern. Deutsche Notar-Zeitschrift 4/2018 288.o. (a továbbiakban: Gloser, KG)
[17] Gloser: KG 288. o.
[18] Gloser: KG 286. o.
[19] BGH, Urteil vom 12. 7. 2018 - III ZR 183/17
[20] Dr. Florian Deusch: Der digitale Nachlass vor dem BGH und die Praxisfolgen. ZEV Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge 12/2018 688. o.
[21] Ludyga 1. o.
[22] https://www.bundesregierung.de/breg-de/aktuelles/digitalen-nachlass-rechtzeitig-regeln-842050 (letöltve 2020. január 8. napján)
[23] 2016/679 EU általános adatvédelmi rendelet preambulumának (27) bekezdése szerint a rendeletet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra.
[24] Ludyga 5. o.
[25] Susanne Dehmel: Neun von zehn Internetnutzern haben ihren digitalen Nachlass nicht geregelt https://www.bitkom.org/Presse/Presseinformation/Neun-von-zehn-Internetnutzern-haben-ihren-digitalen-Nachlass-nicht-geregelt.html (letöltve 2020. január 8. napján)
[26] Facebook felhasználói feltételek https://www.facebook.com/legal/terms/plain_text_terms (letöltve 2020. január 8. napján)
[27] Google Adatvédelmi és Általános Szerződési Feltételek https://support.google.com/accounts/answer/3036546?hl=hu (letöltve 2020. január 8. napján)
[28] https://policies.yahoo.com/ie/hu/yahoo/terms/utos/index.html (letöltve 2020. február 23. napján)
[29] https://www.apple.com/legal/internet-services/icloud/hu/terms.html (letöltve 2020. február 23. napján)
[30] file:///D:/Downloads/2015_RUFADAA_Final%20with%20Technical%20Amendments3.pdf
[31] 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző, Budapest.
Visszaugrás
